Köztudott, hogy az Európai Unió milyen feltételekhez köti a csatlakozási tárgyalások időpontjának kitűzését, nyilatkozta csütörtökön Wolfram Maas, Németország belgrádi nagykövete, hozzátéve, hogy senki sem kéri Szerbiától Koszovó államiságának elismerését, Koszovó kérdése, a Belgrád és Prishtina közötti kapcsolat azonban nagyon fontos az ország integrációjára nézve.
– Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a csatlakozási tárgyalások kitűzésével kapcsolatos elvárások tekintetében minél közérthetőbbek legyünk. Az Európai Unió Tanácsa pontosan megfogalmazta, hogy melyek ezek a feltételek: egyebek mellett a reformfolyamatok folytatása, a regionális együttműködés és a jószomszédi viszonyok fokozása. A koszovói kérdéskörben nagyon fontos, hogy mindkét fél alkalmazza az eddigi megállapodásokat, hiszen enélkül azok olyanok, mintha nem is léteznének. Emellett a belgrádi és a prishtinai félnek mielőbb közös nevezőre kellene jutnia az energetikához és a telekommunikációhoz kapcsolódó kérdésekben, amelyek egyébként már napirenden vannak. Az Európai Unió Tanácsa is megállapította, hogy jelentős előrelépések történtek a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat normalizálódásában. Koszovó függetlenségének elismerését nem várjuk el Szerbiától. Ahogyan azt már mondtam, mindig egyértelműen fogalmazunk. Mi, németek megértjük a szerb fél érzékenységét ebben a témában, hiszen hasonló problémákkal küszködtünk. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy egy, ehhez hasonló probléma meglétének sem szabad meggátolnia azoknak a kérdéseknek a megoldását, amelyek a polgárok mindennapi életét megnehezítik. Semmi olyasmit nem kérünk, amit mi magunk ne tettünk volna meg a múltban – részletezte Maas.
Arra az újságírói kérdésre, hogy értesülései szerint Tomislav Nikolić szerb államfő valóban találkozik-e a közeljövőben Atifete Jahjaga koszovói elnökkel, Maas annyit mondott, hogy véleménye szerint azoknak az embereknek, akiknek hatalmukban áll jobbá tenni a helyzetet a régióban, képesnek kell lenniük egymással beszélgetni.
A német nagykövet annak az írásnak a kapcsán nyilatkozott, amely néhány nappal ezelőtt jelent meg a Politika belgrádi napilapban, és amelyből az derült ki, hogy az EU újabb, eddig nem ismert és brüsszeli, valamint belgrádi körökben is elhallgatott, Koszovóhoz kapcsolódó feltételek teljesítését kéri Szerbiától a csatlakozási tárgyalások időpontja kitűzésének fejében.
A Politika a következő feltételeket tüntette fel újként: A belgrádi iroda megnyitása Prishtinában és a prishtinai iroda megnyitása Belgrádban; A Kosovska Mitrovica-i bíróság megszüntetése; Egy saját hívószám Koszovó számára; Párbeszéd Belgrád és Prishtina között legmagasabb államvezetési szinten; A párhuzamos koszovói szerb intézmények felszámolása;
Masshoz hasonlóan más európai uniós illetékesek is cáfolták, hogy léteznének új feltételek, valamint ugyanezt tette néhány szerbiai politikus és elemző is.
Lapunknak Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője fejtette ki ehhez kapcsolódó véleményét, és leszögezte: „ Amikor a szerbiai politikusok új feltételekről beszélnek, az annak a következménye, hogy az utóbbi években nem voltak hajlandóak szembenézni a koszovói realitással.” A szerbiai politikusok nem mondták el az embereknek, hogy minek mi a következménye, vagy azt, hogy az elkövetkező hónapokban és években mit kell teljesítenünk, fejtegette Pásztor, hozzátéve, hogy az ilyen jellegű magatartás adott esetben türelmetlenséget vált ki az EU bizonyos tisztségviselőiből.
– Nem beszélhetünk új feltételekről. Nagyon régóta tudjuk, hogy az EU 27 tagállamából 22 tagállam elismerte Koszovó függetlenségét. Ezt a döntést nem azért hozták meg, hogy továbbra is nyitott kérdésként tekintsenek Koszovó függetlenségére. Azt ugyan lehet mondani, hogy az EU a témában nem egységes, de az EU legbefolyásosabb tagállamai igen régen elismerték Koszovó függetlenségét. Illúzió azt állítani, hogy nem világosak az EU Koszovóval kapcsolatos elvárásai Szerbiával szemben. Sem az energetikával, sem a közlekedéssel, sem a távközléssel kapcsolatos feltételekre nem lehet újként tekinteni. Régóta világos, hogy mondjuk egy többoldalú, régión belüli energetikai egyezményt kell majd megkötni. Ennek az egyezménynek Szerbia mellett Koszovó is aláírója lesz. Hasonló a helyzet a telekommunikációval és a közlekedéssel kapcsolatban is. Az lenne a legcélszerűbb, ha a szerbiai politikusok a realitásokat figyelembe véve kommunikálnának saját állampolgáraikkal – magyarázta Pásztor.
Kérdésünkre, hogy mivel magyarázhatók a szerbiai politikusok, médiumok időről időre ismétlődő állításai az új feltételekről, Pásztor kijelentette, hogy egyedül populizmussal és demagógiával. Más racionális magyarázat nincsen erre, bár hát ez sem tekinthető racionálisnak – fűzte hozzá Pásztor.
– El kell fogadni, hogy a 22 uniós tagállam közül egyik sem fogja magát meggondolni. Azt is tudni kell, hogy Szerbia uniós közeledésének jövőbeni fázisaiban konszenzusra lesz szükség a tagállamok között, kezdve a csatlakozási tárgyalások megkezdésétől, egészen azok utolsó fázisáig. Akár egy ország is megvétózhatja a fontosabb uniós küszöbökön való átlépést – fogalmazott Pásztor.
Másik kérdésünkre, hogy a belgrádi és prishtinai irodák megnyitásáról, mint feltételről, szó volt-e bárhol hivatalos brüsszeli körökben, Pásztor a következőket nyilatkozta: „ Az energetika, a telekommunikáció, a közlekedés és a párhuzamos intézményrendszer felszámolása nagyon régen kritérium, én ezekről tudok.”
