Aleksandar Vučić, a szerb kormány alelnöke hétvégén a korrupcióellenes küzdelemről nyilatkozva megrökönyödését fejezte ki amiatt, hogy értesülései szerint az előző parlamenti ciklusban az energetikai és bányászati minisztérium havi egymillió dinárt fizetett a Palicsi Állatkertnek három oroszlán tartására.
– Valakinek el kellene magyaráznia, hogy mi köze van az oroszlánoknak az energetikához. Hacsak nem termelnek elektromos áramot. Ha valaki minderre értelmes magyarázatot tud adni, akkor elismerem, hogy eddig is normális országban éltünk – fejtegette egyebek mellett Vučić a Politika belgrádi napilapnak nyilatkozva.
A Palicsi Állatkert közlemény formájában érkező hétfői reagálásából kiderül, hogy valóban kaptak egymillió dinárt, de ezt nem havonta, hanem az idei évre vonatkozólag, és nem is az energetikai tárcától érkezett a pénz, hanem a környezetvédelmi minisztériumtól. Az állatkert vezetőségének magyarázata szerint a támogatást a szerb országhatáron elkobzott, illegálisan csempészett állatok elhelyezésére kapták. A közleményből az is kiderül, hogy a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló megállapodással (CITES), valamint a vonatkozó szerbiai jogszabályokkal összhangban immár több éve itt helyezik el átmenetileg az elkobzott állatokat. Az állatkert erről már évekkel ezelőtt szerződést írt alá a környezetvédelmi minisztériummal – derül ki a közleményből, akárcsak az is, hogy a csempészállatok befogadása mellett az intézmény sérült állatok, főleg ragadozómadarak, gyógyításával is foglalkozik. A hét oroszlán és az összes többi állat költségeit kizárólag az állatkert saját forrásaiból fedezzük – olvasható a reagálásban.
Földrajzi helyzetéből kifolyólag Szerbia sok tiltott „áru” tranzitországa. Így van ez a védett és illegálisan csempészett állatfajokkal is, azzal, hogy ezek iránt Szerbiában is nagy az érdeklődés, az országba törvénytelenül behozott állatok gyakran itt találnak gazdára. A vámhivatal egy korábbi nyilatkozatából kiderül, hogy védett állatfajokat csak a környezetvédelmi minisztérium előzetes engedélyével és csak meghatározott határátkelőhelyeken hozhatnak be, illetve vihetnek át az országon az érdekeltek. Az állatcsempészek általában a zöldhatárokon kísérlik meg behozni vagy kivinni az országból az egzotikus állatokat – magyarázták a vámhivatal illetékesei.
Továbbra is a különböző ritka, távoli országokból származó, színes tollú madarak számítanak a legnépszerűbb „csempészárunak”, de nagy az érdeklődés a hüllők vagy rovarok iránt is. Az „áru” elrejtésének módja sajnos gyakran vezet az állatok pusztulásához, hiszen a csempészek nem tudnak mindig kellőképpen levegőt, vizet vagy élelmet biztosítani számukra.
