A vagyon-visszaszármaztatási kérvényekről a belgrádi központú Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség munkatársai döntenek. Az ügynökség tartományi fiókintézete Újvidéken működik.
A Vajdasági Magyar Szövetség kezdeményezésére Vajdaságban hat CMH irodában kérhetnek az érintett polgárok jogi tanácsadást. A személyre szabott jogsegélyszolgálat során az illetékesek pontos útbaigazítást adnak a polgároknak a szükséges dokumentumok beszerzéséről és tájékoztatnak az űrlapok kitöltésének módjáról.
A téma kapcsán lapunknak Strahinja Sekulić, a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség elnöke nyilatkozott elektronikus levél formájában.
Eddig hányan kérvényezték a vagyon-visszaszármaztatást és a kárpótlást?
– Országos szinten 2 602 igénylést adtak át, ebből 918 kérvény Vajdaságból érkezett.
Meg lehet-e határozni, hogy hol volt a legnagyobb érdeklődés?
– Az ügynökség sajnos még mindig nem vezet ilyen jellegű nyilvántartást. Ugyanakkor folyamatban van egy elektronikus nyilvántartó-program kidolgozása, s ha az elkészül, akkor már ilyen kimutatásokkal is rendelkezni fogunk.
Mindegyik postahivatalban át lehet adni a kérvényeket? Szükséges időpontot kérni?
– A kérvényeket fogadó posták listáját a www.restitucija.gov.rshonlapon találják meg az érdeklődők. Igen, időpontot kell egyeztetni a kérvények átadásával megbízott postai alkalmazottal, de ezt telefonon is meg lehet tenni.
Mi az eljárás, ha a kérvényező nem teljes dokumentációt ad át, vagy kérvényében különböző hibák lelhetők fel?
– Azokat a kérvényeket vetjük el nem teljesként, amelyek nem tartalmazzák a vagyon-visszaszármaztatásról és kártérítésről szóló törvény 42. szakaszának 7. bekezdésébe foglalt kötelező jellegű adatokat, valamint bizonyítékokat. Azon igyekszünk, hogy ne vessük el azokat a kérvényeket, amelyekben csupán kisebb szabálytalanságok lelhetők fel. Gondolok itt olyan hiányosságokra, amelyeket utólag is pótolni lehet. Ha azonban a kérvényhez nem csatolják mondjuk az államosításról szóló határozatot, vagy a bizonyítékot arról, hogy jogi kapcsolat van a kérvényező és a között a személy között, akitől a vagyont elkobozták, akkor elvetjük a kérvényt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az érintett a törvényben megszabott határidőig, tehát 2014. március 1-jéig nem adhat át új kérvényt.
Milyen határidőn belül kell az ügynökségnek döntenie a kérvényekről?
– Az ügynökségnek a teljes és minden információt tartalmazó kérvényekről hat hónapon belül kell döntenie. A különösen összetett ügyek esetében ez az idő egy évre bővül.
Vannak már jogerős végzések?
– Ügynökségünk már elkezdte meghozni azokat a végzéseket, amelyek alapján természetben lehet majd visszaszolgáltatni a valamikor elkobzott vagyont.
Milyen határidőn belül számíthatnak az érintettek vagyonuk visszaszolgáltatására?
– Azok a polgárok, akiknek az esetében a végzésben megállapítottuk a jogot az elkobzott vagyon természetben való visszaszármaztatására, a végzés jogerőre lépésétől kezdve nyerik el ismét a tulajdonjogot vagyonuk felett, illetve ettől a naptól kezdve lesz joguk birtokolni a korábban államosított vagyont. Bizonyos esetekben nem lehet majd azonnal végrehajtani a tulajdon visszaszármaztatását. Mondjuk akkor, ha a szóban forgó vagyont ma valaki bérli. Ezekben az esetekben a végzés jogerőre lépésétől számított három éven belül kell az eredeti tulajdonos birtokába visszaszolgáltatni a vagyont. Erre a három évre vonatkozólag a restitúciót igénylő személy és a vagyont az államtól eddig bérlő személy között jön létre bérlői jogviszony az aktuális piaci feltételek mentén. Azokban az esetekben, amikor nem lehet természetben visszaszármaztatni az elkobzott vagyont, az ügynökség határozatot hoz a kárpótlásról. A kárpótlás összegét csak azután lehet majd megállapítani, miután a szerb kormány meghatározza a vonatkozó szorzót.
Az elkobzott vagyon hány százalékát lehet természetben visszaszármaztatni?
– Ezt nem tudnám megmondani, mivel csak a vagyon-visszaszármaztatási eljárás megkezdése és a releváns tények felülvizsgálása után lehet felmérni, hogy mit lehet természetben visszaszármaztatni.
Mit tudni az államkötvényekről, amelyekkel a kárpótlást végzi majd az állam?
– Euróalapú államkötvényekről lesz szó, amelyeket évente bocsát majd ki az állam. Névre szóló kötvények lesznek és a tulajdonosuk átruházhatja őket másra is. Az államkötvényeket szabadon áruba lehet majd bocsátani, és mindennemű adótól mentesek lesznek. Az érintettek 2015-től kezdve részletekben kapják majd meg a nekik járó államkötvényeket. Pontos határidő egyedül azokra a személyekre vonatkozik, akik a vonatkozó törvény hatályba lépésének a pillanatában betöltötték a 65. életévüket. Nekik tíz éven belül kell átadni az összes államkötvényt, a törvény hatályba lépésének pillanatában 70 éves személyeknek pedig öt éven belül.
Mi történik abban az esetben, ha több személynek lenne joga vagyon-visszaszármaztatásra, de nem mindegyikük igényli ezt?
– Semmi különös nem történik, a nem érdeklődő örökösnek egyszerűen nem szolgáltatja vissza az állam az elkobzott vagyont.
És mi az eljárás olyankor, ha egy személy több különböző ingatlant vagy ingóságot követel vissza? Több kérvényt kell átadnia?
– Ha több ingatlanról vagy ingóságról van szó, és ezek valamikor egy személy tulajdonában álltak, akkor az örökösnek vagy az örökösöknek csupán egy kérvényt kell átadniuk. Ha viszont a vagyon több személy tulajdonában állt az elkobzás pillanatában, akkor annyi kérvényt kell átadni, ahány tulajdonos volt.
1991 óta valamennyi földterületet már visszaszolgáltattak az országban. Nyereségveszteség címén igényelhetik-e ma ezek a tulajdonosok a kárpótlást a vagyon visszaszolgáltatása és elkobzása közötti időszakra vonatkozólag?
– A vonatkozó törvény előírja, hogy ha államosított vagyonról van szó, akkor a tulajdonosok nem igényelhetik a kárpótlást nyereségveszteség címén.
Mi az eljárás azoknak a polgároknak az esetében, akiktől vagy akik őseitől kizárólag nemzeti hovatartozásuk miatt kobozták el vagyonukat?
– Nem szeretnék kitérni a bírósági eljárások és az elkobzás igazságosságára, de tudni kell, hogy mindenkitől, így a magyaroktól és a németektől is, minden esetben valamilyen alappal és valamilyen eljárás után kobozták el a vagyont. Ennek értelmében és a vonatkozó törvény alapján ezek az emberek is igényelhetik vagyonuk visszaszolgáltatását, illetve a kárpótlást. Ez alól kivételt képeznek azok a személyek, akik esetében valamelyik külföldi állam vállalta magára a kárpótlást, vagy akik tagjai voltak a Szerbiát megszálló erőknek a második világháború idejében.
És mi a helyzet a zsablyai, a csúrogi és a mozsori magyarokkal, illetve az örököseikkel?
– A rehabilitációs törvény értelmében azoknak a személyeknek az esetében, akiket bírósági vagy egyéb adminisztratív határozat nélkül, nemzeti, vallási, politikai vagy ideológiai alapon megfosztottak életüktől, szabadságuktól és állampolgári jogaiktól Szerbia területén, és ma a Szerb Köztársaság területén élnek, vagy rendelkeznek az ország állampolgárságával, a rehabilitáció a törvény erejének függvényében lép életbe. A törvény erejénél fogva azokat a személyeket is rehabilitáltnak tekintjük, akiket a kollektív bűnösség elvén nyilvánítottak háborús bűnösnek, akik nem veszítették el jugoszláv állampolgárságukat és nem voltak háborús bűnök elkövetői, vagy nem vettek részt háborús bűnök elkövetésében. Azok a személyek, akiket bírósági eljárásban nyilvánítottak háborús bűnösnek és akiktől ez alapján kobozták el vagyonukat, szintén jogot formálhatnak a vagyon-visszaszármaztatásra vagy kárpótlásra, de csak akkor, ha érvényes bírósági határozatuk van a rehabilitációról. Ha a rehabilitációs eljárás még nem fejeződött be, akkor a vagyon-visszaszármaztatást igénylő személyeknek egy bizonylatot kell kérvényükhöz mellékelniük, hogy megkezdődött a rehabilitációs eljárás. Ebben az esetben az ügynökség addig felfüggesztett státusban tartja az ügyet, amíg be nem fejeződik a rehabilitációs eljárás.
