„Mindössze huszonöt éves vagyok, mégis úgy érzem magam, mintha az élet megtaposott volna” – kezdett bele életének történetébe az a fiatal férfi, aki az interneten bocsátotta áruba az egyik veséjét. Vele már a múlt héten szerettük volna felvenni a kapcsolatot, de csak a napokban válaszolt a levelünkre. Nevét nem szeretné felfedni a nyilvánosság előtt, attól tart ugyanis, hogy ha megjelenik valahol a neve, a későbbiekben esetleg gondja lehet belőle. A beszélgetést egyeztetni nem volt egyszerű, hiszen – mint mondta – nincs telefonja.
– Nincs mobilom, a vezetékes telefonunkat pedig kikapcsolták. Nem tudtuk kifizetni a számlát. Az életem egy ideje nagyon bonyolult. Elkeseredett vagyok, és nem látok más kiutat, csak ha eladom a vesémet. Munka nélkül maradtam, mert szerettem volna külföldre menni dolgozni. Összekuszálódtak az utazás körüli dolgok, s végül nem jutottam el külföldre, mert a rokonom becsapott.
Hova szeretett volna utazni? Mivel szeretett volna foglalkozni?
– Külföldön sokkal több lehetőség van arra, hogy jobb életkörülményeket tudjak teremteni, de pénz nélkül sehova sem lehet menni. Vendéglátóipari középiskolát végeztem. Máltára szerettem volna eljutni, mivel az egyik távoli rokonunk ott él. Szakácsként dolgozhattam volna, természetesen feketén, hiszen három hónapnál tovább nem maradhattam volna. Végül azonban összevesztünk a rokonommal, és itthon maradtam.
Miért csak három hónapos munkalehetőségben gondolkodott?
– Az édesanyám mellrákban szenvedett. A katonakórházban műtötték meg két alkalommal is. Sajnos ma mindent fizetni kell, így a műtétre, majd pedig a repülőjegyre uzsorakamatra vettünk fel hitelt. A kölcsön felvételében a legjobb szándék vezérelt. Az operáció költségeit ki kellett fizetni, én pedig a külföldi munkámból szerettem volna visszafizetni a hitelt. De nem jött össze, sőt pénz nélkül maradtunk. Egy ideig egy dinár bevételünk sem volt. Mindent feléltünk, a házban még kávé sem volt. Rokonaink nincsenek, csak a barátokra számíthattunk. Istennek hála az édesanyám már jobban van. Az adósság viszont megmaradt, sőt csak szaporodik. Korábban hitelt vettem fel a házunk tatarozására, mert fel kellett újítani egy kicsit belülről. És bár nem olyan sok a hitel törlesztőrészlete, ilyen körülmények között nagyon nehéz visszafizetni.
Nem említi az édesapját. Ő nem tudott volna besegíteni? Teljesen egyedül kell gondot viselnie mindenről?
– Az apám meghalt. A szüleim elváltak, amikor negyedikes általános iskolás voltam. De sohasem voltunk jó viszonyban, még akkor sem, amikor élt. Egy öcsém van, aki egyetemre jár. Szerencsére nagyon jól halad, így állami költségen tanul, most negyedéves.
Miből élnek?
– Egy magánvállalkozónál dolgozom. A fizetésemből lassan törlesztem az adósságot, vagyis csak a kamatot tudom kifizetni, így csak halasztom a törlesztést. Tehát akkor tudnám megoldani a problémáimat, visszafizetni a banknak és az uzsorásoknak a kölcsönt meg a ház körül felgyülemlett hatalmas adósságot, ha eladnám a vesémet. Így viszont csak szenvedés az egész. Szeretnék végre fellélegezni az adósságtól, és az életben először vacsorázni vinni a szeretteimet.
A vese eltávolítása komoly veszélyekkel jár, nem tart a műtéttől?
– Hogy őszinte legyek, nem félek a műtéttől. Lesz, aminek lennie kell.
Mennyi pénzre lenne szüksége? Mennyit szeretne kapni a veséjéért?
– Csak annyi pénzt kérek a vesémért, amekkora az adósságunk, vagyis 11 500 eurót. Ez fedezné a bankkölcsönt és édesanyám uzsorakölcsönét. Ha ebből maradna is valami, azt anyámnak és az öcsémnek adnám, hogy vegyenek rajta azt, amit akarnak, ruhát vagy bármi mást. Nekem csak lakbérre kell egy kis pénz, mert Belgrádba szeretnék költözni. Ki szeretnék bérelni egy kis garzont, ahol nyugodtan élhetnék, minden adósság nélkül. Folyamatosan böngészem a hirdetéseket, és higgye el, nem válogatok a munkaajánlatok között. Ha kell, tanyán is dolgoznék, vagy fizikai munkát is végeznék, de bárhol is vállalok munkát, az adósságot nem tudom visszafizetni rövid időn belül. Látja, milyen időket élünk, mindennek megy felfelé az ára. Ezt a drágulást követni kell, és ha emellett még egyéb kötelezettségei is vannak az embernek… Tényleg nem tudom, mi más lehetőségem maradt. Csak az, hogy eladjam a vesémet.
