Mintegy harminc kilométerrel rövidíti majd meg a két szomszédos település – Királyhalom és Ásotthalom között – az utat az épülő új határátkelő. A tervek által felvázolt munkálatok jelentős részét már elvégezték, csak a szükséges objektumok kiépítése maradt hátra, amikor a szakemberek a határátkelő magyarországi oldalán, Ásotthalmon egy feltehetőleg 2. vagy 3. századi településre bukkantak. A királyhalmiak attól tartanak, éppen ez akadályozza majd meg a határátkelő megépítését.
Ásotthalomtól mintegy 4-5 kilométerre található a tervezett határátkelőhely. Az út végét betonkorlátok jelzik. Az erdős tájjal övezett út végén jobb és bal oldalt megközelítőleg egy méter mélyen fel van túrva a terület. Régészeknek nyomuk sem volt látogatásunkkor, az ásatásokról is csak az itt-ott található járatok és árkok árulkodnak.
– Feltehetőleg egy 2-3. századi településre leltek. A szakemberek szerint megközelítőleg nyolc–tíz ház volt ezen a környéken, ugyanakkor a házakról árulkodó nyomok mellett a mindennapi élethez szükséges cserépedényeket, kisebb eszközöket is találtak. Nyilván nem tudjuk, hogy a határ másik oldalán mi lehet. Ott is lehetne kutatni. De nálunk is csupán egy kisebb területen végezték el az ásatásokat, ugyanis ez a térség természetvédelmi terület. Feltételezem, hogy majd egy-két év múlva folytatják a kutatásokat. Az pedig, hogy pontosan melyik időből származnak ezek a leletek, majd az összesítés után derül ki. A régészettől eddig nem kaptunk hivatalos nyilatkozatot róla. A szakemberek feltérképezték a területet, és a talált tárgyakat evidentálták, de feltehetően három-négy hónap múlva fog a tanulmány megjelenni – emelte ki Petró Ferenc, Ásotthalom polgármestere, miközben kilátogattunk az ásatások helyszínére.
Az ásotthalmi polgármester hozzátette: – Már a hatvanas, hetvenes években folytak ezen a területen kutatások. Mintegy 600–700 méterre innen egy nagy domb van, ahol emberi csontvázakat találtak. Feltehetően temető lehetett ott. Az itt talált tárgyak is arra mutattak, hogy a Krisztus előtti évszázadokban is éltek ezen a területen emberek. Ám ezek a kutatások abbamaradtak, amikor a kutatásokat végző professzor elhunyt. Azon a területen a mai napig, amennyiben a termelők egy kicsit mélyebbre szántanak, emberi csontokra bukkannak.
A polgármester elmondta, fontos volt ilyen mélyen eltakarítani a földet, ugyanis homokos területről van szó, ami az időjárási viszonyok miatt képes 50–60 centimétert is emelkedni.
– Megközelítőleg 80–90 centiméter homokréteget fejtettek le és vittek el, amit nem is vizsgáltak. És csak utána kezdték el a finomított munkákat – magyarázta Petró Ferenc. Kiemelte, másfél hónappal ezelőtt kezdődtek meg a régészeti ásatások. Akkor felmerült annak a lehetősége is, hogy esetleg át kell majd helyezni a határátkelőt.
– Úgy néz ki, ez a veszély nem áll fenn. Komoly régészeti értékeket találtak ezen a területen, de az utókornak videokamerával, fényképekkel örökítették meg azokat. A munkálatok befejeződtek, a következő lépésben vissza fogják temetni a területet, elegyengetik azt, utána pedig folytatódhat az átkelő megépítése. Tervek szerint decemberre műszaki szempontból teljes mértékben elkészül a határ – mondta.
A két település szinte összeér. Legfeljebb ötven méter füves szakasz választja el a két aszfaltutat egymástól. Mint megtudtuk, csupán a szükséges objektumok megépítésére van szükség, hogy a jövőbeli határátkelő két oldalát végre össze tudják kötni.
– Csupán útlevélközpont működik majd itt. Voltak elképzelések, hogy ipari övezetet is kialakítunk, de erre a természetvédelmi előírások miatt nincs lehetőség. Ugyanakkor a határátkelő megnyitása nemcsak a királyhalmiak és az ásotthalmiak számára jelentős fordulat, hanem a Homokháti Kistérségnek is. Sokkal közelebb kerülünk egymáshoz. Hiszen számunkra Szabadka 16 kilométerre lesz, eddig 48 kilométert kellett utaznunk. Úgy gondolom, hogy az emberi, baráti kapcsolatok szorosabbak lehetnek, de nem kizárt, hogy néhány év elteltével gazdasági kapcsolatok is kialakulnak, hiszen Királyhalmon és környékén jelentős mezőgazdasági termelés folyik. Itt a Homokhátságon belül is, ahol a mórahalmi ipari park nagy infrastruktúrával és kapacitással rendelkezik, akár üzleti kapcsolatokra is megvan a potenciál – mutatott rá Petró Ferenc.
