– Száz éve épült fel a Szabadka szimbólumává vált városháza, 100 szobájával és 999 ablakával, a magyar szecesszió stílusában. A szabadkaiakról azt tartják, eltévednének a világban, ha nem lenne a városháza tornya. De szerencsére van, köszönhetően elődeinknek, akik nem csak megálmodták, hanem létre is hozták ezt a páratlan szépségű épületet, amelyet ránk hagytak örökségül – mondta egyebek között ünnepi beszédében szombaton Kern Sólya Mária, a szabadkai városi képviselő-testület elnöke azon a díszülésen, amelyen arról emlékeztek meg, hogy épp egy évszázada, 1912. szeptember 15-én avatták fel a szabadkai városháza épületét. – Remélem, ez a csoda száz év múlva is itt fog állni, hogy utódaink is méltán legyenek rá büszkék, ezért óvjuk és ápoljuk szeretettel – zárta beszédét a képviselő-testület elnöke.
(Novák Mihály felvételén: a könyvbemutató utáni ünnepség, a tortán 100 szál gyertya)
Modest Dulić, Szabadka polgármestere arra emlékeztetett, hogy egy évszázada vannak jelen a szebbnél szebb szecessziós épületek Szabadka belvárosában, de közülük is kiemelkedik páratlan külcsínével a száz éve elkészült városháza. Ugyanakkor épültek fel Palics legjellegzetesebb épületei, amelyek ezt a tóparti települést divatos nyaralóhellyé, exkluzív gyógyfürdővé tették.
Bela Duranci neves művészettörténész ragyogó előadást tartott a szecesszió megjelenéséről városunkban. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Palicsi-tó partján a szintén páratlan szépségű és értékű Bagolyvár nagyon rossz állapotban van, holott ez az objektum olyan, mint az őrbódé a kaszárnya mellett: kisebb létesítmény ugyan, ám jelentősége ugyanakkora.
A szabadkai Népszínház magyar és szerb társulatának tagjai alkalmi összeállítással idézték fel a városháza építésének legjelentősebb momentumait, az előadást Mezei Zoltán rendezte, Boško Krstić Városháza, a szabadkai csoda című könyve alapján. A városháza díszbejáratánál táblát avattak, amelyről az épület legfontosabb ismérveiről értesülhetnek a turisták.
Hamarosan elkészül a Női Strand
A városházán tartott ünnepség után a városvezetők a vendégeikkel Palicsra látogattak. Mint azt Vass Géza, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója kiemelte, száz évvel ezelőtt, 1912. szeptember 15-én adta át az akkori városi hatalom a polgároknak a palicsi fürdőkomlexumot is, ami a Víztoronyból, a Vigadó épületéből, a Zenepavillonból és a Női-fürdőből állt.
– A palicsi fürdőkomplexumot is ugyanazok tervezték, mint a Városházát. Komor és Jakab azért is kapta meg mind a két projektumot (városházát és a palicsi fürdőkomplexumot), hogy ezek az épületek egy egységes egészet képezzenek – magyarázta Vass Géza. Mint hozzátette: Nagy előnye Palicsnak, hogy számos olyan épülete van, amelyet több mint 100 évvel ezelőtt építettek. Az ilyen örökség ritkaság Európában. Azt gondolom, hogy ennek a generációnak jut az a szerep, hogy a komplexum nyújtotta lehetőségeket kihasználja.
Modest Dulić felszólalásában arra mutatott rá, hogy fontos azt az összhangot megtartani, amit 100 évvel ezelőtt a városvezetők megteremtettek a szecesszió jegyében. Éppen ezért Szabadka az elmúlt években jelentős összegeket fordított a jelentős épületek felújítására.
– A Női strand épületén már csak kisebb munkálatok maradtak hátra, hogy átadhassuk rendeltetésének. Majd pedig a sétány felújítása után Palics újra régi fényével dicsekedhet – emelte ki a polgármester.
Száz gyertya a Városháza tortáján
A Városháza Szabadkán 1912-2012 című monográfia ünnepélyes bemutatója zajlott pénteken este a Városháza dísztermében. A könyv szerzői Gordana Prčić Vujnović, Ninkov Kovacsev Olga, Dömötör Gábor, Stevan Mačković, Halász Tibor, Tatjana Segedinčev, Aleksandar Jeftić és Maja Rakočević. A magyar és szerb nyelvű kiadvány a szabadkai városháza felépítésének századik évfordulójára készült. A könyvbemutatót a szabadkai Történelmi Levéltár, a szabadkai Városi Múzeum és a Községközi Műemlékvédelmi Intézet szervezte.
Az esten Kata Martinović-Cvijin művészettörténész Szabadka szecessziós épületeiről szólt. Fényi Tibor történész, a budapesti Róth Miksa Emlékház igazgatója emlékeztette ugyanakkor az egybegyűlteket, hogy a városháza dísztermében látható csodálatos ablakok egy része Róth Miksa művei, és a napokban lesz 45 éve annak, hogy visszakerültek a városházára. Kitért arra is, hogy a könyvet szeretné bemutatni Budapesten. Gordana Prčić Vujnović, a monográfia egyik szerzője a városháza tervezőiről, Komor Marcellról és Jakab Dezsőről szólt, akik talán nem is kapták meg a kellő elismerést a művükért. A rendezvényen felszólaltak néhányan azok közül is, akik részt vettek a városháza felújítási munkálataiban.
Az esten fellépett Kinka Rita zongoraművész és Miloš Nikolić hegedűművész, akit Máté Krisztina kísért zongorán.
