(Fotó: Diósi Árpád)
Két évvel ezelőtt, 2010. június 6-án tartották meg az első közvetlen demokratikus nemzeti tanácsi választásokat Szerbiába. A magyar nemzeti tanácsi választásokon 5 lista jutott mandátumhoz, a Vajdasági Magyar Szövetség köré tömörülő Magyar Összefogás, a Magyar Remény Mozgalom, a Humentis, amely a Demokrata Párt listája, a Magyar Liga, amely mögött a Vajdasági Szociáldemokrata Liga áll és a Magyar Polgári Szövetség. A Magyar Összefogás listája ekkor háromnegyedes támogatottságot kapott – számolt be szerdai sajtótájékoztatóján dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke.
– A valódi évforduló mandátumunk felén, vagyis június 30-án lesz és egy ilyen évforduló alkalmat, lehetőséget szolgáltat, hogy visszatekintsünk az elmúlt két esztendőre. Azonban egy sajtótájékoztató nem alkalmas az ilyen beszámolóra, ezért azt tervezzük, hogy a Magyar Nemzeti Tanács eddigi munkájáról június 30-ig elkészítünk egy kétéves beszámolót és jelentést, amelyen keresztül részletesen, alaposan és kimerítően igyekszünk számba venni az elmúlt két év eseményeit – jelentette be az MNT elnöke.
A jelentésben többek között beszámolnak a pénzügyekről, elszámolnak a támogatásokkal és az elmúlt két év eseményeit szembeállítják a Magyar Összefogás választási ígéreteivel. Mint megjegyezte, ezért a sajtótájékoztatón nem számolna be ezekről, azonban mégis kiemelné, hogy az MNT-re az elmúlt két éveben az volt a leginkább jellemző, hogy hozzákezdett a magyar közösséget érintő problémák, gondok, nehézségek gyökeres megoldásához.
– Szisztematikusan, szakmai alapon, szervezetten nézünk szembe azokkal a gondokkal, amelyek a közel 300 ezres vajdasági magyarságot érintik és ebből a szempontól munkánk úttörő jellegű az elmúlt 92 esztendő során. A közösségi érdekérvényesítés tekintetében a kapkodást, az improvizációt, a dilettantizmust lassan-lassan felváltja a szakmai alapú, tervezett, szervezett és összehangolt építkezés – szögezte le Korhecz.
Kiemelte, ezt a leginkább az az 5 stratégia szimbolizálja, amelyet az elmúlt másfél esztendő során fogadott el az MNT: az oktatásfejlesztési stratégiát 2010 októberében, a kulturális- és médiastratégiát 2011 novemberében, a nyelvhasználati stratégiát 2011 decemberében és a civil stratégiát 2012 májusában.
– Ezek a stratégiai dokumentumok nagyon alapos diagnózison alapultak, felmértük a közösségünk helyzetét az adott területen, felmértük a nehézségeket, a lehetőségeket, a potenciált és egy nagyon demokratikus párbeszéden keresztül meghatároztuk a célokat, ahova szeretnénk eljutni. A célokat különböző intézkedések és programok által kívánjuk megvalósítani, számon kérhető, transzparens és mindenki által ellenőrizhető módon – jegyezte meg az MNT elnöke.
A beszámolót le kívánják fordítani szerb és angol nyelvre egyaránt, valamint a legszélesebb körben szeretnék nyilvánosságra hozni és terjeszteni.
Az MNT soron következő XXII. rendes ülésével kapcsolatban elmondta, hogy arra június 19-én kerül sor és a napirendi pontok között megtalálható többek között a felsőoktatási komplex ösztöndíjprogramra és a demonstrátori ösztöndíjakra vonatkozó határozatok módosítása is.
– Az eddig felhalmozódott tapasztalatok mentén szeretnénk kiszélesíteni azon pályázók körét, akik részesülhetnek ebben a kivételes támogatásban. A változás elsősorban azt jelenti, hogy a Szerbia területén működő, akkreditált külföldi oktatási intézmények hallgatói is pályázhatnak. A pályázatot megnyitjuk a Corvinus egyetem kertészmérnöki karára beiratkozók számára is, mondta Korhecz, majd hozzátette, hogy tudomása szerint ez az egyetlen akkreditált, Szerbiában működő kihelyezett képzés, amelyre a hallgatók pályázhatnak.
Ezen kívül az MNT ülésén foglalkoznak majd a 15 főnél kisebb osztályok megnyitásával, pontosítják a magyar nyelvű helységnevek határozatát és lecserélik az MNT ifjúsági konzultatív testületének három tagját.
Az MNT elnöke beszámolt arról is, hogy a tartományi ombudsman újból állást foglalt az MNT beadványaival kapcsolatban. Az ombudsman a pancsovai levéltár, a zentai Történelmi levéltár, a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ és a zentai Kamaraszínház esetében, amelyeket az MNT kiemelt jelentőségű intézményekké nyilvánított, kimondta, hogy törvénysértés történt.
– Az ombudsman arra kötelezte az önkormányzatokat, hogy hajtsák végre a törvényt és az intézkedésekről történő értesítésre 30 napos határidőt szabott meg a közigazgatásnak – emelte ki az MNT elnöke.
Végezetül elmondta, hogy mintegy másfél éves küzdelem után megoldódni látszik a magyar nyelven letehető pszichológia vizsgának a kérdésköre. Megkötötték a megállapodást a Szerbiai Pszichológusok Társaságával, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattal és a Tartományi Munkaügyi, Foglalkoztatási és Nemi Egyenlőségi Titkársággal, valamint megkapták a licencet azok a kérdező pszichológusok, akik a vizsgákat magyar nyelven fogják lebonyolítani a magyarul tanító pedagógusok esetében. Mint megjegyezte, az első anyanyelven vizsgázók remélhetőleg már júniusban túl lehetnek a szóban forgó teszten.
