Az elmúlt időszakban Oromhegyesen megszaporodtak a közbiztonságot veszélyeztető események, rongálások. Polgári kezdeményezésre a helyi közösség tanácsa megvitatta a problémát, és arra az megállapításra jutott, nem engedik meg, hogy a helyzet tovább romoljon, hanem polgárőrséget szerveznek a közbiztonság javítása érdekében – adtuk hírül nemrég lapunkban. Az oromhegyesi helyi közösség mára összehívta az Állampolgárok gyűlését, hogy egyéb kérdések mellett megvitassák az Önkéntes Polgárvédő Egyesület megalakításának lehetőségét is. Balla Lajos faluelnököt arról kérdeztük, mit jelent tulajdonképpen a polgárőrség intézménye.
– A polgárőrség megalakításának kezdeményezése hosszabb folyamat eredménye, mivel tavaly olyan mértékű vandalizmus vette kezdetét a faluban, amellyel már nem tudtunk mit kezdeni. Kezdetben csak a közlekedési táblákat rongálták meg, idővel ellopták őket, később ez addig gyűrűzött, hogy a település intézményeinek ablakait is betörték, miközben a rendőrök tehetetlenek voltak, hiszen minden nyom nélkül történt. Február végén betelt a pohár, akkor ugyanis ismeretlen tettesek emberi ürülékkel kenték be az iskola ablakait. Ekkor több polgár is felkeresett bennünket és felajánlották: hajlandóak lennének segíteni – éjszakánként sétálva, járőrözve –, hogy meggátolják az éjszakai vandalizmust. Sejtjük, hogy kik az elkövetők, csak mindeddig nem tudtuk rajtakapni őket. Ebből a szemszögből nézve a szerveződés önmagunkért és önmagunk ellen szól, hiszen az elkövetők is településünk lakói.
A rendőrség miként vélekedett az ügyről?
– Felvettük a kapcsolatot a rendőrséggel, hogy mit lehetne tenni, de sajnos emberhiány miatt nem tudják megerősíteni a járőrözést a faluban. Abban egyeztünk meg Rekecki Titusz rendőrfőnökkel, hogy megtaláljuk azt a lehetőséget, amellyel a leghatékonyabban tudnánk segíteni a rendőrség munkáját. Ezt követően a helyi közösség tanácsa döntést hozott, hogy a hatályos jogszabályok és a helyi közösség alapszabálya által adott lehetőségeket kihasználva olyan egyesületet vagy szervezetet kell létrehozni, amelynek semmi más feladata nem lenne, mint az úgynevezett éjszakai járőrözés. Erről a rendőrfőnököt is értesítettük.
Miféle törvényes keretek között hozzák létre a szervezetet?
– A megalapítás érdekében megvizsgáltuk a rendőrségről és az egyesületekről szóló jogszabályok által adott lehetőségeket. Az egyesületekről szóló 2009-es törvény például lehetővé teszi, hogy olyan szervezetet hozzunk létre, amely nem rendelkezik jogi személyiséggel. Ez azért fontos, hogy ne kelljen külön bejegyeztetni, fölösleges munkát végezni. Az állampolgári gyűlésre, melyen indítványozni fogjuk a jogi személyiség nélküli szervezet megalakítását, meghívtuk a magyarkanizsai rendőrfőnököt is.
Hogyan lehet megalapítani egy ilyen szervezetet?
– A törvény értelmében legalább három jogi személy segítségével lehet egy ilyen egyesületet létrehozni. A három jogi személy közül az egyik a helyi közösség lenne, amely egyben a kezdeményezés hordozója lenne, de emellett még két olyan jogi személy támogatására számítunk, amely szintén érdekelt abban, hogy ne rongálják meg a vagyonát. Az egyik a Faluház Alap, a másik pedig a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. A tervek szerint az alapítólevélben előirányozzuk, hogy a teljes felelősség, mind a kötelezettség, mind az elvégzett munka tekintetében a helyi közösségé legyen. Ennek érdekében a megalakulás után ki kell dolgozni egy szabályzatot, amely a törvényekkel összhangban tartalmazni fogja a kötelességeket, jogokat és felhatalmazásokat.
Kik jelentkezhetnek polgárőrnek?
– Azt szeretnénk, ha 25 és 65 év közötti, felelősségteljes, büntetlen előéletű polgárok jelentkeznének polgárőrnek, akik ellen jelenleg sem folyik eljárás. Ha lehetőség nyílik rá, már április 15-én megkezdenénk a szolgálatot, hogy megtegyük a lakosság, a közvagyon és a magánvagyon védelmének érdekében mindazt, amit a törvény megenged.
Milyen felhatalmazással fognak rendelkezni a polgárőrök?
– A polgárőrök semmi más felhatalmazást nem fognak kapni, csakis megfigyelésre, dokumentálásra, illetve jelentésre, értesítésre lesznek felhatalmazva, mégpedig a helyi közösség és a rendőrség irányába. Semmi mást nem fognak tenni, mint amit minden más felelősségteljes állampolgár. Erőszakra, valamint igazoltatásra vonatkozó felhatalmazással természetesen nem fognak rendelkezni.
Hogyan nézne ki a járőrözés?
– A polgárőrök 2-3, esetleg 5 tagú csoportokban járnák az utcákat és figyelnék a középületeket. A helyi közösség mindenképpen biztosítana számukra egy mobiltelefont és egy digitális fényképezőgépet a dokumentáláshoz. Azért járőröznének nagyobb számban, hogy elkerüljük annak a lehetőségét, hogy megtámadják őket. Ha ez mégis megtörténne, a fényképezőgéppel dokumentálhatnának. A polgárok feltevése szerint hétköznap elegendő lenne este 9 és 11 között őrjáratot tartani, hétvégenként pedig, amikor a fiatalok szórakozni járnak, este 10-től reggel 3-ig kellene ügyelnünk. A vezetendő járőrnapló és a fényképek alapján a helyi közösség és a rendőrség meg tudná tenni a következő lépést, amely bűnvádi vagy szabálysértési feljelentés lehetne.
Rendelkezni fognak megkülönböztető jelzéssel?
– Mivel a polgárőrök a falu polgárai, megkülönböztető jelzésként csupán egy kitűzőt fognak kapni. Külön egyenruha nem fog járni a polgárőri szolgálathoz, és mivel önkéntes jellegű a szolgálat, anyagi juttatás sem járna érte. Pillanatnyilag arra keressük a megoldást, hogy a falu két bejáratánál miként lehetne feltüntetni egy-egy táblán, hogy a települést önkéntes polgári egyesület védi.
