Az alkotmánybíróság döntésének értelmében Újvidéket nem nevezhetik a tartomány fővárosának (Fotó: Ótos András)
A Szerbiai Alkotmánybíróság kedden a Vajdaság Autonóm Tartomány hatásköreiről szóló törvény 22 rendelkezését nyilvánította alkotmányellenesnek. Az ítélet értelmében a továbbiakban a külföldi beruházók tekintetében fontos brüsszeli iroda sem működhet. Az országot meg kell menteni a végzetes centralizációs politikától – mondta lapunknak Jovan Komšić szociológus, dr. Korhecz Tamás , az MNT elnöke pedig leszögezte: az alkotmánybíróság a centralizáció javára és a decentralizáció kárára döntött.
Az alkotmánybíróság döntésének értelmében Újvidéket nem nevezhetik a tartomány fővárosának, hanem székhelyének, központjának. A bíróság megvonta a tartománytól a jogot, hogy Európa bármelyik régiójában, illetve Brüsszelben, irodát nyisson. Vajdaság kormánya a továbbiakban nem bízhat a nemzeti tanácsokra kultúrára, oktatásra és tájékoztatásra vonatkozó ügyeket.
Vajdaságnak arra sem lesz joga, hogy a mezőgazdaság és vidékfejlesztés terén agrárpolitikát és vidékfejlesztést érintő intézkedéseket hozzon, hajtson végre és felügyeljen. Alkotmányellenesnek minősítették azokat a szakaszokat is, amelyek a tartomány számára lehetővé tették, hogy rendezze, fejlessze és biztosítsa a környezetvédelmet, akárcsak a vadászathoz és halászathoz fűződő szakaszok egy részét.
Vajdaság nem hozhat stratégiát a technológiai fejlesztésre vonatkozóan, nem létesíthet alapokat a csúcstechnológiai üzemek társfinanszírozására és nem járulhat hozzá a fiatal kutatók lakásgondjainak megoldásához sem.
Amennyiben új önkormányzati egységek jönnek létre, vagy meglévők szűnnek meg, esetleg két önkormányzat egyesül, a Vajdaság AT szervei nem formálhatnak erről véleményt.
Vajdaság az energetika területén is veszített hatásköreiből: például nem hozhat saját területére vonatkozóan programot valamelyik energetikai ág fejlesztéséről, nem állapíthatja meg a tartomány energetikai szükségleteit és nem biztosíthatja az ahhoz szükséges kapacitást sem.
A nemek közötti egyenjogúság politikájának fejlesztése a tartomány területén, továbbá a bírósági hálózat kialakítása továbbra is Szerbia Köztársaság illetékessége marad.
SZEMBEN AZ EURÓPAI LOGIKÁVAL
Jovan Komšić szociológus, politikai elemző szerint az alkotmánybíróság a döntéshozatalkor igencsak mereven értelmezte az alkotmányt. Ennek ellenére az ítéletet legitim, az alkotmánybíróság a legkompetensebb az alkotmány szövegének értelmezésére, folytatta Komšić, hozzátéve: persze sokkal fontosabbak az értelmezés következményei.
– Az alkotmány ilyen jellegű értelmezése nem ismeri el ennek a régiónak a több évszázadra visszanyúló történelmét, hagyományait, életét, önazonosságát. Milyen szigorú értelmezés az, amely nem engedi meg, hogy a vajdasági emberek a tartomány fővárosának nevezzék Újvidéket, hogy a várost minden lehetséges gazdasági, oktatási, művelődési tevékenységük központjaként ismerjék el? Ez a vagy-vagy logikája, amely a kilencvenes években Slobodan Milošević idejében volt domináns: vagy lesz Szerbia, vagy nem. Ennek semmi köze az európai és-és logikához. A jövőben a tartományi hatalomnak nem lesz joga pénzelni a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tudományos tevékenységét. Hogyan korlátozhatják a tudományhoz kapcsolódó hatásköröket a Belgrádban összpontosuló hatalom ágaira? Ismét egy európai példa: az unió országaiban ragaszkodnak hozzá, hogy a gazdasági válság legyőzésének érdekében innovációserkentő partneri kapcsolat legyen a regionális hatalmak között. Ha a szerbiai jogászok, politikusok többsége egyezik az alkotmány ilyen jellegű értelmezésével, akkor az azt jelenti, hogy az országot meg kell menteni a végzetes centralizációs politika logikájától. Egy mély, demokratikus kezdeményezésre lenne szükség az alkotmány módosításának érdekében. Főleg akkor, ha valóban Európába igyekszünk – fogalmazott Komšić.
Megjegyzésünkre, hogy míg mondjuk Kragujevac városnak minden fenntartás nélkül lehet Brüsszelben irodája, addig a vajdasági szemet szúrt, beszélgetőtársunk közölte, hogy ez is szemben áll minden emberi logikával. Ezeknek az irodáknak egyebek mellett az a feladatuk, hogy beruházásokat vonzanak az adott régióba, magyarázta Komšić, hozzátéve: ezért nem érti, hogy Vajdaság ezt miért nem teheti meg.
Kérdésünkre, hogy tekintettel a köztársasági kormányt, illetve a parlamenti többséget megalakítani készülő pártok profiljára és irányultságára, mekkora esélyt lát az alkotmány autonómia-barát módosítására, Komšić közölte: még ha valami csoda folytán hajlandóak is lennének erre, feltehetőleg nem lesz majd rá lehetőségük. Az alkotmánymódosításhoz kétharmados parlamenti többség kell, ezt csak nagy pártok koalíciója tudja biztosítani.
A CENTRALIZÁCIÓ JAVÁRA
Dr. Korhecz Tamást, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét az alkotmánybíróság az eljárásban alkotmányjogászként, szakértőként hallgatta meg. Korheczet kellemetlen meglepetésként érte az ítélet.
– Azon kívül, hogy az ítélet a hatáskörökről szóló törvény 22 rendelkezését megsemmisítette, az is feltűnő, hogy az alkotmánybíróság nagyon restriktíven értelmezte az alkotmány helyenként valóban ellentmondásos rendelkezéseit. A centralizáció javára, vagyis a decentralizáció kárára döntöttek. Természetesen az alkotmánybíróságnak ez alkotmányos joga. Arról a szervről van szó, amely legmagasabb szinten mondja ki, hogy hogyan is kell értelmezni az alkotmányt. Bár szakmailag nagyon nem értek egyet a döntéssel, azt el kell fogadni, apelláta ez ellen nincsen, jogerős ítéletről van szó. Egyértelmű, hogy az alkotmány sok szempontból érett a felülvizsgálatra. Egyebek mellett azért, mert ellentmondásosak az autonómiára vonatkozó rendelkezései. Most láthattuk, hogy az alkotmánybíróság ezeket az ellentmondásokat nem Vajdaság javára, hanem az autonómia kárára értelmezte. A megoldás kulcsa az alkotmányozónál, a köztársasági képviselőháznál van – részletezett Korhecz.
Kérdésünkre, hogy az ítélet nemzeti tanácsokra vonatkozó része miatt veszélybe kerülnek-e az MNT meglévő hatáskörei, jogosítványai, Korhecz közölte: a tartomány az MNT-re eddig a nemzeti tanácsokról, és nem a hatáskörökről szóló törvény alapján ruházott át bizonyos jogokat, tehát a tanács mostani jogosítványai, hatáskörei nem kerültek veszélybe. A hatáskörökről szóló törvény tartalmazott egy általános rendelkezést arra vonatkozólag, hogy a tartomány saját feladatai, jogosítványai közül bizonyos jogosítványokat, feladatokat átruházhat a nemzeti tanácsokra, magyarázta Korhecz, hozzátéve: a továbbiakban ez a rendelkezés alapján szűnik meg a tartomány átruházási joga.
– Ami az alkotmánybírósági ítélet hivatalos nyelvhasználathoz fűződő részét illeti, tudni kell, hogy létezik egy 2003-ban elfogadott tartományi rendelet a kisebbségi nyelvhasználatról. Ez különböző dolgokat irányoz elő, amelyek a vonatkozó törvény további részletezésének, bővítésének is tekinthetőek. Most ennek a tartományi rendeletnek az alapjául szolgáló törvényes rendelkezés szűnt meg. Persze hozzá kell tenni, hogy egy következő lépésben maga a tartományi rendelet is veszélybe kerülhet. A jövőben valaki megkérdőjelezheti, hogy a szóban forgó rendeletnek nincsen törvényes alapja és a folytatásban ennek alapján megkísérelhetik megbuktatni azt. Tehát nyugodtan kijelenthetjük: veszélybe kerültek azok a jogok, amelyeket a kisebbségi nyelvhasználatról szóló rendelet részletez. Attól tartok, hogy az alkotmánybíróság ítélete egy rákhoz hasonló, hátrafelé-irányú haladást fog eredményezni a kisebbségi jogok vonatkozásában is. Közismert, hogy Vajdaság területén a kisebbségi jogok tekintetében nemcsak a gyakorlati végrehajtás volt következetesebb, mint Szerbia egyéb területein, hanem ezeknek a tartományi rendeleteknek köszönhetően maga a jogi háttér is szilárdabb volt. Most nagyon sok tartományi rendelet alól rántották ki a szőnyeget – összegezte Korhecz.
