A nők csupán egyharmada aktív munkavállaló, miközben a férfiak fele rendelkezik munkahellyel. Vajdaság területén ennél is rosszabb a helyzet. A nők nehezebben jutnak hitelekhez, ugyanakkor jelentősen kisebb arányban indítanak vállalkozást. Elsősorban kis vállalkozást vezetnek, ahol legfeljebb 10 munkást alkalmaznak. Ugyanakkor sokkal több esetben vállalnak el olyan munkát, amit nem szeretnek csinálni, ugyanis a pénzhiány erre kényszeríti őket, így gyorsan el is vesztik a lelkesedésüket – emelte ki Nevena Ivanković, az Egyesült Nemzetek nemek egyenjogúságával foglakozó ügynökségének képviselője.
A Femina Creativa szervezet az Egyesült Nemzetek nemi egyenlőséggel és a nők helyzetének megerősítésével foglalkozó ügynökségének támogatásával, illetve Szabadka, Kúla és Kovin önkormányzatának és a foglakoztatási szolgálatok együttműködésével A nemi egyenjogúság elveinek integrációja Szabadka, Kúla és Kovin helyi fejlesztési tervébe való integrációja című projektumának keretében felmérték a nők helyzetét, majd egy publikációt adtak ki a tapasztalatokról A nők és a férfiak Szerbiában címmel, illetve kétnapos tanácskozást szerveztek ebben a kérdésben.
Ružica Rudić Vranić, a Femina Creativa ügyvezető igazgatója rámutatott, a 14 hónapig tartó projektum alatt sikerült elérni, hogy Kúlán és Kovinban a nők helyzetének javítását taglaló akciótervet fogalmaztak meg, míg Szabadkán folyamatban van a városi fejlesztés-fenntarthatósági akcióterv kidolgozása, amely során figyelembe vették a projektum során szerzett információkat is. Kiemelte, az önkormányzatok ezen lépésével felismerték a nők hátrányos helyzetét.
– Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a gazdasági kezdeményezések, amelyeket nők indítanak el, sok esetben nem kerülnek bele a helyi fejlesztési tervekbe, így jelentős mértékben szegényebbek lesznek ezek a dokumentumok – emelte ki Ružica Rudić Vranić. Hozzátette: – Az önálló vállalkozók csupán 10–15 százaléka nő. Ugyanakkor a gazdaságok 28 százaléka szerepel a nők nevén, ám ez a tulajdonjogi viszony sok esetben fiktív, hiszen bár a nő nevén szerepel a gazdaság, annak irányításában ő már nem vállal szerepet – mondta, magyarázva miért kezdtek bele a nők helyzetének felkutatásába.
Marina Blagojević, a belgrádi Kriminológiai és Szociológiai Kutatóintézet tudományos tanácsadója a Femina Creativa tegnapi sajtótájékoztatóján a lakosság elöregedésére, illetve annak okaira hívta fel a figyelmet. Rámutatott ez a jelenség csupán tovább mélyíti a nők hátrányos helyzetét a társadalomban.
– Hogy miért nem tudjuk fenntartani a szaporodást, számos oka van. A lakosság elöregedését két jelenség okozza, egyrészt a szaporodás csökkenése, másrészről pedig az életkorhatár meghosszabbodása, vagyis a mortalitás csökkenése. Ugyanakkor a mi társadalmunkban, a fehér pestis jelensége miatt a nőket okolják. Közben pedig nem veszik figyelembe, hogy a szív és érrendszeri probléma, illetve daganatos megbetegedések miatt kétszer több 35–59 év közötti férfi hal meg, illetve háromszor több férfi lesz öngyilkos, illetve hal meg közlekedési balesetben. Ebből is látszik, hogy a patriarchális társadalom, mint amilyen a miénk, az mellett, hogy hátrányos gazdasági helyzetbe kényszeríti a nőket, túl nagy elvárást támaszt a férfiakkal szemben – mutatott rá Marina Blagijević, a Nők és a férfiak Szerbiábancímű könyv szerzője.
