A legtöbb szakértő egy dologban egyetért: az elnökválasztás eredményét elsősorban az alacsony részvételi arány határozta meg (Fotó: Beta)
A köztársasági elnökválasztás második köre után még nagyobb megerősítést nyert, hogy a következő összetételű kormány megalakítása a május 6-i parlamenti választásokon harmadik helyen végzett Szerbiai Szocialista Párttól függ majd. Ivica Dačić szocialista pártelnök vasárnap este még úgy nyilatkozott, hogy a Demokrata Párttal korábban folytatott koalíciós tárgyalások továbbra is érvényesek, hétfőn viszont már kijelentette: az elnökválasztás eredménye miatt bonyolultabbá vált a helyzet.
A következő hatalmi koalíció megalakítását illetően ebben a pillanatban két lehetőség tűnik a legvalószínűbbnek: ha a DP és az SZSZP kitart korábbi megállapodása mellett, akkor a szerb államfő és kormány között a következő parlamenti ciklusban a kohabitáció lesz jellemző. Ivica Dačić hétfői nyilatkozata alapján viszont az sem tűnik kizártnak, hogy a szocialisták mégis a haladók mellé állnak.
Újságírói kérdésre, hogy a DP-vel folytatott eddigi koalíciós tárgyalások érvényesek-e még, tekintettel arra, hogy az elnökválasztás második köréből Tomislav Nikolić, a Szerb Haladó Párt elnöke került ki győztesként, Dačić annyit mondott, hogy az új helyzet új pozíciót teremt a politikai színtéren.
– Tiszteletben kell tartani a polgárok akaratát és minél előbb el kell kezdeni a hatalom új szerveinek összeállítását. A kormányalakítót a köztársasági elnök javasolja, az pedig, hogy kikből áll össze a kormány, a kormányalakítótól függ majd. Annyi biztos, hogy a dolgok bonyolultabbá váltak – nyilatkozta Dačić.
Momo Čolaković, a választásokon a szocialistákkal és az Egységes Szerbiával koalícióban induló Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártjának tisztségviselője reményét fejezte ki, hogy koalíciójuk a kormányalakítás fázisában is egységes marad. Čolaković emlékeztetett rá, hogy koalíciós megállapodásuk értelmében a választások után a három párt önállóan is választhat koalíciós partnert. Čolaković közölte: nem rendelkezik olyan információkkal, hogy a hárompárti választási koalíció az SZHP-vel alakítja meg a hatalmat.
Rasim Ljajić, a DP körüli választási koalícióhoz tartozó Szerbiai Szociáldemokrata Párt elnöke nehéz és elhúzódó koalíciós tárgyalásokra számít. Ha az elnökválasztás más eredménnyel végződött volna, sokkal egyszerűbb lett volna megalakítani a következő kormányt – véli Ljajić.
HATÁSKÖRÖK ÉS ÁLTALÁNOSSÁGOK
Nikolić a Szerbiai Képviselőház mostani összetétele előtt ugyanúgy államfői esküt tehet, mint az új összetételű parlament előtt. A köztársasági képviselőház új összetételének legkésőbb június 9-ig kell megalakulnia, a következő kormány megalakítására pedig onnantól számítva 90 nap áll majd rendelkezésre.
Slavica Đukić-Dejanović, a Szerbiai Képviselőház elnöke bejelentette, hogy a parlament új összetételének alakuló ülését azután hívják össze, miután a Köztársasági Választási Bizottság hivatalosan is közzéteszi az elnökválasztás második körének eredményét. A választási bizottság várhatóan csütörtökön hirdeti ki hivatalosan az eredményeket.
Az államfőnek a választásokon részt vevő és a választási küszöböt átlépő választási listák vezetőivel folytatott egyeztetés után kell javaslatot tennie a köztársasági parlamentnek a kormányalakító személyére. A kormányalakító feladata ismertetni a parlament előtt az új kormány programját és összetételét. A köztársasági parlamentnek a kormány programjáról és összetételéről egyszerre kell szavaznia. Az új kormány megválasztásához a képviselők többségének a szavazatára van szükség.
Tomislav Nikolić továbbra is kitart korábbi kijelentése mellett, hogy a kormányalakítással Jorgovanka Tabakovićot, a Szerb Haladó Párt tisztségviselőjét fogja megbízni.
A szerb alkotmány értelmében az államfőnek kell képviselnie az országot külföldön és belföldön, az államfő a Szerbiai Hadsereg főparancsnoka, elnöki rendelettel az államfő hirdeti ki a törvényeket, ő javasolja a parlamentnek a kormányalakító személyét. A kormány javaslata nyomán az államfő nevezi ki és hívja vissza az ország külföldi nagyköveteit, veszi át a külföldi országok diplomatáinak a kinevezéséről és visszahívásáról szóló leveleket. Az államfőnek áll jogában dönteni a kegyelmi kérvényekről.
KOHABITÁCIÓ VAGY NAGYKOALÍCIÓ
Egyes szakértők szerint az országnak az lenne a legjobb, hogy az SZHP és a DP, valamint a köréjük tömörülő pártok lépnének koalícióra.
A kohabitáció nagyon rossz lenne Szerbiára nézve, közölte Predrag Simić, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának professzora.
– Ha nem az SZHP és a DP alakítja meg a hatalmi koalíciót, az Szerbiát a görögországihoz hasonló helyzetbe taszítaná. Németországban is bebizonyosodott, hogy egy nagykoalícióból csak haszna származhat az országnak. Egy nagykoalíció előtérbe helyezné a gazdasági válságot. Ugyanakkor ebben a pillanatban mégsem tűnik úgy, hogy ez a koalíció létrejöhet – magyarázta Simić, akit egyáltalán nem lepett meg az elnökválasztás kimenetele. Tadić ott hibázott, hogy kampánya negatív jellegű volt, a polgárok viszont pozitív üzenetekre számítottak – fejtette ki Simić.
Vojin Dimitrijević, a belgrádi Emberi Jogi Központ civil szervezet elnöke úgy véli, hogy a kohabitáció a legvalószínűbb, sőt, ez nem is lenne rossz megoldás, főleg akkor nem, ha az államfő és a kormány ellenőriznék egymást. Egy igencsak ideális egyensúly teremtődne meg, ha az államfő tartaná magát az alkotmányban szavatolt hatásköréhez, a kormány pedig szilárdabb lenne, mint az előző összetételű volt, fogalmazott Dimitrijević, aki azonban egyetért azzal a megállapítással, hogy az SZHP és a DP koalíciója lenne a legideálisabb a gazdasági válság áthidalásának tekintetében. Minden az érintettek számításaitól függ, pillanatnyilag nehéz lenne megmondani, hogy melyik forgatókönyv valósul meg – szögezte le Dimitrijević.
Az SZHP koalíciós potenciálja továbbra is nagyon rossz, véli Vladimir Goati, a Transzparens Szerbia elemzője, hozzátéve, hogy a következő hatalmi koalíció valószínűleg a DP-ből és az SZSZP-ből áll majd össze. Az SZHP csak akkor alakíthat kormányt, ha csoda történik, ugyanakkor tudjuk, hogy csodák még Szerbiában is történhetnek, magyarázta Goati, aki egyébként úgy véli, hogy Boris Tadić az eddigi hatalmi koalíció rossz politikájának áldozati bárányává vált.
– Minden Tadićra omlott: kezdve a gazdasági válságtól, amiért valóban nem lehet okolni, egészen a DP számlájára írható hibákig. A hatalmiak egyik legnagyobb hibája a korrupció ellen folytatott küzdelem határozatlansága és a rossz igazságügyi reform volt – hangsúlyozta Goati.
A Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) programigazgatója, Đorđe Vuković, úgy méri fel, hogy az SZSZP inkább a DP oldalán marad. Persze az is megtörténhet, hogy a szocialisták inkább elállnak az eddigi megállapodástól, főleg ha úgy mérik fel, hogy saját érdekeik szempontjából ez lenne a kedvezőbb forgatókönyv, magyarázta Vuković.
Vladimir Vuletić szociológus szerint a kohabitáció magában még nem gond, főleg nem akkor, ha nyugodt jellegű kohabitációról van szó. A probléma akkor kezdődne, ha a gazdasági válság kellős közepén az államfő és a kormány között kiélezett politikai feszültség és összetűzések lennének – magyarázta Vuletić, hozzátéve: a kormány vezeti a gazdasági és szociális politikát, az államfő pedig vagy támogatja azt, vagy nem.
A legtöbb szakértő egy dologban egyetért: az elnökválasztás eredményét elsősorban az alacsony részvételi arány határozta meg.
Azok a polgárok járultak az urnák elé, akik változást akartak – nyilatkozta Srđan Bogosavljević, a Strategic Marketing ügynökség igazgatója.
