(Fotó: Molnár Edvárd)
A Magyar Nemzeti Tanács kedden megtartott XXII. rendes ülésén módosították a tanács felsőoktatási ösztöndíjprogramjának pályázati felhívását, a pályázat lebonyolítását és a kérelmek pontozását, valamint a demonstrátori ösztöndíjakról szóló határozatokat. Az MNT ösztöndíja ezzel már azok számára is elérhetővé válik, akik nem szerbiai székhelyű akkreditált intézménybe nyernek felvételt Szerbiában.
Az ösztöndíjprogram részleteit szabályozó határozat módosításának céljából kidolgozott határozatjavaslatot dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke terjesztette be és indokolta meg. Korhecz bevezetőjében a 2011/12-es tanévben megvalósuló ösztöndíjprogram sikerességét részletezte.
– Az ösztöndíjprogram az MNT talán legközismertebb, legambiciózusabb és legköltségesebb programja. Előzmények nélküli kezdeményezésről van szó, amely nagyon sok vajdasági magyar család életét változtatta meg pozitív értelemben. A tavalyi tanévben 470 elsőéves hallgatóval kötöttünk szerződést. A támogatott hallgatók jó tanulmányi előmenetellel, szorgos és lelkiismeretes munkával hálálták meg a rendszeresen átutalt ösztöndíjat. Csupán húsz esetben kellett szerződést bontani az ösztöndíjasokkal, elsősorban maguk a hallgatók kérésére. Még nem tudjuk pontosan, hogy az elsőévesek közül hányan írják be időben a következő tanévet, de feltételezéseink szerint legalább háromszázan. Ez azt jelenti, hogy az újabb elsőéves hallgatókkal együtt az MNT-nek hamarosan 800 ösztöndíjasa lesz. Nem csak növelni tudtuk a továbbtanulási szándékot és lehetőségeket a vajdasági magyar fiatalok körében, hanem ugrásszerűen növeltük a tanulmányi előmenetel hatékonyságát – fogalmazott Korhecz.
Az MNT elnöke beszámolt róla, hogy a kormányzati együttműködés keretében a következő tanév vonatkozásában is sikerült biztosítani a magyar kormány támogatását.
Ami magát az ösztöndíjprogram részleteit szabályozó határozatot illeti, a módosítás leginkább a leendő pályázók körét érinti, vagyis bővíti azt, a rendszer egyébként szinte változatlan marad.
– A szempontok és a feltételek, valamint a pontozás kritériumainak vonatkozásában változatlan marad a határozat. Eddig az az elsőéves hallgató pályázhatott, aki a közoktatás valamelyik szintjén magyar nyelvű oktatásban vett részt, aki először felvételizett akkreditált felsőoktatási intézménybe szülőföldjén. Ezek a feltételek változatlanok maradnak, ám az ajtót, amelyen át a hallgatók beléphetnek ösztöndíjrendszerünkbe, egy kicsit szélesebbre tárjuk: javaslatunk értelmében az elkövetkezőkben az is pályázhat, aki akkreditált képzésben vesz részt szülőföldjén, de olyan intézményben, amely nem hazai székhelyű. Egyelőre csak egy ilyen alapképzés zajlik, ez pedig a Corvinus Egyetem akkreditált zentai kihelyezett képzése. Reményeink szerint ez a kínálat bővülni fog. Ami a pontozást illeti, amennyiben az akkreditált kihelyezett képzés nem nappali, hanem levelezői formában zajlik, akkor a nappali tagozatos pályázók plusz 12 pontot kapnak a levelezős tagozatra felvételt nyert pályázókhoz képest. Ez azt jelenti, hogy ha kettő olyan egyetemista verseng egymással, aki ugyanazon a szakon tanul és mindkét esetben hiányszakmáról van szó, akkor a nappali képzés egy fajta előnyt jelent – magyarázta Korhecz.
Az MNT tagjai vita nélkül és egyhanglag fogadták el a módosításról szóló határozatjavaslatot. Az idei ösztöndíjpályázatot már júliusban kiírhatják.
FONTOSAK A DEMONSTRÁTOROK
A folytatásban a demonstrátori ösztöndíjakról szóló határozat módosítási javaslata került napirendre. Korhecz ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az eddigi tapasztalatok igazolták a demonstrátorok, mentorok szerepének fontosságát. Kimagasló átlagot felmutató felsőbb éves hallgatókról van szó, fűzte hozzá az MNT elnöke, mondva, hogy a tavalyi tanévben 101 hallgató nyerte el a tanács támogatásának ezen formáját.
A demonstrátori ösztöndíjakról szóló határozat módosítása szintén a nem szerbiai székhelyű akkreditált intézményekhez kapcsolódik, hiszen ha az idei tanévben az MNT-nek lesz olyan olyan elsőéves ösztöndíjasa, aki ilyen intézménybe nyert felvételt, akkor adott szakirányon demonstrátorokra is szükség lesz. Emellett módosult a pályázási határidőre vonatkozó szakasz is: a demonstrátori ösztöndíj pályázata tavaly augusztus 15. és szeptember 30. között volt nyitva, a tapasztalatok viszont megmutatták, hogy sokkal kedvezőbb lenne, ha ez a határidő szeptember 1. és október 15. között határozódna meg.
– Mindemellett a módosítások érintik az MNT mostani elsőéves ösztöndíjasait is, akik többsége nemsokára másodéves lesz. Közülük sokan rendelkeznek majd kimagasló tanulmányi előmenetellel. Ezért ha bizonyos szakokat illetően nem lesz harmad-, negyed-, ötöd-, vagy hatodéves jelentkező demonstrátori ösztöndíjra, vagy a jelentkezők egyike sem felel meg a követelményeknek, akkor az egyébként is MNT-ösztöndíjjal rendelkező hallgatók is pályázhatnak. A demonstrátori ösztöndíj elnyerésével a felsőoktatási ösztöndíj összegén felül további nettó 30 euró dinár ellenértékére lesz jogosult az érintett hallgató. Az elbírálás során a harmad-, negyed-, ötöd- és hatodévesek plusz 10 pontot kapnak, hiszen ők nagyobb tapasztalattal rendelkeznek és nem az a célunk, hogy csökkentsük ösztöndíjasaink számát, hanem növelni kívánjuk azt – részletezte Korhecz.
A szóban forgó módosítást szintén egyhangúlag fogadta el a tanács.
BEODRA ÚJ ELNEVEZÉSE
A Nyelvhasználati Bizottság javaslata nyomán az ülés folytatásában a tanács Törökbecse község képviselő-testületének kérelmét vitatta meg. A törökbecsei kkt a beodrai helyi közösség tanácsának döntése alapján Beodra (szerbül Novo Miloševo) elnevezésének módosítását kérte a tanácstól.
Beodra helyi közösségének tanácsa a történelmi tényekre hivatkozva kérte a tanácsot, hogy a település új magyar elnevezése Beodra–Karlova legyen.
A tanács tagjai egyhangúlag támogatták a javaslatot.
A helységnév-változtatás akkor lép hatályba, miután megjelent a Tartományi Hivatalos Lapban.
TAGOZATOK JÓVÁHAGYÁSA
A Közoktatási Bizottság javaslata nyomán a tanács a továbbiakban elfogadta a tizenöt főnél kevesebb tanuló részére megnyitandó magyar nyelvű tagozatok jóváhagyásáról szóló záradékjavaslatot. A következő általános iskolákban nyílnak szeptembertől első osztályok tizenöt főnél kevesebb tanuló számára: Újvidéken a Sonja Marinković (5 fő), Tiszaszentmiklóson a Tihomir Ostojić (8 fő), Óbecsén a Petőfi Sándor (13 fő és 12 fő), Padén a Szervó Mihály (12), Szerbittabén a Miloš Crnjanski (9 fő), Szabadkán a Széchényi István Szalai épületében (13 fő) és a kelebiai épületében (9 fő).
Szintén a Közoktatási Bizottság ajánlása nyomán az MNT ezután elfogadta azt a záradékjavaslatot, amelynek folyományaként összesen 45 tanuló iratkozhat a zentai Egészségügyi Középiskolába átképzés céljából a 2012/13-as tanévben.
Tizenöt személy négyéves egészségügyi nővér-technikus szakon, tizenöten négyéves gyógyszerészeti-technikus szakon, tizenöten pedig négyéves fizioterápiás-technikus szakon képeztethetik át magukat.
BIZOTTSÁGI SZEMÉLYCSERE
Az Ifjúsági Bizottság néhány tagja tagságának megszűnését, felmentését, valamint az új tagok kinevezését javasolta elfogadásra az MNT-nek. A bizottság tagjai közül Virág Gábor, Vanyúr Gabriella és Krisztián Irén tagságuk megszüntetését kérték, ezt az MNT el is fogadta, helyükre pedig Sándor István kishegyesi menedzsert, Palusek Erik adai okleveles szociológust és Kocsis Zoltán egyetemi hallgatót választotta meg bizottsági taggá.
Egy másik tagot, Kasza Csabát, pedig az ülésekről való távolmaradás miatt leváltott az MNT. Kasza helyett a bizottság új tagja ft. Verebélyi Árpád doroszlói teológus.
KÉPVISELŐI KÉRDÉSEK
Az első képviselői kérdést, vagyis inkább javaslatot, Rácz Szabó László fogalmazta meg, aki kérte Korheczet és Várkonyi Zsoltot, az MNT Közigazgatási Hivatalának elnökét, hogy a következő ülésen kerüljön napirendre a temerini fiúk ügye. Rácz Szabó szerint az MNT-nek kegyelmet kell kérnie a temerini fiúk részére Szerbia új elnökétől, Tomislav Nikolićtól.
Ezt követően Kovács Frigyes kért szót és a magyarellenes atrocitások folyamatosságára, elszaporodására és a jelenséget kísérő érdektelenségre, némaságra hívta fel a tanácstagok figyelmét.
– A szerb társadalomban létezik egy réteg, amely az igazságszolgáltatás elnézésével, vagy jóváhagyásával támadást intéz a magyarok ellen. Nagyon sok az olyan eset, amiről nem is értesülünk. Húsz éve tapasztalom saját és gyermekeim bőrén ezeket az atrocitásokat. Nagyon sok ehhez kapcsolódó rendőrségi jegyzőkönyv megírásánál voltam jelen. Ezeket a jegyzőkönyveket soha nem követte büntetés. Addig, amíg nem emeljük fel szavunkat nagyon hangosan és radikálisan ezen dolgok ellen, addig folyamatosan meg fognak történni. Mi meghunyászkodunk. Az MNT elnöke a legutóbbi szabadkai atrocitás kapcsán szintén túlságosan finomkodó hangnemben nyilatkozott. Ez lenne a kérdésem: A jövőben is így tartja helyesnek a kommunikálást ezekről a jelenségekről, vagy változtatást tart szükségesnek? – fogalmazott Kovács.
