Koszovó nemzetközi felügyeletének megszűnése gyakorlatilag semmit sem módosított az eddigi helyzeten, azonban elég sokat változtatott az emberek fejében, mert Prishtina azt hiszi, hogy többet nincs szüksége Belgráddal tárgyalni – vélekedett tegnap Aleksandar Vulin, a szerb kormány Koszovó-irodájának igazgatója.
– Sohasem hallottuk Prishtina véleményét a brüsszeli párbeszédről, miközben Szerbia többször is kijelentette, hogy felkészült magasabb szintre emelni azt. Félő, hogy a prishtinai fél többet nem érdekelt a párbeszéd folytatásában – vetette fel Vulin.
Szavai szerint fél a forró fejű emberektől, valamint attól, hogy újra feléled az erőszak Koszovóban. Kiemelte, Szerbia nem ismeri el a felügyelet alatt álló és felügyelet nélküli független Koszovót sem. – Ugyanakkor Koszovó addig nem léphet be az ENSZ-be, amíg Szerbia tagja a nemzetközi szervezetnek – szögezte le Vulin.
Mint megjegyezte, a költségvetés kiigazításának javaslatában pénzt fordítanak a koszovói szerb közalkalmazottakra is.
Bajram Rexhepi koszovói belügyminiszter a felügyelet megszüntetésétől azt várja, hogy Washington és Brüsszel megszünteti a koszovói párhuzamos intézményrendszereket.
– Ez a kötelességük, és ezért meg kell tenniük ezt – hangsúlyozta a koszovói belügyminiszter, aki szerint Szerbia továbbra is gondokat fog okozni Koszovónak.
Értékelése szerint Észak-Koszovó okoz legtöbb fejfájást Prishtinának, ezért a szóban forgó területen mielőbb meg kell honosítani a törvényességet és a biztonságot.
– Számunkra ez a legnagyobb kihívás, és remélem, ezért a nemzetközi közösség nagyobb nyomás alá helyezi a szerbiai intézményeket. Ugyanakkor meg kell erősítenünk a korrupció és a szervezet bűnözés elleni harcunkat, valamint minél több regionális találkozón részt kell vennünk – összegzett Rexhepi.
Meggyőződése szerint Brüsszel nem tudja befolyása alá vonni Szerbiát, amely mindent megtesz, hogy lelassítsa a Koszovó függetlenedését, annak ellenére is, hogy az egy visszafordíthatatlan folyamat.
– Belgrád és Prishtina között nem változik meg semmi. Egyedül több mozgásteret kapunk ahhoz, hogy újabb országok ismerjék el a függetlenségünket – mondta a koszovói belügyminiszter.
Szavai szerint Koszovó jövőjét az ENSZ kötelékében látja, igaz, ezt Kína és Oroszország álláspontja, valamint a nehéz feltételek miatt nehéz lesz elérni.
A KFOR katonai felügyelete a következő öt vagy hét évben is tartani fog – jelentette be Johan Luif dandártábornok, a KFOR egykori helyettes parancsnoka.
– Észak-Koszovó továbbra is lőporos hordó marad – szögezte le a dandártábornok.
Adatai szerint Koszovóban a munkanélküliség aránya 60 százalékos, fejletlen az ipar, és a vitás határok miatt továbbra is incidensekre lehet számítani. Az elmúlt évben a szerb tüntetőkkel történt összecsapásokban 100 KFOR katona sérült meg, és az úttorlaszok felszámolásával a békemisszió magára haragította a szerb szeparatistákat.
Pieter Feith, a Koszovó fölött 2012. szeptember 10-ig ellenőrzést gyakorló Nemzetközi Irányító Csoport (ISG) vezetője reményeit fejezte ki, hogy a KFOR mielőbb befejezi békemisszióját, majd hozzátette, hogy Koszovó északi része nem szakadhat el Koszovótól.
