Igor Pavličićet, a Demokrata Párt újvidéki városi bizottságának vezetőjét a múlt hónap derekán választották meg a székváros polgármesterének. A korábbi gyakorlattól eltérően ezúttal nem a polgárok választották meg közvetlen szavazás útján polgármesterüket, hanem a városi képviselő-testületben ülő tanácsnokok voksoltak. A város első embere kabinetjében adott interjút lapunknak.
Vajdaság mint az ország legfejlettebb régiója legközelebb áll az Európai Unióhoz. Paradox módon az elmúlt négy évben a székvárosnak radikális vezetése volt, amely nem Európa felé húzott. Milyen nyomokat hagyott a városon a radikális kormányzás, és hogyan kívánja ezeket orvosolni?
– Újvidéket az elmúlt négy év alatt mindenféle fejlesztési stratégia nélkül vezették, a városi költségvetés háromnegyedét folyó kiadásokra – a közvállalatok veszteségeinek fedezésére – fordították, a pénz mindössze 25 százalékából fedeztek nagyberuházásokat. Tény, hogy a közvállalatokat alaptalanul felduzzasztották új káderekkel, ugyanakkor ezen vállalatok veszteségei sok millióra rúgnak. Amikor átvettük a hatalmat, igen aggasztó szituáció fogadott bennünket, a Városi Távfűtő Művek számlája például zárolva volt, a Lisje és a Városi Kertészet közvállalatok pedig képtelenek voltak kifizetni dolgozók bérét. Az elmúlt időszakban sok városi közvállalat ügyviteli bankoktól vett fel kölcsönöket, és ebből a pénzből fizették ki munkásaikat. Bizonyos időre mindenképp szükségünk lesz ahhoz, hogy stabilizáljuk a helyzetet, és hogy az összes városi vállalatot pénzügyileg lábra állíthassuk. A felesleges dolgozók kérdését szociális programokon keresztül oldjuk majd meg, stimulálni fogjuk távozásukat. Nemrégiben döntést hoztunk arról, hogy felülvizsgáltatjuk a közvállalatok ügyvitelét, valamint a városi költségvetés felhasználásának módjait, csak ezek után tudjuk majd elvégezni a büdzsé átütemezését, és elkészíteni a következő évre szóló költségvetést – mondta Pavličić, majd a következőkkel folytatta:
– Újvidék nem fejlődhet mindaddig, ameddig nem érkeznek meg a külföldi vagy a hazai beruházások, ha nem létesülnek új munkahelyek. Az elmúlt négy év alatt ez nem történt meg, az elkövetkező négy évben mindenképp arra fogunk törekedni, hogy idecsalogassuk a befektetőket. Szinte napi rendszerességgel találkozom és beszélgetek az uniós országok nagyköveteivel, akárcsak a potenciális beruházók küldöttségeivel: kedden például a Heineken delegációjával volt tárgyalásom, ez a vállalat sörgyárat vett Újvidéken, és azt tervezik, hogy városunkban alakítsák ki regionális sörgyártó és sörforgalmazó központjukat. Tehát ez az az út, amelyen Újvidéknek haladnia kell, ki kell használnunk forrásainkat, azt a tényt, hogy városunk egyetemi város, és hogy megannyi magas szintű képzettséggel rendelkező, fiatal szakkáder él itt.
A közvállalatok élére pályázat nélkül kerültek az igazgatók. Mi ennek az oka, és hogyan működnek most ezek a vállalatok?
– Hatalomra jutásunk előtt megígértük, hogy a közvállalatok élére nyilvános pályázat útján keresünk és nevezünk ki igazgatókat, ahhoz azonban, hogy ezt megtehessük, előbb meg kell változtatnunk ezen közvállalatok alapokmányait, és a város alapszabályzatának több rendelkezését is. Mindenekelőtt folyamatosan fizetőképes közvállalatokat kell létrehoznunk, hiszen enélkül – ha a számla zárolva van, ha az új igazgatókat már az első napon ki akarják lakoltatni irodájukból, úgy, mint ahogy az a Városi Kertészet esetében történt – senki sem vállalkozik arra, hogy elfogadja a feladatot. Bizonyos időnek el kell múlnia ahhoz, hogy a közvállalatok stabilizálódjanak, továbbá ahhoz, hogy egyeztessük az alapítói jogszabályokat, a nyilvános pályázatokat csak ezek után írhatjuk majd ki.
Már említette, hogy a közvállalatokban felduzzasztott dolgozói létszám karcsúsításra szorul. Hol tart ennek ennek a folyamatnak a megvalósítása, és hány emberről van szó?
– Pillanatnyilag helyzetelemzés folyik a közvállalatokban, mind anyagi téren, mind a káderállomány tekintetében. Az új igazgatók naponta hozzák nyilvánosságra az indokolatlanul munkaviszonyba állítottak számára vonatkozó információkat. Egyelőre azt a régi adatot tudjuk bizonyosan, hogy az előző önkormányzat hatalmának első évében több mint ezer dolgozót vettek fel munkaviszonyba a városi közvállalatokba. Utána már nem volt betekintésünk abba, hogy milyen ütemben folyt az alkalmazás, ugyanis hiába kértük, a vállalatoktól nem kaptuk meg az erre vonatkozó adatokat. Az következő napokban az összes új igazgató elkészíti majd a felmérést. Egész biztos, hogy emberek ezreiről beszélünk - mondta a polgármester, majd hozzátette:
– A közvállalatoknak az az alapfeladatuk, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak a polgároknak. E szolgáltatások csak akkor nyújthatók, ha valaki fizet értük. Újvidéken kielégítő a számlamegfizettetési arány, évi szinten eléri a 90 százalékot, a kommunális szolgáltatások havi megfizettetése azonban nem megy könnyen, gyakran csak pereskedés útján valósítható meg. Ez nem jó. Mindenképpen bővítenünk kell majd az adófizető polgárok körét, a városi költségvetést az újonnan megnyíló gyárak és munkahelyek adóiból kell majd erősítenünk.
Az átvilágítás megkezdődött. Mikorra várhatóak eredmények?
– Szerettünk volna rögtön döntést hozni arról, hogy kívülálló revíziós szervvel vizsgáltassuk felül a költségvetési pénzek útját, de ezt nem tehettük meg, mert egy korábbi képviselő-testületi döntés, amelyet a korábbi hatalom hozott, ezt nem tette lehetővé. Jelenleg a revíziós ház megválasztása van soron, ez közbeszerzési pályázat útján történik. Ha eldől, hogy ki vizsgálja majd felül az ügyvitelt, a feladat elvégzéséhez nagyjából egy hónapra lesz szükségük a pénzügyi szakembereknek. Szerintem augusztus végéig mindenképp meglesznek az eredmények.
Több nyilvános botrány zajlik Újvidéken, ilyen az autóbusz-állomás ügye. Ön milyen álláspontot képvisel ezzel kapcsolatban?
– Megszületett a döntés arról, hogy az autóbusz-állomás kérdésében melyik újvidéki bíróság illetékes, a buszállomás sorsát bírósági ítélet dönti majd el. Ezt a gondot is „megörököltük”, akárhogy is alakulnak majd a dolgok, a Vojvodina fuvarozóvállalat hatalmas anyagi elégtételt követel, és ez mindenképp nagy anyagi veszteséget jelent majd a városnak.
A másik ilyen kérdés az óvodások és napközisek elhelyezésének kérdése, sokuk számára nincs hely az újvidéki iskoláskor előtti intézményekben. Miként kíván enyhíteni ezen a gondon?
– Még egy örökölt problémáról beszélünk. Az átvilágítás elsődleges eredményei azt mutatják, hogy a Radosno detinjstvo Iskoláskor Előtti Intézményt sem vezették kellő komolysággal. Az óvodákba beírandó gyermekek listái hiányosságokkal készültek, a városi kormány soron következő ülésén napirendre tűzzük ezt a kérdést is, és valószínűleg felülvizsgáltatjuk majd az egész, a gyermekek felvételére vonatkozó eljárást. Újvidéken nem várakozhat egyetlen gyermek sem arra, hogy óvodába iratkozhasson, a nagyberuházási alapból pénzelik az újtelepi óvoda megépítését, ez lesz az egyik legnagyobb óvoda a Balkán-félszigeten. Ezen kívül egy központi konyharészleg is megépül hamarosan. Jelenleg mintegy kétezer gyermek neve szerepel a várakozási listákon, ez megengedhetetlen, hiszen a rájuk vigyázó szülők nem dolgozhatnak, így az óvodai helyhiány mindannyiunk társadalmi gondjává válik.
Az elmúlt négy évben szinte lehetetlen volt bejönni a városházára, információt sem kaptunk a polgármester tevékenységéről. Szabadkán évek óta az a gyakorlat, hogy a polgármester hétfőnként brifinget tart. Ön hogyan kívánja tartani a kapcsolatot a nyilvánossággal?
– Ki kell javítanunk azokat a dolgokat, amelyek helytelenek voltak az elmúlt időszakban. A városháza nem számított túl vonzónak a munkahelyek tekintetében (a nyomás a közvállalatokra nehezedett), a városi önkormányzatban ugyanis igen szerények a bérek, most káderhiány tapasztalható, azaz több rendszeresített munkahely betöltetlenül áll. A nyilvánossággal fenntartott viszonyokkal megbízott szolgálatban például hat munkahelyet irányoztunk elő, ugyanakkor csupán ketten dolgoznak itt. Hiányoznak az alapvető munkaeszközeink, nincs elég számítógépünk, és az internet hozzáférés is gyenge. Arra törekszünk, hogy a nyilvánosság érdeklődésének eleget tegyünk, naponta tájékoztatunk a polgármester tevékenységeiről, és amint kicsit helyére állítjuk a dolgokat a városházán, rendszeres sajtótájékoztatókat is tartunk majd. Még nem tudhatjuk, hogy milyen gyakorisággal hívjuk majd össze ezeket a sajtókonferenciákat. Egyelőre hatalmas nyomás nehezedik ránk, naponta 3-4 nagykövetet fogadunk, ugyanennyi vagy még több beruházóval is beszélgetünk, rendszeres sajtótájékoztatókra valószínűleg csak szeptembertől kerül majd sor.
Hogyan látja a város, és Vajdaság helyzetét most, pár héttel azután, hogy elfoglalta a polgármesteri széket?
– Hatalmas felelősséggel tekintek a funkciómra, hiszen polgártársaink elvárásai is hatalmasak. Senkinek sem tetszik az, hogy az elmúlt négy évben elkerültek bennünket az Európai Unió látogatásai és a beruházások is. Most azonban lassan, fokozatosan helyükre kerülnek a dolgok, pozitívan értékelem azt az irányt, amelyben haladunk. Arra számítok, hogy az év végéig EU-s tagjelöltek leszünk, és hogy hamarosan megszabadulunk a mindannyiunkat megterhelő, elkeserítő vízumkötelességtől. Mindegyik nagykövettel beszélgetek a vízumokról, tegnap az amerikai nagykövetség küldöttségével tárgyaltam erről a témáról. Az amerikaikkal a kapcsolatok felújítására törekszünk, régebben ugyanis megvolt az együttműködés az egyetemeink és a középiskoláink között is. Hasonló törekvések tapasztalhatók a városunk és Nagy Britannia közti kapcsolatteremtés terén is. Arra törekszünk, hogy a gazdasági aspektuson kívül megnyíljunk a világ felé a szakképzés és a tudományok terén is.
