Mint azt a párt vezetőségéhez közeli informátorok korábban kiszivárogtatták, Tadić, Đilas és Bojan Pajtić két hete Újvidéken hosszan tárgyalt a Demokrata Párt sorsáról és a két alelnöknek sikerült meggyőznie a demokraták elnökét, hogy ne jelöltesse magát az esedékes tisztújító kongresszuson. Ekkor állítólag arról egyeztek meg, hogy a Demokrata Párt élére Tadić Đilast ajánlja majd, az alelnöki tisztségbe pedig a tartományi kormányfő, Bojan Pajtić kerül.
Az állítólagos megállapodás értelmében Tadić a párt főbizottsági ülésén mondana le, miután ismerteti a párt munkásságáról szóló jelentését, ezt követően kiírnák a tisztújító ülés dátumát, amelyen a demokraták új alelnököket is választanának, méghozzá úgy, hogy ezekre a tisztségekre nem jelölheti magát egyetlen jelenlegi alelnök sem.
A párton belüli viszályokról szóló spekulációkat csak erősítette a nemrég megjelent hír, miszerint, ha Tadić nem hajlandó lemondani, akkor Đilas elhagyja a demokratákat, és megalakítja saját pártját, ahol állítólag Pajtićot is szívesen látná. Goran Ješić, a tartományi kormány alelnöke is arra számít, hogy a pártelnök lemond, Božidar Đelić, a DP elnökségének tagja pedig csupán arról beszélt, hogy ha a párt nem újul meg, könnyen pártszakadás történne. Mindezek mellett Aleksandar Vučić, az SZHP megbízott elnöke korábban megjegyezte, hogy akár meg is dönthetné a belgrádi városi hatalmat, de előbb megvárja, hogy miként zárul a demokraták belső viszálya.
Márton Attila politikai elemző a demokrata párti belviszállyal kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy ami a sajtóban megjelenik, az nem kiszivárgott, hanem inkább olyan kiszivárogtatott félinformációk és tévinformációk, amelyekkel a közvéleményt, ezen belül is a DP tagjait, szimpatizánsait, döntéshozóit befolyásolnák.
Szavai szerint felvetődik a kérdés, hogy a haladóknak és a szocialistáknak mi az érdekük. Meglehet, hogy nem szeretnék gyengíteni Đilas esélyét a párton belüli ütközéskor, ugyanis inkább őt szeretnék látni a párt élén, mint Tadićot, bár kézzelfoghatóbb érdekük lenne egy Demokrata Párton belüli szakadás, hiszen a DP még mindig a legerősebb ellenzéki párt.
– Az egész ügyben Pajtić szerepét sem lehet tisztán látni, ugyanis a spekulációk szerint Đilas mellett áll és ő is követeli a választások utáni felelősség megállapítását, de még nem foglalt egyértelmű álláspontot ezzel kapcsolatban, csupán annyit mondott, hogy nem akar a párt elnöke lenni – mondta Márton Attila.
A sajtó szerint Tadić nemrég felvetette, hogy vajon Đilas miért nem fogadta el annak idején a kormányfői posztot. Amennyiben ez így van, jegyezte meg a politikai elemző, akkor Tadić Đilast is felelősnek tartja a demokraták választási szereplése miatt. Egyrészt, mert Đilas a kormányfői poszt elutasításával jelentősen csökkentette a párt választási esélyeit, másrészt mert a Demokrata Párt jelöltje az államfői választások második fordulójában Belgrádban rosszabbul szerepelt, mint a párt a helyhatósági választásokon.
A DP jelenleg még messze a legerősebb ellenzéki párt, annak ellenére is, hogy a közvélemény-kutatások szerint 20 százalékra csökkent a támogatottságuk. Május 6-a után gyakorlatilag két hét alatt vesztesekké váltak, majd ellenzékbe kerültek, azáltal, hogy nem tudtak alkalmazkodni az új körülményekhez.
– Nem tudnak ellenzékként viselkedni, közben sorban veszítik el a községek és a városok feletti irányítást. Passzivitásukkal gyakorlatilag cserbenhagyják a saját embereiket. Ha ezt az állapotot nem szüntetik meg, akkor a támogatottságuk továbbra is csökkenni fog. Ez pedig az ország számára azt jelenti majd, hogy nem létezik erős ellenzéki párt, a hatalom azt tehet, amit akar és a következő választásokon sem kell valódi ellenféllel számolniuk. Mivel a DP a saját hibái miatt jutott abba helyzetbe, ahol van, változásokra van szüksége, azonban kívülállóként nem látszik, hogy tudják-e, mi a kivezető út – érvelt az elemző.
Márton Attila szerint Đilas vélhetőleg azért nem kívánja Tadić ellenfeleként jelöltetni magát, vagyis szemből támadni, mert nem szeretne pártbomlasztóként tetszelegni és ezáltal elveszíteni a párton belüli támogatottságát. Ugyanakkor számba kell venni azt is, hogy a DP-ből nagyon sokan kiváltak már, de csak két személynek sikerült pártot alapítania, Vojislav Koštunicának és Čedomir Jovanovićnak. A politikai elemző szerint, amennyiben Đilas kiválna és pártot alapítana, akkor vélhetőleg nem egy ideológiailag különböző pártot vezetne, hanem problémamegoldó pártot.
– Đilas olyan értelemben szeretne visszatérni a đinđići hagyományokhoz, hogy a pártot egy eredményeket elérő gépezetként látja. Nem foglalkozna a nagy ideológiai kérdésekkel, mint például Koszovó, vagy a boszniai Szerb Köztársaság, hanem pragmatikus személyként a polgárokat érintő problémákra koncentrálna – vetette fel a politikai elemző.
Mint megjegyezte, ezt tette eddig Belgrádban is, hiszen miközben tudatosan felépítette imázsát, szinte menedzserként vezette a várost. Vélhetőleg ezt emelné országos szintre, de hogy a Demokrata Párt, vagy egy másik párt élén, csak a főbizottsági ülés után tudhatjuk meg.
