Ivica Dačić és Herman Van Rompuy
Brüsszel az Európai unióban szeretné látni Szerbiát, azonban ehhez mindenképpen látható és fenntartható javulást kell elérnie Prishtinával kapcsolatban, valamint folytatnia kell a megkezdett reformokat – jelentette ki kedden Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, miután Brüsszelben tárgyalt Ivica Dačić szerb kormányfővel és Ivan Mrkić külügyminiszterrel. Van Rompuy elégedettségének adott hangot, amiért, mint mondta, a szerb kormányfő és az általa vezetett kormányzat elkötelezte magát az európai közösség mellett és mindent megtesz, hogy Szerbiát közelebb vigye az Európai Unióhoz.
– A legfontosabb az, hogy Szerbia folytassa a kulcsfontosságú reformokat, méghozzá az igazságszolgáltatás, a korrupció elleni és a szervezet bűnözés elleni harc, a sajtószabadság, valamint a kisebbségek védelme területén – mondta Van Rompuy.
A szerb kormány vasárnap este elfogadott meghagyásával kapcsolatban, miszerint a regionális összejöveteleken aszimmetrikusan mutatják be Koszovót, vagyis a kísérő dokumentumokban ott lesz a lábjegyzet, de a tisztségviselők előtti táblákon ez nem kötelező, a tanács elnöke örömét fejezte ki, ugyanis szerinte ezzel a döntéssel Szerbia nagy arányban és hatékonyan járul hozzá a régió sikeres kommunikációjához.
– Ezzel azonban még nincs vége a munkának. Minden korábbi megegyezést alkalmazni kell, különösképp a határátkelőhelyekkel kapcsolatosakat. Ugyanakkor megoldást kell találni az észak-koszovói feszült helyzettel és az ott élő polgárok életével kapcsolatban. Ezért Belgrádot és Prishtinát is felszólítom, hogy építő szellemben folytassák az EU által felügyelt párbeszédet – nyilatkozta Van Rompuy.
Ivica Dačić megerősítette, hogy Szerbia az európai út mellett foglalt állást és ennek érdekében kész folytatni a Belgrád–Prishtina-párbeszédet. Mint megjegyezte, a szerb kormány nem kérdőjelezi meg az eddig elért megegyezéseket, és a párbeszédet nem csupán technikai, hanem politikai szemszögből is folytatni kívánják, majd arra kérte az Európai Tanács elnökét, hogy Brüsszel ne támasszon újabb feltételeket az EU-csatlakozás elé.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke kiemelte, hogy Szerbia európai csatlakozása Belgrád és Prishtina kölcsönös elismerésén múlik.
– Elképzelésünk szerint a Szerbia és Koszovó közötti konfliktus kölcsönös elismeréssel zárul majd. Tisztában vagyunk azzal, hogy sok munka és akadály maradt még hátra. Amennyiben Szerbia teljesíti a kulcsfontosságú feltételeket, minden segítséget megkap a csatlakozáshoz. Azt azonban világosan kimondom, hogy célunk a két ország közötti békés és stabil kapcsolatok megalapítása. Ezt nem lehet máról holnapra megoldani, de nem is kivitelezhetetlen – szögezte le az Európai Parlament elnöke.
Szavai szerint az EU-nak belső feszültséget okoz, hogy miközben saját tagállamai között is akadnak olyanok, amelyek nem ismerik el Koszovó függetlenségét, miközben Szerbiától elvárná azt. Ez talán a legpikánsabb kérdés Szerbia, Koszovó és az EU számára is.
– Éppen ezért korlátoztuk a jelenlegi elvárásainkat a feszültségek és az erőszak megszüntetésére, valamint a béke létrehozására. Jelenleg ez az Európai Parlament célja, de tisztában kell lenni azzal, hogy az EU-csatlakozás feltétele a kölcsönös elismerés lesz – hangsúlyozta a parlament elnöke.
A szerb kormányfő kijelentette, hogy folytatja a koppenhágai kritériumok teljesítését és feladatot vállal a régió békéjének megalapozásában, valamint erőfeszítéseket tesz a Prishtinával folytatott brüsszeli párbeszéd javítására. Emellett folytatni és erősíteni kívánják az Európai Parlamenttel való együttműködést, még azokban a nyitott kérdésekben is, amelyekben „nyilvánvalóan nem egyezik meg Szerbia és az EU véleménye”.
Ivica Dačić ezt követően Catherine Ashtonnal, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével tárgyalt, és hangot adott a szerb kormány azon álláspontjának, hogy Szerbia nem ismerheti el Koszovó egyoldalúan kinyilvánított függetlenségét. Mint megjegyezte, nem szeretné, hogy a Szerbia és Koszovó közti párbeszéd egyfajta „ki hazudik nagyobbat” játékká fajuljon, valamint, hogy a közös megegyezések csak az utolsó pillanatban legyenek alkalmazva. A szerb belügyminiszter kedden még tárgyalt Štefan Füle uniós bővítési biztossal, Cecilia Malmström migrációért felelős biztossal és Joelle Milquet belga belügyminiszterrel is.
