A Szerbiai Képviselőház ma egyebek mellett a Szerbiai Nemzeti Bankról szóló törvény módosítási javaslatáról fog vitázni. A beterjesztett megoldások alapján egyre valószínűbb a bankkormányzó és az SZNB vezetőségének leváltása. A jegybank új kormányzójaként továbbra is Jorgovanka Tabakovićot, a Szerb Haladó Párt tisztségviselőjét emlegetik.
A jegybank kormányzóját, Dejan Šoškićot,saját elmondása szerint senki sem értesítette a törvénymódosításról, amely többek között a leváltásához vezethet. Šoškić megerősítette korábbi kijelentését, hogy önszántából nem mond le tisztségéről, valamint közölte: "A független szervek, és ezen belül ajegybank, függetlenségét szavatoló törvényekkel az adott ország európai integrációval kapcsolatos szándékait is kifejezi.”
Az uniós csatlakozás folyamata részben attól is függ, hogy az államvezetés mennyire tartja tiszteletben a független intézményeket, amelyeket nem lenne szabad befolyásolnia a változó hatalmi ciklusoknak, szögezte le Šoškić, aki az újságírói kérdésre, hogy a leváltásával kapcsolatos nyílt szándékot mennyire befolyásolták bizonyos mágnások, közölte: több alkalommal is elutasította a végtelenségig eladósodott vállalkozók kérését, hogy a devizatartalékokból különítsen el pénzt a támogatásukra.
– Az eladósodott és nem versenyképes szerbiai vállalatoknak állami ajándékra lenne szükségük a túléléshez. Jómagam azonban szem előtt tartottam, hogy az állami pénz nem rendeltetésszerű költése végzetes következményekkel járhat a gazdaság és a polgárok életszínvonalának tekintetében. A jegybankról szóló törvény módosításával kapcsolatban elmondanám, hogy minden olyan jellegű módosítás, amely diszkreditálná Szerbiát a nemzetközi pénzügyi piacon, növelheti a szerb közadósság árát – összegezte
A dinár egyebek mellett a Nemzetközi Valutaalap hitelkonstrukciójának a felfüggesztése, valamint a hatalmas költségvetési hiány miatt értéktelenedett el, közölte Šoškić.
NAGYOBB SZEREP A PARLAMENTNEK
A nemzeti bankról szóló törvény módosítási javaslatának értelmében a jogszabály hatályba lépése után kilencven napon belül választják meg az új bankkormányzót, az alkormányzókat és az SZNB Tanácsának a tagjait. A törvénymódosítás egyik legfontosabb újdonsága az, hogy a Szerbiai Képviselőház a jövőben sokkal kifejezettebben felügyelheti a jegybank munkáját. A tervek szerint megalapítják a pénzügyi intézmények munkáját ellenőrző igazgatóságot, amelynek a központi bank keretében működő intézmények munkáját kell majd ellenőriznie. Az igazgatóságnak egyebek mellett magasabb szintű szabadságot kell majd szavatolnia a jegybank számára a bankok ellenőrzésének tekintetében.
A beterjesztő szerint a javasolt megoldások nem befolyásolják a jegybank függetlenségét, hanem jobbá teszik a pénzügyi intézmények ellenőrzését, fokozzák a kapcsolódó szervek felelősségét és részben pontosítják, valamint korlátozzák a bankkormányzó felhatalmazásait. Az ellenőrző szerepet betöltő jövőbeni igazgatóság igazgatóját a köztársasági parlament választja meg. Az SZNB Végrehajtó Bizottságának a bankkormányzó és az alkormányzók mellett az igazgatóság igazgatója is tagja lesz.
A jövőben a Végrehajtó Bizottság helyett az SZNB Tanácsának kell majd megfogalmaznia az ország devizatartalékainak a felhasználására vonatkozó stratégiákat. A továbbiakban a Végrehajtó Bizottság fogadná el a pénzügyi intézmények ellenőrzéséhez kapcsolódó szabályokat, amelyeket a pénzügyi intézmények munkáját ellenőrző igazgatóságnak kell javasolnia. A működési engedélyek megvonása szintén a Végrehajtó Bizottság hatáskörébe tartozna, a javaslattétel pedig ezen a téren is az igazgatóság feladata lenne.
A törvénymódosítást állítólag a haladó Jorgovanka Tabaković írta, aki ezt a sajtóinformációt sem kívánta megerősíteni, mint ahogyan azt sem, hogy ő a bankkormányzói tisztség várományosa.
SZAKMAI DEGRADÁCIÓ
Az ellenzék és a független szakértők, elemzők nem támogatják a beterjesztő állítását, miszerint a törvénymódosítás után a jegybank független marad.
Bogdan Lissolovik, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) állandó szerbiai képviselője aggodalmát fejezte ki az aktuális fejlemények miatt, valamint kijelentette: az IMF meglátása szerint a szerbiai jegybank jól végzi munkáját és megfelelően ellenőrzi a bankszektort.
Hasonló hangnemű nyilatkozatok érkeztek az Európai Unió illetékeseitől. Az EU-ban megállapították, hogy Šoškićnak mandátuma lejártáig, tehát 2016-ig kellene betöltenie tisztségét.
– Reméljük, hogy a tagjelölti státust élvező Szerbia államvezetése minél előbb az EU mércéihez igazítja az ország törvényhozását. Az EU-ban elfogadott elv szerint az államvezetésnek a jegybank és kormányzója számára függetlenséget kell szavatolnia. A beterjesztett módosításhoz hasonló lépéseket az EU törvényhozásától való eltávolodásként értékeljük – fogalmazott Freek Janmaat, az EU szerbiai küldöttsége európai integrációs és gazdasági szektorának vezetője.
Vladimir Gligorov, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének munkatársa megerősítette, hogy a törvénymódosítás és az azt követő személycserék kedvezőtlenül befolyásolnák a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokat, valamint Szerbia értékelését az EU részéről.
Danica Popović, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának professzora a Politika szerb nyelvű napilapban megjelent elemző írásában kifejtette, hogy a bankkormányzó funkcióját immár nem csak politikailag befolyásolják, hanem Jorgovanka Tabaković kinevezése esetén szakmailag degradálják is.
Az ellenzéki Demokrata Párt képviselője, Božidar Đelić,politikai bohózatnak minősítette a törvénymódosítást, amelynek szerinte egyetlen célja van: az SZNB jelenlegi vezetőségének a leváltása. Đelić szerint a módosított jogszabály miatt csökkenhet Szerbia hitelképessége.
Rodoljub Šabićközhasznú információk biztosa nem hiszi, hogy a múlt héten módosított, kormányról szóló törvény negatívan befolyásolja majd a független intézményeket. A bankkormányzó lehetséges leváltásával kapcsolatos tiltakozások tekintetében Šabić kifejtette: a tiltakozást kívánságként éli meg, hogy az állami struktúrán belüli kapcsolatokat építeni kell. A tiltakozók azt szeretnék, ha az állami struktúra rendszerbeli, stabil és nem ad hoc megoldásokra épülne – fejtegette Šabić.
