Mely pártokkal lennének hajlandóak koalícióra lépni a választások után, és melyekkel nem?
– Helyi szinten mindenféle koalíció számításba jöhet, mivel helyi szinten az a legfontosabb, hogy ki milyen ember: alkalmas-e a hatalomban való részvételre és kíván-e tenni valamit polgártársaiért. Ami a köztársasági hatalmat illeti, biztosan nem lépnénk koalícióra a Szerb Haladó Párttal és a Szerb Radikális Párttal. Országos szinten az az elvárás, hogy a jövőbeni kormány hajlandó legyen megváltoztatni azokat a dolgokat, amelyek nem voltak megfelelőek. A SZER szerint Szerbiának folytatnia kell az európai uniós csatlakozást, illetve fel kell gyorsítani az integráció ütemét, ez magában azonban még nem elegendő. A szerbiai belpolitikának számos megváltoztatandó eleme van. Három olyan dolog van, amelyek megvalósításához a SZER ragaszkodna az új kormány megalakításánál. Célkitűzésünk egyike az adórendszer reformja. Véleményünk szerint a vállalatoknak, vállalkozóknak csak akkor kellene kifizetniük az áfát, ha sikerül megfizettetniük az eladott árut, szolgáltatást. Emellett síkra szállnánk azért, hogy töröljék el annak a 258 helyi illetéknek egy részét, amelyek kifizetése teher a vállalatok számára. A másik dolog, amihez ragaszkodunk, az az eddiginél kétszer nagyobb mezőgazdasági költségvetés, a harmadik pedig a törvény, amely meggátolná, hogy a közvállalatokban párthovatartozás alapján kapjanak munkát az emberek. Ha ezeknek a számunkra kulcsfontosságú terveknek a végrehajtásáról nem sikerül megállapodnunk a kormányalakításnál, akkor inkább ellenzékben leszünk. Ha része lennénk a következő hatalmi koalíciónak, ahhoz is ragaszkodnánk, hogy az új miniszterelnök egy erős személyiség legyen. Erős kormányfő nélkül nem működhet a kormány. A miniszterelnöknek teljes politikai felelősséget kell vállalnia és magának kell meghoznia döntéseit, nem pedig folyamatosan valakitől tanácsot kérnie, mint ahogyan az eddig jellemző volt.
Milyen a SZER koalíciós potenciálja? Vonzó partner lehet a választások után azoknak a pártoknak, amelyek feltehetőleg kormányalakítási pozícióba jutnak?
– Mi mindig kívánatosak vagyunk, ha dolgozni kell. Ha viszont kritizálunk, akkor haragszanak ránk. Az is gyakran megtörténik, hogy bizonyos politikusok az általunk megvalósított eredményekkel fényezik magukat. Ahogyan azt már kifejtettem, számunkra az a legfontosabb, hogy partnert találjunk elképzeléseink megvalósításához és az új kormány összetétele mehfelelőbb legyen a mostaninál. Az már nem érdekel, hogy kívánatosak vagyunk-e, vagy sem, mert nem kell mindenáron a hatalmi koalíció részének lennünk.
A DP és a SZER, vagyis a G17 Plusz közötti nehézségeken Ön szerint túl lehet lépni?
– Persze. Minden az emberektől függ. Úgy véljük, hogy el kell becsületesen ismerni és ki kell javítani azokat a dolgokat, amelyek terén hibáztunk az elmúlt periódusban.
A mezőgazdaság sikeres működéséhez Ön szerint kell-e még valami a kétszer nagyobb költségvetésen kívül?
– Hosszútávú agrárpolitikát kell kidolgozni. Az utóbbi öt-hat évben a DP soraiból három személy állt a mezőgazdasági tárca élén és mindhárman eltérő politikát folytattak. Ez végzetes hiba. Legalább öt évre szólóan kellene törvényt hozni a mezőgazdasági támogatásokra vonatkozólag. Ezt a törvényt ezután nem lehetne mindenféle kormányhatározatokkal felülírni. A földműveseknek biztonságra és kiszámíthatóságra van szükségük. Versenyképessé kell tenni a szerbiai mezőgazdaságot. Ehhez szerintem ismét aktivizálni kell a vissza nem térítendő beruházási támogatások mechanizmusát. Az ilyen jellegű támogatásnak köszönhetően Szabadkán korábban több hűtőházat is felépítettek az almatárolásra. Ennek folyományaként ma Szabadka környékéről hatszor annyi almát szállítanak Oroszországba, mint korábban. A kétszer nagyobb mezőgazdasági költségvetés egyharmadát csakis a beruházások támogatására kellene előirányozni. Enélkül a szerbiai mezőgazdaság továbbra sem konkurálhat más országokkal. A vissza nem térítendő támogatásoknak állandó jellegűnek kell lenniük. Nem lehet folytatni azt, hogy megjelenik egy pályázat, amire csak egy-két hónapig lehet pályázni és végül az kapja meg a támogatást, akinek valamiféle kapcsolata van a minisztériumban. Fontosnak tartanám, hogy a gazdák napra pontosan tudják mikor számíthatnak a támogatásra, és azon a napon meg is kapják a pénzt. Azt sem tartjuk jó megoldásnak, hogy pillanatnyilag csak természetes személyek kaphatnak szubvenciót: minden bejegyzett gazdaságnak jogot kell adni a támogatásra. Nincsen szükség arra sem, hogy a támogatásokat a nyugdíjbiztosításhoz kössék. A területalapú támogatás jó, viszont fontosnak tartanám, ha a megmunkált földterületek alapján osztanák ki, hiszen egyébként hatalmas visszaélések történhetnek. Értesültünk róla, hogy előfordul, hogy egyesek fiktív földeket jelentenek be, felveszik a támogatást, majd meg sem munkálják a földet. Meg kell találni a módját az ellenőrzésnek.
A SZER az ország regionalizációjáért száll síkra. Vajdaság autonómiájának jelenlegi szintjéről hogyan vélekedik: megfelelőnek tartja-e, vagy szükségesnek találja annak jövőbeni bővítését?
– Mielőbb szükség lenne a tartomány hatásköreinek finanszírozásáról szóló törvényre. Ezenkívül be kellene vezetni, hogy a Vajdaságban működő vállalatok által befizetett nyereségi adó 50 százaléka maradjon a tartományban. A bérek után fizetett adónak teljes egészében Vajdaságban kellene maradnia. Ennek 80 százalékával az önkormányzatoknak kellene rendelkezniük, 20 százalékával pedig a tartománynak. A tartományi hatalommal szemben egy feltételt kellene megfogalmazni, hogy a bérek után fizetett adó 20 százalékát a regionális infrastruktúra egyenlő arányú fejlesztésére fordítsa. A SZER álláspontja szerint a decentralizációnak egészen a helyi közösségekig kellene kiterjednie. A városoknak sokkal nagyobb hatásköröket kellene adni. Éppen ezért kezdeményeztük mondjuk Szabadkán is a város statútumának módosítását: véleményünk szerint három községet kellene kialakítani a városon belül: Csantavér, Bajmok és Palics községeket. A helyi közösségek esetében vissza kellene állítani a Jugoszlávia idejében hatályban lévő szabályt, hogy önállóan rendelkezhetnek költségvetésükkel. Összefoglalva: Vajdaság, mint régió, autonómiájának a bővítésére még nagyon is van tér, de magán a tartományon belül is végre kell hajtani a decentralizációt. Vajdaság nem csak Újvidékből áll, ugyanúgy, mint ahogyan Szerbia sem áll csak Belgrádból. Decentralizációs petíciójával a SZER már meg is tette az első lépést: az általunk kezdeményezett, vonatkozó törvénynek köszönhetően a költségvetésből 400 millió eurót utaltak vissza a városok és községek számára.
Miért éppen most kezdeményezte a közvállalatok pártmentesítését? Kormányalelnökként ezt korábban is megtehette volna.
– Korábban a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzójaként, majd később a kormány tagjaként is igyekeztem, hogy a hatásköröm alatt álló emberek szakmaiságuk alapján kapjanak tisztséget. Ha a jelennel foglalkozunk, sem Nebojša Ćirić gazdasági miniszter, sem Zoran Stanković egészségügyi miniszter nem tagjai a G17 Plusznak. Tehát mindig igyekeztem magam a szakmaiság elvéhez tartani. Idővel azonban megértettem, hogy ez még nem elegendő, országos szinten kell ezt az elvet követni. Igen, felelősség terhel, amiért nem kezdeményeztem korábban a mostani végzetes párthovatartozástól függő rendszer megszüntetését, de ehhez mindenféleképpen ragaszkodni fogunk az elkövetkezőkben.
