Az áprilisi fagyok jócskán megtizedelték az idei gyümölcstermést. Egyes szőlőültetvényeknek a 85 százalékát semmisítette meg a februári hideg napok után beköszöntő áprilisi fagy. A legnagyobb károk az észak-bácskai területeket érték. Szabadka környékén, ahol elsősorban almatermesztéssel foglalkoznak, Idaredből csak nagyon kevés fog teremni az idén. Kártérítésre ugyan számítanak a termelők, de mint azt a szabadkai önkormányzat illetékesétől megtudtuk, ha a mezőgazdasági minisztérium fizet is, az biztosan nem lesz jelentős összeg.
– Az almánál aggasztó a terméskiesés, eléri az ötven százalékot. Eddig is kötéltáncot jártunk, hogy nullával, esetleg egy kis haszonnal zárjuk az évet, most viszont ezzel a feles terméssel csak azt számolgatjuk, hogy kisebb vagy nagyobb kárunk lesz – mondta Bata Csaba, a királyhalmi Prima Szövetkezet igazgatóbizottságának tagja. Szerinte a barackról nem is érdemes beszélni, mert teljesen elfagyott. Egyes helyeken újra kell telepíteni az egész gyümölcsöst. A szőlőskertekben is hasonló a helyzet, egyes tőkéket újra kell nevelni. A szőlő ki fogja majd heverni az idei fagyokat, de egyévi terméskieséssel mindenképpen számolni kell. A szilva esetében némely fajták meg sem érezték a fagyot, másoknál azonban még kóstoló sem lesz a fákon. A gyümölcstermés 90 százalékát a különféle almafajták teszik ki, ezért tekintenek nagy aggodalommal a termésre. Még sokat fog kint aludni az alma, és ez a mostani kánikula sem kedvez neki. Tavaly júniusban nem volt ilyen rekkenő hőség, mégis sok napszúrásos alma termett. Most pedig már huzamosabb ideje tart a 35-36 fokos meleg. Ez ellen aztán tényleg nem tudnak védekezni. Attól félnek, hogy a kevés termés között sok lesz a napégette gyümölcs.
A terméskiesés miatt kevesebb almát tudnak majd eladni a külföldi felvásárlóknak. Mint Bata Csaba kiemelte, a hazai piacot ezzel a mennyiséggel el tudják látni, és kivitelre is jut, de nem annyi, mint a korábbi években. Elsősorban Oroszország vásárolja fel az almát tőlük. Évek hosszú munkájának köszönhetően ma már tekintélye van az ottani piacon a szerbiai almának, emiatt hajlandóak többet adni érte, mint a lengyelért. De még mindig a lengyel alma jelenti számukra a legnagyobb konkurenciát. A jelenlegi terméskiesés miatt nem tartanak az orosz piac elvesztésétől, hiszen a fagy csupán Észak-Bácskában, Horgostól Tavakútig okozott károkat. Topolyától délre már enyhébb volt, Szerbia középső és déli tájain pedig egyáltalán nem is érzékelték. A konyhakerti növények esetében csupán az újkrumplit érintette a fagy, s annak esetében is csak a korai vetésekben esett kár.
– A termelés szerencsejáték. Az ember egy éven keresztül reménykedik, és aztán vagy nyer, vagy nem. Itt van ez a Mutsu almafa, jó esetben ötven kilót teremne, most jó, ha van rajta 10–20 alma. Tavasszal 120 virágot számoltam meg egy fán, a fagy után pedig alig 40 gyümölcsöt – mesélte Bata Csaba. Megmutatta az Idared fákat is. A 11 éves gyümölcsösben azelőtt egy fáról akár 10 kilogramm almát is le tudtak szüretelni, most viszont egyes helyeken a fákon csupán egy-egy almát, vagy még annyit sem lehet felfedezni. – A fagy után szakembereket hívtunk, akik felmérték a tényleges károkat. Utána a városi mezőgazdasági szolgálat bizottsága is kiküldte az embereit, akik szintén megállapították a károkat. Összefogtunk a többi szövetkezettel, amelyek a lelkükön viselik a termelők sorsát, és közös, illetve egyéni levelekkel jeleztük a károkat a mezőgazdasági minisztériumnak és tartományi titkárságnak. Most ott tartunk, hogy új űrlapokat kaptunk, amelyeket a termelőknek kell kitölteniük. Jelenleg ezeket gyűjtjük be azoktól, akik hozzánk tartoznak, hogy továbbíthassuk őket az illetékes szerveknek. Minden termelő szenvedett el károkat, persze akad, akinél kisebb, akad, akinél nagyobb kár keletkezett. Vannak, akik azt mesélik, hogy az egész parcellájukon egy szem alma sincs – mondta a szövetkezet igazgatóbizottságának tagja. Rámutatott, a növényvédelemmel ennek ellenére ugyanúgy kell foglalkozni, hiszen a fertőzések ettől függetlenül megjelennek.
– A fagy után azt terveztük, hogy majd takarékoskodunk a növényvédelemmel. De már a tizenkettedik permetezésnél tartunk. És egy permetezés sem volt olcsóbb, mint a korábbi években. Ugyanazt a permetszer-mennyiséget kell elhasználni, mert ha még ez a kevés alma is beteg lesz, csak ipariban tudjuk eladni, aminek az ára az első osztályúnak az egynegyede. Takarékoskodunk, nem akarjuk minden áron rendben tartani a gyümölcsösöket. Ami a saját erőnkből kitelik, megcsináljuk, a többi pedig várhat – utalt a munkalehetőség csökkenésére Bata Csaba, és kiemelte: ez akkor látszódik majd meg igazán, amikor az almaszedésre kerül a sor. – Máskor egy-két hónapig eltart az almaszedés. Azt gondolom, ezúttal gyorsan be fogjuk fejezni, nagy a valószínűsége, hogy harmadannyi munkaerővel, mint azelőtt – mondta.
Bajtai Pál királyhalmi termelő. Nyugdíjkiegészítésképp meggytermeléssel foglalkozik. A meggyszedés éppen zajlik, mert 7-8 nappal hamarabb elkezdték a szokásosnál.
– A Kántorjánosi meggynek csak a fele maradt meg, az Érdi bőtermőből viszont jó, ha negyvenszázalékos lesz a termés, a többi elfagyott. Csupán 50 fám van, amelyeken összesen 8–10 mázsa meggyre számítok. Most a harmadik szedésnél tartunk. Ez a hőség annyit tesz, hogy egy héttel hamarabb kellett elkezdeni. Tíz nappal korábban még azt mondtam a vevőknek, hogy várjanak Péter-Pálig, 29-30-a körül várható a termés. Ma már alig van a piacon meggy. Szerémségből hozzák a mi piacunkra a viszonteladók, és 180 dinárt is elkérnek érte, holott az újvidéki nagybanin 80 dinárért veszik meg – mutatott rá a nagy különbségre Bajtai Pál, utalva a terméskiesés következményeire.
Hogy mekkora kártérítés jár majd a termelőknek, még nem tudni. Az önkormányzat szolgálatának illetékesei nem túl bizakodóak.
– Még mindig folyamatban van a fagykárok bejelentése és bejegyzése. Számításaink szerint ezt a folyamatot a hónap végéig befejezzük, s csak ezután küldhetjük el a kártérítési kérvényünket a mezőgazdasági minisztériumba. Azt kell mondanom, hogy bár a minisztérium külön összeget különített el elemi csapások okozta károkra, a termelők nem számíthatnak nagy kártérítésre, jóllehet a kár hatalmas. Becsléseink szerint mintegy 11 millió eurós kárt okozott a fagy – tudtuk meg Mirko Ostrogonactól, a szabadkai önkormányzat gazdasággal és mezőgazdasággal foglalkozó szolgálatának vezetőjétől.
