Németország elvárja Szerbiától, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt Koszovóval aláírjon egy közös jogi-kötelezettségi nyilatkozatot a két ország közötti kapcsolatokról, amelyet a csatlakozási tárgyalások befejezéséig teljesítenie is kellene – nyilatkozta csütörtökön Andreas Schockenhoff , a német Kereszténydemokrata Unió (CDU/CSU) bundestagi frakciójának helyettes vezetője.
A közös nyilatkozattal kapcsolatban Andreas Schockenhoff annyit mondott, hogy tartalma Belgrádtól és Prishtinától függ, példaként pedig megemlítette a szomszédsági egyezményeket. Kiemelte, hogy a szomszédsági egyezményeket „csupán példaként” jegyezte meg, viszont a nyilatkozatnak nem szomszédsági egyezménynek kell lennie.
– Számunkra az a fontos, hogy ezt a nyilatkozatot még a csatlakozási tárgyalások előtt mindkét fél aláírja, a benne foglaltakat pedig a csatlakozási tárgyalások befejezésére teljesítsék – hangsúlyozta Schockenhoff.
Véleménye szerint a csatlakozási tárgyalások előtt megkötött megegyezés, amelyet a tárgyalások végéig kell végrehajtani. Szavai szerint ezek nem új feltételek, hiszen ugyanezekről az elvárásokról beszélt Angela Merkel kancellár tavalyi belgrádi látogatása során is, amelyek akkor továbbításra kerültek az összes szerbiai parlamenti párt részére, így az akkori ellenzék számára is. Véleménye szerint nagyon fontos, hogy Berlin tisztázza Szerbiával szembeni elvárásait, míg az Európai Bizottság októberi ajánlása után az Európai Tanács döntene a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontjáról.
– Nem a német kormány, hanem Németország kormánypártja nevében beszélek a feltételekről. A kormány a német parlament döntése alapján cselekszik majd, amelyről a parlament az EB-ajánlás után szavaz majd – hangoztatta Schockenhoff.
A FELTÉTELEK
A küldöttség vezetője szerint Szerbia–Koszovó közös nyilatkozatán felül Berlin elvárja a Belgrád–Prishtina-párbeszéd folytatását, méghozzá olyan témákban is, mint például a telekommunikáció és az energetika. A felsorolásban a koszovói párhuzamos intézmények felszámolása is szerepel, valamint azt is elvárják, hogy Belgrád folyamatosan befolyásolja az észak-koszovói szerbeket, hogy együttműködjenek az EULEX-szel és a KFOR-ral. Emellett elvárják az EU-val megbeszélt akcióterv teljesítését, kiemelt figyelemmel tekintve az igazságszolgáltatási reformok, valamint a korrupcióellenes harc folytatására, minden szinten, függetlenül a személyek párthovatartozásától. Ugyanakkor előrelépést várnak a német nagykövetség ellen 2008 februárjában elkövetett támadás körülményeinek megvilágítása és az elkövetők felelősségre vonása terén, valamint elvárják a régió megbékélésére irányuló folyamatok folytatását, méghozzá mentesítve az olyan történelmi tények átértelmezésétől, mint amilyen például az az állítás, miszerint Srebrenicában nem történt népirtás, csupán gaztett.
– A csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt semmi mást nem várunk el Szerbiától – mondta Andreas Schockenhoff.
A német küldöttség Aleksandar Vučić kormányalelnökkel és Ivana Mrkić külügyminiszterrel tárgyalt. A kormányalelnök biztosította a német küldöttséget, hogy Szerbia nem csak kész folytatnia a Belgrád–Prshtina- párbeszédet, hanem tiszteletben tartja és alkalmazza az eddigi brüsszeli megállapodásokat is. A külügyminiszter ugyanakkor kiemelte, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételeinek objektíveknek és világosaknak kell lenniük, valamint azokat semmi szín alatt nem szabad kibővíteni.
VAGY EU, VAGY KOSZOVÓ
A hétpontos berlini feltétellel kapcsolatban Ognjen Pribićević politikai elemző kifejtette, hogy a Koszovót is EU-t is külpolitika többet nem életképes. Szavai szerint a feltételekkel Berlin Szerbiát olyan helyzetbe kényszeríti, amelyben végül állást kell foglalnia vagy az EU, vagy Koszovó mellett. Megjegyezte, Angela Merkel német kancellár tavalyi látogatása kétségkívül arra utalt, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Németország mielőbb véget akar venni a koszovói kérdésnek.
– Mivel az álláspont nem egyenesen Brüsszelből érkezett, Szerbiának még van egy kis esélye, de ismerve Berlin és az USA erejét, kétlem, hogy Brüsszel más politikát választana – vélekedett Pribićević. Szerinte nyilvánvalóvá vált, hogy a két nagyhatalom együttműködőbb politikát vár Tomislav Nikolić államfőtől, mint elődjétől, Boris Tadićtól.
– Berlin és az USA álláspontja egy sor nehéz kérdést vet fel Szerbiában, és legnagyobb talány az lesz, hogy Nikolić és a szerb kormány milyen utat választ – érvelt az elemző, aki szerint a jelenlegi kormány külpolitikája megegyezik az előzőével, azonban azt többet nem lehet folytatni.
Vladimir Todorović, a Modern Politika Központ igazgatója szerint a berlini feltételek után Belgrád még nagyobb nyomásgyakorlásra számíthat, kiváltképp azoktól az országoktól, amelyek megkérdőjelezik Szerbia gazdasági életképességét. Mint megjegyezte, a szerb kormány pragmatikus viselkedése a koszovói lábjegyzettel és az államfő álláspontját a politikai párbeszéd folytatását illetőleg a nagyhatalmak úgy értékelték, hogy nyomásgyakorlás eddigi politikája létjogosultságot kapott.
– Koszovó Szerbia jóváhagyása nélkül sohasem érheti el a teljes függetlenséget, és ezt mindenki tudja. Ugyanakkor Szerbia Koszovó fékezésével óriási árat fizethet, süllyesztőbe lökve önmagát és Koszovót is – vélekedett az igazgató.
Véleménye szerint Szerbia csak az EU és Koszovó is politikájával léphet be az unióba, ugyanis, ha ezt a korábban kialakított konszenzust leépítenék, nehezen lehetne meggyőzni a polgárokat, hogy a csatlakozás nem ellenkezik a nemzeti érdekekkel. Ezzel pedig kérdésessé válna, hogy a szerbiai polgárok valaha is konszenzusra jutának az EU-s csatlakozással kapcsolatban.
MARTIN SCHULZ SZERINT KIJELENTÉSE SZEMÉLYES VÉLEMÉNY
– Realizmuson és pragmatizmuson alapuló véleményemnek adtam hangot, amikor azt mondtam, hogy ha Szerbia csatlakozni akar az EU-hoz, akkor el kel ismernie Koszovó függetlenségét – nyilatkozta csütörtökön Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke. Mint megjegyezte, nyilatkozatával többek között arra is rá kívánt világítani, hogy az EU mennyire megosztott ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Kiemelte, hogy nincs olyan pozícióban, hogy feltételeket szabjon, de nem is szeretne feltételeket szabni Szerbiának. Szavai szerint az ezzel kapcsolatos döntéseket átengedi a diplomatáknak, a tárgyalócsoportoknak és a kormányoknak.
