A Szerbiai Képviselőház tegnap a Szerbiai Nemzeti Bankról szóló törvény módosítási javaslatáról vitázott. Az ellenzék szerint a törvénymódosításnak Szerbia pénzügyi helyzete és európai uniós csatlakozási folyamata tekintetében is végezetes következményei lesznek. A délután folyamán váratlanul érkezett a hír, hogy Dejan Šoškićbankkormányzó lemondott tisztségéről.
Lemondását Šoškić a törvénymódosítási javaslattal indokolta, mert mint mondta: a javaslat derékba töri a jegybank függetlenségét. A lemondás még érvénytelen, mivel bíróságon nem hitelesítették.
– Egy ilyen jellegű törvénymódosítás alááshatja országunk pozícióját a nemzetközi pénzügyi piacon és gátolhatja Szerbia európai uniós csatlakozását. Ezt már most leszűrhetjük a nemzetközi pénzügyi intézmények és közösség reakcióiból. Ugyanakkor pontosan ezektől az intézményektől és a nemzetközi közösségtől függ Szerbia pénzügyi támogatása. Lemondásommal szerettem volna megakadályozni, hogy egy, a jegybankhoz hasonló független intézmény vezetőjét politikai jellegű kényszerrel távolítsák el. Remélem, hogy lemondásom lehetőséget ad a beterjesztőknek, hogy felülvizsgálják a történtek következményeit és elgondolkodjanak a rendezett pénzügyi rendszerrel rendelkező országok alapelvéről, amely szerint a központi bankok függetlenek – olvasható Šoškić lemondásában. Šoškićot 2010. július 28-án hatéves mandátummal választotta meg a képviselőház.
A nemzeti bankról szóló törvény módosítási javaslatának beterjesztésekor Veroljub Arsić, a Szerb Haladó Párt képviselője ismét azt hangsúlyozta, hogy az új megoldások nem veszélyeztetik a jegybank függetlenségét. Az SZNB nem teljesítette elsődleges feladatát, vagyis nem tartotta fenn a pénzügyi piac stabilitását és nem ellenőrizte kellően a pénzügyi intézményeket, érvelt Arsić, hozzátéve: sem a parlamenti képviselőknek, sem a végrehajtó hatalomnak nem áll jogában beleavatkozni a központi bank döntéshozatalába.
– A módosított törvénnyel az SZNB kifejezettebben ellenőrizheti a pénzügyi intézmények munkáját, növekszik a jegybank és szerveinek a felelőssége, valamint részben korlátozódik a bankkormányzó és a jegybank Végrehajtó Tanácsának a hatásköre. A végrehajtó hatalom nem csorbíthatja a jegybank önállóságát, a törvényhozó hatalom viszont ellenőrző joggal rendelkezik az intézmény felett. A pénzügyi intézmények eddigi rossz ellenőrzése az adófizető polgárok 400 millió eurójába kerül – összegezte Arsić.
A szintén haladó Milenko Dželetovićszerint a törvénymódosítás ahhoz is hozzá fog járulni, hogy az SZNB a gazdasági tevékenységek aktivizálása és a lakosság életszínvonala növekedésének a generátorává váljék. A javaslat értelmében meg kell alapítani a pénzügyi intézmények munkáját ellenőrző igazgatóságot, amelynek köszönhetően az SZNB nagyobb hatáskört élvezhet a pénzügyi intézmények felügyeletének tekintetében, magyarázta Dželetović.
A hatalmi Egységes Szerbia elnöke, Dragan Marković Palma, osztja kormánykoalíciós társai lelkesedését és a valutaárfolyammal való manipulálással vádolta meg a jegybankot. Palma szerint végső ideje volt módosítani a törvényt, amelynek értelmében a bankkormányzó és az SZNB Tanácsa hathavonta lesz köteles munkájáról jelentést összeállítani a köztársasági képviselőháznak. Palma, jóval Šoškić lemondásának átadása előtt, kijelentette, hogy a bankkormányzói tisztség új várományosa a monetáris politika terén tapasztalt személy. Az ESZ elnöke azt már nem kívánta elárulni, hogy ki a szóban forgó tapasztalt jelölt. Palma múlt héten egyébként a parlamentben nyíltan bejelentette, hogy a haladó Jorgovanka Tabaković, diplomás közgazdász lesz a jegybank új kormányzója.
A LEVÁLTÁS KÉSZ TÉNY
Mlađan Dinkićpénzügyi és gazdasági miniszter kijelentette: a beterjesztett törvénymódosítás az SZNB, valamint a bankkormányzó függetlenségét szavatolja. Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) aggodalmai azonnal megszűnnek, ha a szerb kormány elmondja nekik az igazságot: a szerb államvezetés garantál a jegybank autonómiájáért, fogalmazott Dinkić, mondva: Šoškić éppen ott tévedett, hogy nem élt teljes mértékben függetlenségével.
– A bankkormányzó legalább a pártfüggetlen embereknek elmondhatta volna az igazságot az Agrobankról, amely biztosan nem egyedi eset. Éppen ezért a jegybanknak sokkal kifejezettebben kell ellenőriznie a pénzügyi intézményeket. A szerbiai pénzügyi rendszer legnagyobb problémája a bankok nem kellő ellenőrzése – részletezte Dinkić.
Ivica Dačićkormányfő tegnap délelőtt kijelentette: Šoškić leváltása nem új tény. A Demokrata Párttal folytatott beszélgetések során az SZSZP már korábban is elégedetlenségét fejezte ki Šoškić munkájával és a pénzügyi szektor állapotával kapcsolatban, közölte Dačić, hozzátéve: „Ha Boris Tadić lenne az államfő, Šoškić már lemondott volna, mivel azonban Tomislav Nikolić az, esze ágában sincs ezt megtenni.”
Radovan Jelašić valamikori bankkormányzó két évvel ezelőtt azért mondott le, mert a DP nem volt elégedett a munkájával, érvelt Dačić, majd a folytatásban megemlítette Kori Udovički egykori bankkormányzót, aki szerinte a DP kívánsága nyomán jutott hatalomra. Ennek értelmében felfoghatatlan, hogy a demokraták miért állítják azt: a bankkormányzó csak szakember lehet, szögezte le a kormányfő.
VISSZATÉR A MÚLT
A szintén ellenzéki DP frakcióvezetője, Dragoljub Mićunović, Vargához hasonló hangnemben szólalt fel a parlamentben és elmondta: a törvénymódosítás egyetlen célja megkönnyíteni Šoškić leváltását. A bankkormányzóval kapcsolatban a DP semmiféle titokban elsuttogott kritikát nem fogad el, hangsúlyozta Mićunović, aki szerint a hatalmiak az érintett háta mögött igyekeznek lejáratni a szakmai és akadémiai körökben is elismert Šoškićot. Az ország devizatartalékainak elherdálásával nagyon veszélyes útra lépünk, fogalmazott Mićunović.
Bojan Đurić, a Liberális Demokrata Párt képviselője szerint nem csak a nemzeti bank vezetősége fog megváltozni, hanem az ország gazdasági és monetáris politikája is. Đurić közölte: hatalmas veszélye van a kilencvenes évek visszatértének.
– Nem politikai, hanem gazdasági értelemben fenyeget bennünket a kilencvenes évek forgatókönyve, amelyben megsemmisítették a nemzeti bank rendszerét, a monetáris és a költségvetési politikát, elköltötték az ország devizatartalékait és gyanús politikai beruházásokat finanszíroztak állami pénzből. Hat hónapon, vagy legfeljebb egy éven belül ugyanaz lesz a helyzet Szerbiában, mint 1992-ben és 1993-ban – fejtegette Đurić.
A Szociáldemokrata Unió szerint Šoškić leváltása és Jorgovanka Tabaković kinevezése után Szerbia lesz világ demokratikus részének az egyetlen olyan országa, amely egy párttisztségviselőt állít a jegybank élére.
– Az új összetételű kormány első hetében egy személy felügyelete alá helyezték az ország összes titkosszolgálatát, lehetőséget teremtettek az állami tisztviselők tömeges elbocsátására és eszközöket biztosítottak a központi bank egy bizonyos párt részéről történő irányítására. Mindez figyelmeztetés a demokratikus értékeket képviselő közvélemény számára, hogy visszatérhet a múlt politikája, amelyet annak idején a mostani kormány két legnagyobb pártja irányított – olvasható az SZDU közleményében.
A képviselők várhatóan szombaton fognak szavazni a módosítási javaslatról, sajtóinformációk szerint hétfőn pedig már az új bankkormányzó megválasztása kerül napirendre.
Reza Moghadam, az IMF európai főosztályának igazgatója aggodalmát fejezte ki a törvénymódosítási javaslat kapcsán, amelynek bizonyos szakaszai szerinte veszélyeztetik a központi bank függetlenségét és Szerbia makrogazdasági stabilitását. A javaslat elfogadásának esetén bizonytalanság teremtődne Szerbiával kapcsolatban és csökkenne az ország iránti bizalom, fogalmazott Moghadam, hozzátéve: a napokban még részletesebben is elemezni fogják a módosítási javaslatot, amely befolyásolhatja Szerbia és az IMF együttműködését.
