Szinte véget sem ért az idei aratás, máris megkezdődtek a kenyérdrágulásról szóló spekulációk. A lehetséges drágulásról szóló hírt Zoran Pralica, a Pékek Uniójának elnöke hintette el a nyilvánosságban. Mint megjegyezte, még nem tudni pontosan, mikor kerül erre sor, azonban a búza és az energia drágulása mindenképpen ide fog vezetni. A szerbiai pékeket képviselő egyesület elnöke spekulációját a búza világpiaci árának emelkedésével magyarázza, kiemelve, hogy egy vekni kenyér ára vélhetőleg a tavalyi árkorrekció előtti szintet fogja elérni, vagyis az 55 dinárt. Véleménye szerint egy-két hónapon belül a búza kilogrammonkénti ára akár elérheti a 30 dinárt is.
– Ha pedig a búza ára eléri ezt a szintet, akkor a kenyér árát is meg kell növelnünk, hiszen a kenyér jelenlegi árának meghatározása 17–20 dináros búzaárral készült – mondta Pralica.
Az egyesület elnöke szerint a pékek a jelenlegi ár mellett is szinte veszteségesen dolgoznak, miközben az üzemanyag ára is 20 százalékkal drágább lett. Mint kihangsúlyozta: a kenyér árát nem csupán a liszt ára határozza meg, hanem az adalékanyagok, a szállítási költségek, a munkaerő bére, valamint a boltok bérlése is.
A kenyér jelenlegi 45 dináros árát egy rendelettel tartotta a kormány ezen a szinten, úgy, hogy a Köztársasági Árutartalékokból 20 dináros áron adta el a búzát, azzal a kikötéssel, hogy a belőle elkészült liszt ára nem haladhatja meg a 27 dinárt. A már másodjára is meghosszabbított rendelet szeptember végén veszti hatályát, az új kormány pedig még nem alakult meg. A szakemberek szerint az új kormánynak hasonló intézkedéssel kellene megvédenie a kenyér árát, és alaptalannak nevezik a félelmet, miszerint a búza kilogrammnyi ára elérné a 30 dinárt, miközben a kenyér 20 százalékkal lenne drágább.
– Ha a Köztársasági Árutartalékok 23 dináros áron megfelelő mennyiségű búzát felvásárolna, akkor az új kormány egy a maival hasonló rendelkezéssel kordában tudja majd tartani a liszt árát és kenyérdrágulás így nem haladhatná meg az 5 százalékot – érvelt Vojislav Stanković, a Szerbiai Gazdasági kamara szakértője, aki szerint idén jó gabonaterméssel számolhatunk.
A Köztársasági Árutartalékok csütörtökön meg is kezdte a búza felvásárlását, a rendelet szerint 100 ezer tonna gabonát vásárolnak fel 23 dináros áron, miközben az Újvidéki Terménytőzsde legfrissebb adatai szerint a búza ára elérte a 24,30 dinárt és további emelkedés figyelhető meg. A helyzetet még bonyolítja, hogy az utóbbi időben jelentős euró-dinár árfolyam ingadozással nézhettünk szembe – az euró pénteki középárfolyama a Szerbiai Nemzeti Bank szerint 115,18 dinár volt –, ami miatt a kereskedők további drágulásokat helyeztek kilátásba, de olyan hírek is szárnyra keltek, miszerint a Szerbiai Villanygazdaság és a Srbijagas is áremelési kérelemmel üdvözli majd az új kormányt.
Kiss Árpád, a Szabadkai Parasztok Egyesülete elnöke ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a búza ára az ősszel eléri a kilogrammonkénti 30 dinárt. Mint lapunknak megjegyezte, a búza világpiaci ára az aszály miatt jelentősen megemelkedett, valamint az Európa Unió is megvon egyes agrártámogatásokat, amely további áremelkedéseket eredményezhet. Ugyanakkor az is szokatlan, hogy az áremelkedés nem az aratás végén, hanem sokkal korábban, az aratás kezdetén megindult.
– Elképzelhető, hogy ennek a folyamatnak a hatását érezzük jelenleg, hiszen a chicagói és a budapesti tőzsdén egy mázsa búza ára eléri a 30 eurót és növekvő irányt mutat. Ez az ár igenis ki fog hatni a szerbiai kenyér árára és nem lehet többet a szociális békét a kenyér árával megvásárolni – mondta Kiss Árpád.
Az eddigi szerbiai árakkal kapcsolatban elégedetlenségét fejezte ki, szavai szerint az utóbbi öt-tíz évben a felvásárlások és a monopólium nagyon leszorította a gabona árát, a Köztársasági Árutartalékok és a kormányintézkedések pedig a termelők szemszögéből kedvezőtlenül befolyásolják mind a gabona, mind más termékek, például a sertéshús árát. A probléma az, hogy az Árutartalékok gyakran hoz be Szerbiába külföldi, gyenge minőségű árut, amellyel megdönti a szerbiai árakat, majd a minőségét a hazai termékekkel igyekszik feljavítani.
– Az aratás kezdetén az első felvásárlási árajánlatok a 18–20 dinárt érték csak el, de szerencsére végül mégiscsak felment a búza ára 20-21 dinárra és most már 23–25 dinár körül tartanak. Azonban az átadott búza mennyiségének egyharmada raktározási célra lett csak átadva, és a gazda, egy kis idő elteltével, októberben, vagy januárban adja majd csak el, amikor is a remények szerint a búza ára eléri a külföldi szintet, vagyis a mázsánkénti 30 eurót – magyarázta a parasztok egyesületének elnöke.
Kiss Árpád az idei gabonahozamot átlagon alulinak nevezte, a termés akár 25 százalékkal is gyengébb az átlagos hozamú évekhez képest. Azonban a kenyér árát nemcsak a búza mennyisége, hanem a minősége is meghatározza. Az idei búza minősége viszont jó. Mindent összevetve a Köztársasági Árutartalékok által felajánlott 23 dináros ár az egyesület elnöke szerint nem kielégítő, még a null-szaldót sem éri el.
– Félő, hogy idén sokan veszteségekkel zárják majd az évet. Előzetes számításaink szerint az észak-bácskai körzetben 25 dináros árral érnénk el csupán a null-szaldót. E számításban számba vettük a műtrágyától kezdve a repróanyagokon át az üzemanyag áráig minden költséget – hangsúlyozta Kiss Árpád.
Azzal a sajtóspekulációval kapcsolatban, miszerint egyes európai országokban hektáronként sokkal többet, akár 10 tonna gabonát is megtermelnek, míg Szerbiában a hektáronkénti hozam csupán öt tonnát, a gazda megjegyezte, hogy a terménymennyiséget a technológiai fejlettség mellett sokban befolyásolja a hazaitól eltérő éghajlat is. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ilyen esetekben általában a kenyérgabonáról beszélünk, miközben puhagabonát is termesztenek, amelyből egy adott területen sokkal több megterem, mint a kenyérgabonából. Ilyen nagy hozamú, azonban rosszabb minőségű gabonát Szerbiában is termesztenek, azonban csupán kisebb gazdaságok, országos szinten a kenyérgabona az elfogadott.
Az egyesület elnöke megerősítette azokat a feltevéseket, miszerint Szerbiában az utóbbi években lecsökkent a gabonát termelő gazdaságok száma. Mint megjegyezte, ez a tendencia az ország mezőgazdasági és felvásárlási politikájának következménye, hiszen ha a gazdák huzamosabb ideig veszteségesen, vagy profit nélkül termelnek, akkor csak a kötelező vetésforgót vetik be gabonával. Szavai szerint átlagos években a termőföldek egyharmadát gabonával vetették be, ma pedig alig húsz százalékát. Kétségbe esni azonban nem kell, hiszen ez egy szűkebb esztendőben is képes lefedni a lakosság élelmiszerigényét, kenyér lesz, a baj csupán az, hogy az ország lemarad egy kiviteli lehetőségről.
