A tartományi választási rendszer meglehetősen bonyolult. Sokan nem is értik, ezért a szavazás közeledtével talán nem ártana rávilágítani a lényegére. A legszakavatottabban kétségkívül a Tartományi Képviselőház elnöke, Egeresi Sándor beszélhet róla.
– A tartományi választási rendszer úgymond kettős, hiszen a 120 tagú parlament felét, azaz 60 képviselőt egyéni választókörzetenként választunk meg, a többi 60-at pedig pártok vagy polgárok csoportjainak a listájáról, azaz részarányos módon. Vajdaságban összesen 60 választói egység van az önkormányzatok területén, így a 60 egyéni jelölt ezen választási egységekből kerül ki. A listás választás esetében a pártok vagy a polgárok csoportjai számára 5 százalékos a természetes küszöb, s ez a kisebbségekre is vonatkozik. Mivel kombinált rendszer működik nálunk, május 6-án a polgárok a tartomány esetében két szavazócédulát kapnak: az egyiken a választóegységek egyéni képviselőjelöltjei szerepelnek majd; a másikon pedig azokra a listákra lehet szavazni, amelyeket a választási bizottság jóváhagyott. Az egyéni választás minden bizonnyal nem zárul le május 6-án, lesz második kör is, amelyet 20-án fogunk megtartani, emiatt fontos tudatosítanunk a szavazópolgárokban, hogy akkor is szükség van a részvételükre. Az egyéni képviselők legnagyobb része a második fordulóban is megméreti majd magát, ezért akkor is szavazzunk minél tömegesebben.
Elnök úr, ezúttal is, mint korábban már oly sokszor, a legnehezebb módot választotta meg arra, hogy bekerüljön a Tartományi Képviselőházba, hiszen egyéni jelöltként indul Topolyán. Nem lesz könnyű.
– Bizony nem. Büszke topolyai ember vagyok, szeretem a városomat, a községemet. Eddig mindig egyéni választási körzetben indultam a VMSZ jelöltjeként, s a polgárok rendre megtiszteltek bizalmukkal, ami arra bátorított, hogy újra ugyanígy vegyek részt a választásokon. Felelőtlen és hamis ígéreteket nem szokásom tenni, továbbra is azon politika mentén kívánok tevékenykedni, amelyet elkezdtem, s amelynek köszönhetően eddig is bekerültem a parlamentbe. Igyekeztem mindig felelősségteljesen, meggondolatlan, felelőtlen és hamis ígéretek nélkül eleget tenni a politikusi teendőimnek, s tisztességgel teljesíteni a rám bízott feladatot. Olyat még véletlenül sem fogok ígérni – és megjegyzem: eddig sem tettem –, amit nem tudok teljesíteni. A realitások mentén kívánok politizálni, a VMSZ célkitűzéseit szem előtt tartva, Topolya községnek és választópolgárainak az érdekeit érvényesítve fogom folytatni azt a harcot, amit elkezdtem.
Az elmúlt mandátumra visszatekintve nem volt könnyű helyzetben.
– Úgy vagyok vele, hogy a kellemetlen dolgokat igyekszik az ember minél előbb elfelejteni, de vannak olyan emlékeim, amelyek vissza-visszatérnek. Amit elértünk ez alatt a négy év alatt, azt meglehetősen nehéz körülmények között valósítottuk meg, hiszen a gazdasági-szociális és az erkölcsi-politikai válság átitatta ezt az időszakot. Úgy is fogalmazhatnék, hogy beteg a társadalom ebben az előítéletekkel teli Szerbiában, ezért eredményesen dolgozni nem volt könnyű feladat. A statútum súlyos időkben, kemény nyomásgyakorlásra született meg, volt itt politikai félelemkeltés, szeparatizmussal és szecesszionizmussal való fenyegetőzés, de túl vagyunk rajta, s igyekszünk – igaz, az én mércém szerint túl lassú lépésekkel – építeni az autonómiát. Tisztában vagyok vele, hogy a statútum nem ideális megoldás, hiszen hatásköreinek tekintetében Vajdaság polgárai és az itteni magyarok sokkal többet érdemelnének. Nem véletlen, hogy a VMSZ-nek és jómagamnak is az a legfőbb célkitűzése, hogy megteremtsük az igazi autonómiát, a törvényhozói, végrehajtói és a részbeni bírósági meg igazságszolgáltatási hatalmi hatáskörrel. Azért, hogy Vajdaság ne csak szavakban legyen európai és versenyképes, hanem a gyakorlatban is tökéletes európai régióvá váljon. Vajdaság polgárainak érdekeit figyelembe véve olyan tartományt kell teremtenünk, amely komoly gazdasági és politikai önállósággal rendelkezik Szerbián belül.
Ez nem lesz túl egyszerű dolog.
– Hosszú távon valószínűleg csakis alkotmánymódosítással kerülhet rá sor, s erre az időszakra máris fel kell készülnünk. Tisztelem a jelenleg érvényben lévő alkotmányt, s függetlenül attól, hogy mi a személyes véleményem róla, amíg nem módosítják, tiszteletben fogom tartani. Az egyértelmű, hogy nem eurokompatibilis, mert nem veszi figyelembe a mai realitásokat, és nem járul hozzá, hogy versenyképessé tegye az országot az Európai Unióban.
Voltak a parlamenti elnöklése idején érzékeny kérdések is, amelyeket sokkal jobban kezelt, mint az elődei.
– Sohasem menekültem az érzékeny kérdések kezelésétől, ezért nyúltam határozottan a nemzetek közötti viszonyok rendezéséhez, ami Vajdaság legérzékenyebb pontja. Nem futamodtam meg attól, hogy szembesüljek a valósággal, igyekeztem nem gerjeszteni, hanem csillapítani a helyzetet. Meggyőződésem, hogy Vajdaságban az itteni népeknek, nemzeti közösségeknek, sorsközösségeknek az együttélése, nem pedig az egymás mellett élése a fontos. Az a lényeg, hogy ezt minden itt élő megértse, és így tekintsen rá. A nemzeti alapon történő incidensek kezelése terén is előrelépés tapasztalható, noha sohasem szabad az embernek megelégednie azzal, ami van, hanem igyekeznie kell még jobban orvosolni a fellépő gondokat. Különösen vonatkozik ez arra, ha nemzeti alapon történő incidensről van szó. Mindegy, melyik oldalról érkezik a tettes, és ki a szenvedő alany, a legerélyesebben el kell ítélni az ilyen jelenségeket, és konkrét lépésekkel, határozottan kell tenni az efféle tendenciák megfékezése és felszámolása érdekében. Volt temerini és zombori példa az elmúlt négy évben, hatékony tevékenységünknek köszönhetően azonban csökkent a bejelentett incidensek száma. A rendőrségtől tájékoztatásként mindig megkapom a jegyzőkönyveket. Ez alapján azt olvashatom ki, hogy évről évre átlagban 20–26 százalékkal csökken az efféle incidensek száma. Erre biztosan kihatott a Tartományi Biztonsági Tanács munkája, amelynek ebben az időszakban az elnöke voltam, s az is, hogy eredményes volt az együttműködésünk a Belügyminisztériummal.
Milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy csökkenjen a nemzeti indíttatású incidensek száma?
– A minisztériummal megállapítottuk, hogy a vajdasági magyarok száma az állami szervekben a lakosság lélekszámához képest úgymond alulreprezentált. Ez azt jelenti, hogy a rendőrségen, a vámon, az ügyészségen és a bíróságon, valamint más állami szervekben nem foglalkoztatnak kellő számú magyar polgárt. Nemcsak a mi esetünkben lesújtó a részarányos foglalkoztatottsági adat, hanem ugyanez vonatkozik a többi nemzeti közösségre is. Ennek orvoslása érdekében a Belügyminisztériummal együttműködve bemutatkozót tartottunk a rendőrképzésről, s arra biztattuk a fiatalokat, hogy jelentkezzenek a rendőrakadémiára. Ezzel az akciónkkal, amelyet kiterjesztettünk az ügyészségre és az igazságszolgáltatásra is, nem fogunk leállni, továbbra is népszerűsítjük ezeket a szakmákat.
A nemzetközi tevékenysége terén mi volt a legkézzelfoghatóbb siker?
– Áttörést jelentett, hogy vajdasági napokat szervezhettünk Londonban, hogy a németországi Hessen tartománnyal együttműködési megállapodást kötöttünk, s vele meg régi jó partnerünkkel, Baden-Württemberggel szövetkezve sikerült megvalósítanunk egy kiváló projektumot. A topolyai szennyvíztisztító felépítéséről szóló támogatási szerződést írtuk alá, amelynek köszönhetően két partnerünk 10 millió eurós beruházást eszközöl, tehát legalább 85 százalékban németországi donációból fogjuk felépíteni ezt a nagy létesítményt. A város polgárai megérdemlik, hogy tiszta vizet ihassanak. A brüsszeli iroda megnyitója némi kellemetlenséget okozott a számomra: noha annak idején én voltam a kezdeményező, mégsem tették lehetővé, hogy a megnyitón beszédet mondjak, de nem vettem zokon, a munkatársaimmal és a sajtó képviselőivel pezsgőbontással ünnepeltem a többéves lobbizásom eredményét. Úgy látom, hogy a kapcsolatépítés beindult, a polgárok viszont joggal várnak el kézzelfogható dolgokat az ott folyó tevékenységről. Meggyőződésem, hogy az idén már megvalósított tervekről kellene beszámolniuk azoknak, akik ott tevékenykednek, például azzal kapcsolatban, hogy mely európai alapnál mire pályáztak, és a vajdasági gazdasági érdekeket miként érvényesítették.
A lakossági fórumokon arra biztatja a hallgatóságot, hogy a VMSZ-t támogassák. Mivel szokta ezt megindokolni?
– Azért kell a VMSZ-re szavazni, mert elvszerűen, szavahihetően és botránymentesen politizál, nem tesz meggondolatlan ígéreteket, amit bejelent, azt meg is tartja. Például a nemzetitanács-választáskor tett ígéretek mára már megvalósultak. Ezt napról napra tapasztalhatjuk. Pásztor István köztársasági elnökjelöltre azért kell szavazni, mert bölcs, kimért és határozott államférfiúi képességekkel megáldott politikus, aki a magyarság érdekeiért és Vajdaságért sikeresen és határozottan harcol. Ilyen európai profilú politikusra van szüksége Szerbiának. A vajdasági magyarság és a velünk szimpatizáló más nemzeti közösségek érdekei és pozíciói fognak megerősödni, ha Pásztor Istvánra voksolnak. Ennek köszönhetőn egészen más tárgyalási lehetőségeink lesznek majd. A VMSZ köztársasági listájára azért kell szavazni, mert az eddig tevékenykedő négy fiatal képviselő munkájával bizonyította, hogy ha határozottan és kitartóan küzdünk a céljainkért, Belgrádban sok mindent el tudunk érni. Ilyen volt a vajdasági költségvetés megszerzése vagy a vagyon-visszaszármaztatási törvény. Tartományi és önkormányzati szinten pedig azért kell a VMSZ-re szavazni, mert csakis így tudunk élni a jogainkkal, és érvényesíteni az érdekeinket a környezetünkben.
