Goran Miletić, a szervezőbizottság tagja hétfőn korábban közölte: időben bejelentették a gyülekezést a hatóságoknál, ezért nem látják okát, hogy a felvonulást ne tarthassák meg. Nem a huligánoknak kellene meghatározniuk, hogy kinek van joga gyülekezni és kinek nem, mondta Miletić, hozzátéve: támogatják Aleksandar Vučić, a szerb kormány alelnökének nyilatkozatát, hogy Szerbia nem lehet a „hajdukok” országa. Ha Szerbia jogállam, akkor szombaton megtarthatjuk a büszkeségnapi felvonulást, magyarázta Miletić.
Ezzel párhuzamosan Ivica Dačić belügyminiszter nyomatékosította: ha biztonsági kockázat merül fel, akkor nem lesz felvonulás.
– A biztonsági szolgálatoktól kértem, hogy értékeljék az október 6-ra tervezett gyülekezések kapcsán felmerülő esetleges kockázatot. Minden egyes aznapra bejelentett gyülekezést elemezni fognak. Nem a kormány, hanem a belügyminisztérium fog dönteni a büszkeségnapi felvonulás megtartásáról, tartva magát a biztonsági kockázat értékeléséhez. Az eddig kézhez kapott kimutatásokban az állt, hogy nagy kockázattal járó gyülekezésről van szó. Felelőtlenül járnak el a büszkeségnapi felvonulás szervezői, valamint az ellentüntetések szervezői is. Itt nem az emberi jogokról, hanem a biztonsági helyzettel kapcsolatos problémákról van szó – részletezte Dačić.
Dragan Marković Palma, az Egységes Szerbia elnöke, a korábbi évekhez hasonlóan az idén is a büszkeségnapi felvonulás megtartása ellen szólalt fel. Palma a szégyen felvonulásának nevezte a tervezett gyülekezést. Palma néhány nappal korábban egyébként már megelőlegezte a belügyminisztérium döntését és közölte: biztonsági kockázat miatt az idén sem lesz büszkeségnapi felvonulás.
Az LGBT közösség ezúttal nemcsak a felvonulással kívánja felhívni a figyelmet a közösség hátrányos helyzetére, hanem egy hétnapos rendezvénysorozattal is. A belgrádi Médiaközpontban hétfőn az LGBT közösség szervezeteinek kiállítását szervezték meg. Késő délutánig nagyjából negyven személy látogatta meg a kiállítást. Az érdeklődők egyebek mellett megtekinthettek egy a homoszexuálisok jogairól összeállított kiadványt, különböző neves pszichoanalitikusok, mint mondjuk Sigmund Freud, tanulmányait a homoszexualitásról és a szerbiai LGBT közösség helyzetéről összeállított jelentést. A kiállításon és a következő nap rendezvényein a szerbiai melegek és érdeklődők mellett Albániából és Bosznia-Hercegovinából várják az LGBT közösség képviselőit. A rendezvénysorozat október 7-én, vasárnap zárul. Addig a főváros több pontján is szerveznek különböző rendezvényeket.
Nevena Petrušić esélyegyenlőségi biztos kétértelműnek nevezte a büszkeségnapi felvonulás kapcsán elhangzó nyilatkozatokat. Az LGBT közösség harca az emberi jogokért folytatott küzdelmet jelképezi, hangsúlyozta Petrušić, hozzátéve: Szerbiának pontosan erre van szüksége.
A B92 TV Utisak nedelje (A hét benyomása) című műsorában szintén a büszkeségnapi felvonulás körül forgott a beszélgetés. Vladan Glišićet, a Dveri mozgalom képviselőjét leginkább egy szerdán megnyíló kiállítás zavarja, ahol egyebek mellett a svéd Elisabeth Ohlson Wallin Ecce Homo fényképsorozatát tekinthetik meg az érdeklődők. A művésznő az egyik fényképen Jézust transzvesztitaként mutatja be. Glišić az alkotást a Mohamed-ellenes filmmel hasonlította össze, mondva: nem kell meglepődni, hogy ahogyan az muzulmán országokban utcai tiltakozásokat váltott ki a film, úgy majd Belgrádban is ez történik a fénykép miatt.
– Nem a büszkeségnapi felvonulás a probléma. A világban máshol is szerveznek ilyen karneváli felvonulást. A Dveri szerint a szóban forgó rendezvény nem jelképezheti az emberi jogokért folytatott küzdelmet. Sokkal előnyösebb lenne, ha nem lenne büszkeségnapi felvonulás, hanem leülnénk és megnéznénk, hogy mit is tehetne az állam a homoszexuálisok diszkriminációja ellen – magyarázta Glišić.
Nenad Prokić drámaíró, a Liberális Demokrata Párt tagja ugyanebben a műsorban megállapította: a legnagyobb probléma a szerb állam, amelynek képviselői képtelenek elismerni, hogy nem alkalmasak egy gyülekezés biztonságának a szavatolására.
A belgrádi Médiaközpontban hétfőn Mit vár el az LGBT közösség az intézményektől címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést. A résztvevők közös megállapítása szerint az utóbbi néhány évben valamelyest javult az LGBT közösség helyzete, még ha a fejlődés csak lassú ütemű is. A kerekasztal résztvevői szerint az emberi jogok tiszteletben tartásának tekintetében rendőrség körében figyelhető meg a legnagyobb fejlődés, míg a bíróságok és az ügyészségek még mindig nem érték el a kellő szintet.
