Zsoldos Ferenc, az MNT Civil Konzultatív Testületének elnöke a civil stratégia beterjesztésekor emlékeztetett rá, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a civil szervezetek a magyar közösség életében. A Kárpát-medencében élő magyarságnak még sehol sincsen hasonló stratégiai dokumentuma, a vajdasági magyarság ezen a téren is az élen jár – hangsúlyozta Zsoldos.
Vajdaságban nagyjából 500 magyar civil szervezet működik. Ezeket a szervezeteket az MNT illetékesei a stratégia kidolgozásakor egy adatbázisba foglalták. A stratégai dokumentum létrehozási fázisában az MNT illetékesei 25 civil fórumot szerveztek és igyekeztek mindenki véleményét meghallgatni a stratégiával kapcsolatban – mondta Zsoldos.
„A vajdasági magyar civil szféra stratégiai célja, hogy elősegítse a vajdasági magyar közösség magmaradását, fejlődését, életminőségének és társadalmi életének javulását, valamint szerbiai és ezen belül Vajdaság európai uniós csatlakozását” – olvasható a dokumentumban.
– A stratégiai cél eléréséhez beavatkozási területeket határoztunk meg, amelyeket szintén azon igények és fennálló helyzet alapján állítottunk össze, amelyet a stratégiaalkotást megelőző kutatás során tártunk fel. Az egyes beavatkozási területeket úgy alakítottuk ki, hogy létrejöjjenek azok a tevékenység csoportok, amelyek az adott helyzettől függően szorosabban, illetve lazábban kötődnek egymáshoz, és azokat a stratégia megvalósulásához rendelkezésre álló időben egymásra épülve osztottuk el – összegezte Zsoldos.
A civil stratégiában meghatározott nyolc beavatkozási terület a következő: Intézményfejlesztés; A vajdasági magyar civil szféra résztvevőinek oktatási és képzettségi szintjének növelése; A civil szféra belső és külső kapcsolatrendszerének fejlesztése; A civil jelenlét erősítése a szerbiai médiában; A civil szféra szerbiai szabályozásának a megváltoztatása; Az állami feladatok felvállalása – átvétele; Az európai uniós csatlakozás elősegítése; Egységes vajdasági magyar civil kataszter létrehozása (ez a cél már megvalósult a stratégia összeállítása során).
Az ülés folytatásában Joó Horti Lívia, az MNT Közoktatási Bizottságának elnöke szólalt fel és összegezte, hogy a közösség számára az utóbbi húsz évben mennyire fontos volt az oktatás terén tevékenykedő vajdasági magyar civil szervezetek munkája. Meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy a szervezetek munkáját a jövőben egy biztonságos keret erősítse, hogy az elkövetkezőkben is folytathassák tevékenységüket, együttműködve az oktatási intézményekkel, de úgy, hogy az intézmények ne telepedjenek rá a civil szervezetekre – fejtette ki Joó Horti.
Erre a felszólalásra reagálva Rácz Szabó László megállapította, hogy véleménye szerint a politikum igenis rátelepszik a civil szervezetekre, amelyeknek egy része csak azért alakult meg, hogy a politikai szféra pénzhez jusson a civilek számára előirányzott pályázatokból.
– A civil stratégiából hiányolom, hogy nem foglalkozik a civil szféra szabadságának, önállóságának a szavatolásával – részletezte Rácz Szabó.
Dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke felszólalásában emlékeztetett rá, hogy az MNT jelenlegi összetételében az elmúlt két évben a civil stratégiával egyetemben öt stratégiai fejlesztési tervet fogadott el és kezdett el megvalósítani. Ez többek között a vajdasági magyarság szellemi és szakmai erejét bizonyítja – szögezte le Korhecz.
A tanács egyhangúlag fogadta el a civil stratégiát, majd a folytatásban megerősítette az azt kiegészítő dokumentumokat: a stratégia Közigazgatási Hivatal által történő végrehajtásáról, a Közigazgatási Hivatal általi végrehajtásra vonatkozó költségvetési eszközök tervezéséről, valamint a Közigazgatási Hivatal általi végrehajtásra vonatkozó éves beszámolókról szóló záradékjavaslatokat.
A tanács a továbbiakban a Topolyai Tájékoztatási Közvállalat feletti alapítói jogok részleges átvételéről szóló határozat megerősítéséről szóló záradékjavaslatot fogadta el. A jogok és kötelezettségek rendezéséről szóló szerződést három hónapon belül kötik meg a felek, magyarázta Várkonyi Zsolt, a KH elnöke.
Az oktatás területéhez kapcsolódóan az MNT az ülés folytatásában elfogadta a középiskolákba iratkozó tanulók számának meghatározása során történő véleménynyilvánításról szóló záradékjavaslatot (ez egy utólagos jóváhagyás), a 15-nél kevesebb tanuló részére megnyitandó magyar nyelvű tagozatok jóváhagyásának véleményezésről szóló záradékjavaslatot.
A Magyar Szó Közvállalat alapítói jogainak átvételéről és a Magyar Szó Közvállalat Magyar Szó Lapkiadó Kft.-vé alakításáról szóló határozat módosításáról, valamint a Hét Nap Közvállalat alapítói jogainak átvételéről és a Hét Nap Közvállalat Hét Nap Lapkiadó Kft.-vé átalakításáról szóló határozat módosításáról szóló határozatjavaslatokat szintén elfogadta a tanács. A szóban forgó két módosítás függvényében pontosabbá vált a megbízott igazgatók és megbízott főszerkesztők kinevezésének módja, valamint az őket megillető jogkör, valamint apróbb módosítások történtek mindkét lap Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületeinek hatásköreit illetően.
Az MNT a Szekeres László Alapítvány Alapszabályának módosításáról szóló határozat előzetes jóváhagyásáról szóló záradékjavaslatot úgyszintén elfogadta.
KÉPVISELŐI KÉRDÉSEK
Az ülés végén Vass Tibor képviselői kérdést tett fel, amelyben egy a Hét Napban megjelent írásra hivatkozott.
– A Hét Napban megjelent cikkben a szerző azt írta, hogy Mérges Sándor az MNT regionális megbízottja. Szeretném megtudni, hogy mikor nevezték ki Mérges Sándort az MNT regionális megbízottjává, kik a regionális megbízottak és hogyan lettek a régiók felosztva – fogalmazott Vass.
Dr. Csengeri Attila az alábbi kérdést intézte Korheczhez:
– Megfelelnek-e a valóságnak azok a sajtónyilatkozatok, amelyben az Elnök úr úgy fogalmazott, hogy az MNT a Vajdasági Magyar Szövetség politikáját támogatja és a VMSZ választási kampányát magáévá teszi. Ha az Elnök úr valóban ezt mondta, akkor ezt milyen felhatalmazás alapján tette és melyik az MNT azon jogi aktusa, amely az Elnök urat felhatalmazza az ehhez hasonló nyilatkozatokra?
Rácz Szabó László első képviselői kérdésében azt szerette volna megtudni, hogy ki a magyarcsernyei általános iskola igazgatója, második kérdésében pedig arra kérte az MNT hivatalát és egyéb illetékeseit, hogy az MNT alapította médiumok esetében készítsenek egy kimutatást arról, hogy a választások különböző szintjén induló listákról és személyekről hogyan és milyen mértékben tudósítottak.
