A nyári hónapokban szinte alig lélegeztünk a fojtó forróságtól, és hiába vártunk a frissítő esőre, az leggyakrabban csak nem akart megérkezni. A rekordokat döntő szárazság miatt a szerbiai – főleg a vajdasági – földművesek hatalmas károkat jegyeztek. A téma kapcsán megjelent számos elemzésben a szakemberek egy része arra figyelmeztetett, hogy jobb, ha hozzászokunk a forrósághoz és a szárazsághoz, mert a következő években egyre inkább ez fogja jellemezni időjárásunkat. Arról, hogy mennyire felel meg a valóságnak a szakértők borúlátása, illetve hogy időjárás, valamint csapadék tekintetében mire számíthatunk az előttünk álló időszakban, Kovács Géza szabadkai éghajlatkutatóval beszélgettünk.
Csapadék vagy szárazság fogja jellemezni a következő időszakot?
– Az utóbbi három hónapot szárazság és igencsak magas hőmérsékletek jellemezték. Nagyjából 140 literrel kevesebb csapadék hullott négyzetméterenként, mint egyébként. Június elejéig még az átlagnak megfelelően alakult a csapadékhozam, augusztusban viszont csak öt liter esőt mértünk négyzetméterenként. Ez rendkívül kevés. A szárazságnak az egyik oka az, hogy a csapadékot eredményező ciklonok térségünktől jóval északabbra haladtak, csak néhanapján súrolták a régiót, és akkor is csak kevés esőt hoztak. Az idén 58 forró napot jegyeztünk. Forró napnak az a nap számít, amikor a legmagasabb nappali hőmérséklet meghaladja a 30 Celsius-fokot. Húsz vagy harminc évvel ezelőtt nagyjából 20 körül alakult a forró napok száma. Az idén még szeptember elején is magas volt a hőmérséklet. Ami a folytatást illeti, amikor ez a beszélgetés megjelenik, tehát csütörtökön, valószínűleg komolyabb mennyiségű csapadék fog hullani. Persze azért hozzá kell tenni, hogy Vajdaságot nézve különbözőképpen fog alakulni a csapadék mennyisége, tartományi szintű kiterjedt esőzés nem valószínű. Jelentősebb lehűlésre is számíthatunk, ami valószínűleg egészen a hétvégéig tart majd. A jelentősebb lehűlés azt jelenti, hogy egy-két napig a legmagasabb nappali hőmérséklet húsz Celsius-fok alatt alakul majd, a hétvégén pedig 24-25 Celsius-fok körüli nappali hőmérséklet várható. Szeptember utolsó hetében feltehetőleg marad a száraz időjárás, a hőmérséklet viszont valószínűleg már nem éri el a 30 Celsius-fokot. A jelenlegi számítások szerint jelentősebb csapadékra október második felében számíthatunk, várhatóan akkor aktivizálódnak a földközi-tengeri ciklontevékenységek. A hőmérséklet október második feléig valószínűleg valamivel az átlag felett fog alakulni.
Mennyi csapadéknak kellene hullania, hogy pótolja a hiányt?
– Nagyjából 140 liternek négyzetméterenként. Ez nagyon sok. Kétlem, hogy az év végéig hátramaradt időszakban ennyi csapadék fog esni. Ezt az évet biztosan aszályosként fogjuk nyilvántartani.
Lapunknak korábban már többször is elmagyarázta, hogy az aszályos és csapadékos időszakok általában kétévente váltják egymást. Mivel a 2011-es év is meglehetősen száraz volt, ezért ennek a logikának a mentén 2013-ban több csapadékra számíthatunk?
– A periodikusság valóban jellemző. 2010 különösen csapadékos volt, abban az évben négyzetméterenként 1000 liter csapadék hullott. Azután 2011-ben már csak 320 liter csapadékot jegyeztünk. Az idén 260 liternél tartunk. Arra viszont nagyon nehéz lenne választ adni, hogy a következő év csapadékos lesz-e, vagy sem. A globális felmelegedés és a természetre, a környezetre káros emberi tevékenységek miatt nem lehet pontosan választ adni erre a kérdésre.
Arról is sokat cikkezett az utóbbi időben a sajtó, hogy a forró napok száma egyre növekszik majd. Ez valóban így van?
– Igen. Tény, hogy 20–25 évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, hogy májusban 30 Celsius-fok fölé kússzon a hőmérő higanyszála. Most viszont májusban legalább 7-8 nap forró napnak számít, és szeptemberben is gyakoriak az ilyen magas hőmérsékletek. Az eddigi rekordot 2003-ban jegyeztük, amikor 72 forró nap volt. A nyolcvanas vagy kilencvenes években még léteztek hűvös nyarak. Az éghajlat-melegedés egyértelmű.
