Milutin Mrkonjićot csak egy dolog érdekli: az infrastrukturális miniszteri poszt (Fotó: Beta)
A Demokrata Párt, a Szerbiai Szocialista Párt és a Szerb Haladó Párt továbbra is bizonygatják, hogy egyelőre nem kezdték meg a koalíciós tárgyalásokat. Milutin Mrkonjić, a szocialisták tisztségviselője azonban elárulta, hogy igenis megkezdték azokat. Egy, a szocialisták vezetőségéhez közel álló személy szerint a szocialisták a haladókkal is egyezkednek. A gazdasági szakértők figyelmeztetnek: minden egyes kormány nélküli nap 12 millió eurójába kerül Szerbiának.
Milutin Mrkonjić a sajtónak nyilatkozva először kitérő válaszokat adott a koalíciós tárgyalásokkal kapcsolatban, később azonban elismerte, hogy Ivica Dačić pártelnök megkezdte a párbeszédet a hatalmi koalícióról. Mrkonjić azt már nem részletezte, hogy melyik párttal tárgyal Dačić.
– Engem csak egy dolog érdekel: az infrastrukturális miniszteri poszt, hogy befejezzem a megkezdett munkát. Erre a tisztségre mindenféleképpen jelölöm magamat. Az, aki az infrastruktúra vonatkozásában azt hiszi, hogy egy mandátumban minden megkezdett munkát be lehet fejezni, inkább ne is pályázzon erre a tisztségre. Ami a koalíciós tárgyalásokat illeti, teljesen megbízom Dačićban, aki kiváló politikus és mindenben sikeres – összegezte Mrkonjić.
Az SZSZP elnöke mindehhez kapcsolódóan elmondta: pártja nem akadályozza a kormányalakítást, csupán arra várnak, hogy a DP javaslatot tegyen a kormányalakító személyére. Az SZSZP nem avatkozik bele más pártok belügyeibe, szögezte le Dačić, hozzátéve, hogy a demokraták és pártja között egyelőre semmiféle hivatalos megállapodás nincsen, a tárgyalásokat folytatják.
– Legnagyobb pártként a DP-nek kell adnia a kormányfőt. Mi várjuk a döntésüket. A Boris Tadićtyal folytatott eddigi beszélgetésekből azt szűrtem le, hogy Tadić még nem határozott a kormányfő személyével kapcsolatban. Nemcsak a miniszterelnökről nem beszéltünk még, hanem egyéb személyi megoldásokról sem. Az SZSZP számára nagyon fontos, hogy melyik pártok alakítják meg a hatalmi koalíciót. Erről egyelőre még nem beszélgettünk. Még nagyon messze állunk a kormányalakítástól, ennek azonban semmi köze az SZSZP-hez – magyarázta Dačić.
A DP soraiból Nada Kolundžija nyilatkozott a kormányalakításról. Elmondta, hogy az új kormányt minél előbb meg kellene alakítani. A DP álláspontja szerint a kormányban minden egyes olyan pártnak helyet kellene adni, amely párt az európai integrációért száll síkra – véli Kolundžija. Újságírói kérdésre, hogy a DP koalíciót alakíthat-e az SZHP-vel, Kolundžija közölte: nem ez lenne a legszerencsésebb megoldás és egyébként is minimális esélye van ennek a forgatókönyvnek.
NEM HIVATALOS ÁLLÍTÁSOK
A B92 RTV és a Danas belgrádi napilap értesülései szerint az SZSZP a haladókkal is nem formális tárgyalásokat folytatott a kormányalakításról.
– A május 6-i választások utáni megállapodás során abból indultunk ki, hogy az elnökválasztás második köréből Boris Tadić fog győztesként kikerülni. Most egy új helyzettel kell szembesülnünk. Nem kizárt a koalíció a haladókkal, de a demokratákkal is folytatjuk a tárgyalásokat. A hivatalos egyeztetéseket akkor kezdjük meg, miután Nikolić leteszi az elnöki esküt – nyilatkozta a Danasnak az SZSZP vezetőségéhez közel álló, magát megnevezni nem óhajtó személy.
A napilap értesülései szerint Dačić és Nikolić hétfő kora este találkoztak, Aleksandar Vučić, az SZHP alelnöke pedig ugyanabban az időben a Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártjának (PUPS) – az SZSZP-vel és az Egységes Szerbiával a választásokon koalícióban induló párt – képviselőivel tárgyalt. Senki sem állt el a május eleji nem formális megállapodástól a demokratákkal, ugyanakkor igazodni kell az új feltételekhez, nyilatkozta a névtelenséghez ragaszkodó személy.
Sem a szocialisták, sem a haladók nem erősítették meg ezeket a híreket.
Aleksandar Vulin, az SZHP köré tömörülő választási koalíció részét képező Szocialisták Mozgalmának elnöke viszont egyértelműen cáfolta ezeket az állításokat. Az SZHP körüli koalíció még senkivel nem kezdett el a tárgyalni, közölte Vulin, majd megerősítette, hogy Nikolić elsőként Jorgovanka Tabakovićot fogja megbízni a kormányalakítással.
A kohabitációra vonatkozó újságírói kérdésre Vulin megállapította, hogy a kohabitáció törvényes, ám nem legitim. Egyik olyan összetételű kormány sem lesz legitim, amelyben legalább az SZHP nem kap helyet, hiszen a polgárok legtöbbje a haladók köré tömörülő koalícióra szavazott, hangsúlyozta Vulin, hozzátéve, hogy a külföldi diplomáciai képviselők szerint az SZHP nélkül bizonytalan, rossz és ingatag lenne a kormány. A nemzetközi közösség szerint fontos, hogy az SZHP részét képezze a következő hatalmi koalíciónak, véli Vulin.
Nikolić egyébként állítólag az SZHP bizottságának mai ülésén mond le pártelnöki tisztségéről.
ELEMZŐK: TADIĆ LEGYEN A KORMÁNYFŐ
Vladimir Todorić, az Új Politikáért Központ igazgatója szerint Tadićnak kellene kormányt alakítania, ellenkező esetben a kormánynak nem lesz legitimitása. Todorić azzal érvelt, hogy pillanatnyilag Tadićnak és Nikolićnak van Szerbiában a legnagyobb politikai legitimitása, valamint az új hatalomra váró kihívások függvényében szükség lenne az elnök és a kormányfő közötti ellenőrzési mechanizmus megvalósulására.
– Egy gyenge kormány nem lenne képes felülkerekedni a kihívásokon. A kormány sikeressége a köztársasági parlament és az államfő egymás közötti ellenőrző funkciójától függ majd. Ennek az ellenőrzésnek úgy kell megvalósulnia, hogy közben ne akadályozza a kormány hatékonyságát. A kormányalakításnál szem előtt kell tartani az ország összes problémáját. Meg kell erősíteni a köztársasági parlamentet, olcsó és hatékony kormányt kell alakítani, valamint meg kell teremteni a kohabitációt az államfő és a miniszterelnök között. Az államfő nem ellenőrizheti hatékonyan a kormányfő munkáját, ha mindketten ugyanahhoz a párthoz tartoznak – részletezte Todorić.
Đorđe Vukadinović, a Nova Srpska Politička Misao (Új szerb politikai gondolkodás) magazin főszerkesztője szerint minden más megoldás logikátlan lenne. A kormányfőnek politikai személyiségnek kell lennie, hiszen egy politikai tisztségről van szó, fejtegette Vukadinović, hozzátéve, hogy Görögország és Olaszország példájából okulva tudhatnánk: rosszul végződik, ha a miniszterelnöki funkciót egy szakértő kezébe adják.
– Tadić a koalíciós partnerek számára is elfogadható lenne. Még az SZSZP-nek sem lehetne ezzel kapcsolatban kifogása. Nem ismétlődne meg a kormány előző mandátumában tapasztalt abszurd helyzet, amikor Mirko Cvetković próbált meg főnöke lenni Dačićnak, vagy Mlađan Dinkićnek. Természetellenes lenne, ha Dačić, aki az előző kormányfő helyettese volt, a mostani választásokon pedig pártja és ő is harmadik helyen végzett, egy magától politikai értelemben ismét alsóbbrendű személyt engedne maga elé – fogalmazott Vukadinović.
Ugyanígy vélekedik Sonja Licht is, a belgrádi Politikai Kiválóság Alapítvány elnöke, aki kifejtette, hogy Tadić külföldön is elismert politikusként lenne a legideálisabb kormányfő. Nikolićnak államfőként és Tadićnak kormányfőként kellene együttműködniük, magyarázta Licht, hozzátéve, hogy minél nagyobb erőfeszítéseket tennének a kohabitáció működőképességének érdekében, annál nagyobb haszna származna mindebből az országnak.
A gazdasági szakértők szinte naponta figyelmeztetnek, hogy minden egyes kormány nélküli nap 12 millió eurójába kerül Szerbiának. Az ország külföldi beruházásoktól esik el, ezenfelül pedig számolni kell azzal az összeggel is, amivel a Szerbiai Nemzeti Bank kényszerül interveniálni a bankközi devizapiacon, hogy megőrizze a dinár értékét. A tavalyi mutatók értelmében napi szintre lebontva a külföldi beruházások 6 millió eurót tettek ki és ugyanekkora összeget költött naponta ez év elejétől a jegybank a hazai valuta megvédésére.
Nikola Fabris, a Montenegrói Központi Bank fő közgazdásza a Kurir belgrádi napilapnak nyilatkozva elmondta, hogy a dinár egyebek között azért veszít értékéből naponta, mert nagy a bizonytalanság a következő kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban. Az új kormány megalakulása után átmenetileg stabilizálódni fog a dinár, tekintettel az általános szerbiai gazdasági helyzetre, hosszú távon azonban ismét veszít majd értékéből, közölte Fabris, hozzátéve, hogy ez a polgárok számára elsősorban bizonytalanságot, nagyobb hitelrészleteket, inflációt, a vásárlóerő visszaesését és az életszínvonal csökkenését jelenti.
Saša Đogović közgazdász arról beszélt, hogy különböző termékek drágulására kell felkészülnünk.
– A behozatali áru a dinár árfolyama miatt drágul meg, a hazai pedig a nyersanyag árának emelkedése miatt. Az infláció felső határa az idén túllépi az 5,5 százalékos határt – magyarázta Đogović.
