Palicsot vajdaság gyöngyszemének szokták nevezni. Negyven éve nem tisztította senki ezt a gyöngyöt.(Fotók: Molnár Edvárd)
A Palicsi-tavat még a hetvenes években szanálták, ám azután Szabadka gazdag ipara és a nem eléggé fejlett szennyvíztisztító rányomta a bélyegét a tó életére. Igaz ugyan, hogy az iparnak ma már szinte nyoma sincs, és korszerű szennyvíztisztítót is épített a város, a Palicsi-tó mégis egyre nehezebben küzd meg a felgyülemlett iszappal. A tó utolsó vészkiáltása a 2009-es halpusztulás volt, amikor 9 tonna hal pusztult el. Ekkor rendelte meg a város a Jaroslav Černi Intézettől azt a tanulmányt, amely módozatokat vázolt fel a tó iszaptalanítására.
A Palicsi- és a Ludasi-tó megmentésének lehetőségeit taglaló tanulmány tavaly készült el. Az illetékes szervek már ki is választották a megfelelő módot a Palicsi-tó idegenforgalmi részének iszaptalanítására. Egy hónap múlva a versenypályázat kiírására is sor kerülhet, amikor a projektum első szakaszának kivitelezőjéről döntenek. Ha a megfelelő ütemben érkezik a támogatás, akár két éven belül revitalizálhatják a tavat, tudtuk meg Suzana Dulićtól, a szabadkai Városi Tanács környezetvédelmi tanácsosától.
– A Jaroslav Černi Intézet tanulmánya több megoldást vázolt fel. Az egyik szerint nem szükséges a tavat bántani, az iszap szaporodását biológiai módszerekkel kell megakadályozni, és így gátat lehet vetni a további szennyezésnek. Ezt a módszert a mi esetünkben nem lehet alkalmazni, hiszen hatalmas mennyiségű iszap gyülemlett fel a Palicsi-tóban – magyarázta Suzana Dulić, majd hozzátette: a másik megoldás az üledék hidraulikus eltávolítása. Ebben az esetben az iszapot a tó partján felállított betonkádakban tárolnák.
– Ezt a módszert is elvetettük, mivel az erre vonatkozó törvény az iszapot veszélyes hulladékként kezeli, melynek a biztonságos tárolása rendkívül bonyolult és drága. A harmadik módszer mellett döntöttünk, amely szerint hidraulikus módszerrel fogják kibányászni az iszapot, amelyet a tó területén hasznosítunk majd. A kiszárított kompakt üledéket használjuk majd a lepusztult partszakaszok, illetve a mélyebb fekvésű, part menti területek rendbe tételére, továbbá mesterséges vizenyős területek kialakítására – tudtuk meg.
A Városi Tanács tagja elmagyarázta, hogy az iszaptalanítás lehetőségeit taglaló tanulmány csupán az első lépése volt a tó revitalizálásának. Számos más dokumentum elkészítésére is szükség volt: környezetvédelmi hatástanulmány, ötletterv és megvalósításhatósági tanulmány készült. Ezek a dokumentumok kellettek ahhoz, hogy kiírhassák a pályázatot a munkálatok elvégzésére.
– A versenypályázat megírása a vége felé jár. Számításaink szerint egy hónap múlva már meg is hirdethetjük. Egyelőre az első szakasz kivitelezéséhez gyűlt össze a pénz. A környezetvédelmi minisztérium és a tartományi környezetvédelmi titkárság összesen 130 millió dinárt bocsátott a szabadkai önkormányzat környezetvédelmi és építészeti titkárságának rendelkezésére. Erre az összegre írjuk ki a beruházó számára a közbeszerzést is – tudtuk meg Suzana Dulićtól. – A részletes tervben ugyanis pontosan megfogalmaztuk a munkálatok elvégzésének fázisait és határidejét, valamint az eszközöket. A határidő betartása természetesen a pénztől is függ, de ha a szükséges összeg a rendelkezésünkre áll, akkor a tervet két éven belül meg tudjuk valósítani.
A tavat 1975-ben lecsapolták, most ismét komoly beavatkozásra van szükség
A munkálatok első szakaszában az üledéket a Palicsi-tó negyedik, idegenforgalmi szektorának északi részéről fogják eltávolítani. Az iszapot a tó harmadik szektorának partján felépített, szigetelt betonfalú kádakban fogják tovább kezelni.
– Ez tulajdonképpen az iszaptalanítás projektumának kísérleti fázisa, hiszen ekkor látjuk meg, hogy milyen ütemben halad majd a munka – mutatott rá.
Az iszap tárolásának a helyén fásításra kerül sor. Nyír- és nyárfákat ültetnek majd, ezeknek a fejlődéséhez ugyanis jelentős vízmennyiségre van szükség, s ezáltal ők dolgozzák majd fel az iszapot.
– Az iszaptalanítás folyamatában nagyobb munkát a projektum második szakasza igényel, amikor a tó negyedik szektorának déli részéről a második szektor partján felállított kádakban helyezzük el az iszapot. A második szektorban úgynevezett wetland-rendszert alakítunk ki, a mesterséges vizenyős területek ugyanis biológiai filterként működnek. Szigeteket hozunk létre, sőt vízen lebegő wetlandok is lesznek. Ezeken olyan növényeket helyezünk el, amelyek nagyobb mennyiségű szerves anyagot szívnak magukba, tehermentesítve ezzel a tavat. Az iszap vizsgálatakor kiderült, hogy a nehézfémek mennyisége a megengedett határon belül van. A tó az iszapban levő nitrogéntől és foszfortól szenved – tudtuk meg a tanácsos asszonytól.
– Az első fázisban mindenekelőtt a kádak kiépítésére lesz szükség, amelyekben a kotrógépek által kiemelt iszapot lehet majd elhelyezni. Az iszapot az elültetett fák és a kádak alján található szűrőrendszer segítségével szárítjuk ki. Az iszaptalanítást semmiképpen sem kezdjük el az idegenforgalmi idény idején, de a munkálatok nem fogják akadályozni a vízi sportok szerelmeseit. Úgy tervezzük, amennyire csak lehetséges, észrevétlenül dolgozunk – fűzte hozzá.
A Palicsi-tó környezetvédelmi szempontból is nagyon fontos, így mindenképpen lényeges kérdés, hogy a mesterséges vizenyős területek milyen mértékben forgatják majd fel a második szektorban található szerecsensirályok lakhelyének számító sziget életét.
– A dokumentumok elkészítésekor a Környezetvédelmi Intézet véleményére is kíváncsiak voltunk. Sajnos gondot okoz majd a második szektorban található sziget, amely a szerecsensirályok egyedüli állomáshelye Vajdaság területén. A szerecsensirályokat nem költöztethetjük ki a munkálatok idejére, így megpróbáljuk a munkálatokat a környezetvédelmi előírásokhoz igazítani – mondta Suzana Dulić.
