A Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) Polgári Egyesület szabadkai irodájában a vagyon-visszaszármaztatási és rehabilitációs jogsegélyszolgálaton kívül néhány hete már polgári és büntetőjogi kérdésekben is tanácsot kaphatnak az érintettek. Látogatásunk alkalmával kiderült, hogy a polgárok nagy érdeklődéssel fogadták az újdonságot, és igénybe is veszik a felkínált lehetőséget. Arra is fény derült, hogy bár a vonatkozó törvény elfogadása után minden egyszerűnek és egyértelműnek tűnt, a rehabilitáció folyamata sajnos nem az elképzeltek szerint alakul.
Ami a vagyon-visszaszármaztatást és rehabilitációt illeti, január vége óta 1787 polgár vette igénybe a hat vajdasági CMH iroda tanácsadási szolgáltatását – tudtuk meg Stangl Krisztinától, a szabadkai iroda vezetőjétől. Hozzátette, hogy az érintettek többsége a restitúcióval kapcsolatban tett fel kérdést a hat vajdasági CMH irodában alkalmazott hét fiatal jogásznak. Mivel a legnagyobb igény Szabadkán mutatkozott, ezért itt két jogász áll a polgárok rendelkezésére.
Ha valakinek a háborús bűnösség alól való rehabilitálás során van szüksége tanácsadásra vagy jogi képviseletre, a CMH irodák ügyvédet ajánlanak az érintettnek – mondta Stangl, hozzátéve, hogy az ügyvéd költségeit az iroda fedezi. Eddig tizennégy ügyvéddel kötöttek szerződést Vajdaság-szerte – magyarázta az irodavezető. A kollektív bűnösség alól való rehabilitálást illetően, tehát a Csúrog-, Mozsor- és Zsablya-ügyekben eddig 184 személy jelentkezett – derült ki a beszélgetés folyamán.
IDEJÉBEN KELL TANÁCSOT KÉRNI
A polgári peres- és büntetőeljárásokhoz kapcsolódó kérdéseket illetően indult jogsegélyszolgálat kapcsán Sallay Tibor nyugalmazott bíróval beszélgettünk. Ez a fajta jogsegély kísérleti jelleggel egyelőre csak a szabadkai irodában elérhető, az illetékesek viszont nem zárkóznak el annak a lehetőségétől, hogy a megmutatkozó esetleges szükség és igény függvényében valamelyik másik vajdasági CMH irodában is megszervezzék a jövőben.
Sallay szeptember 17-e óta fogadja az érdekelteket a szabadkai CMH irodában. A két hét alatt tizenöt ügyfél fordult a nyugalmazott bíróhoz, aki heti három nap, hétfőn, szerdán és pénteken, délelőtt kilenctől tizenegy óráig áll az érdekeltek rendelkezésére. Ha valakinek ezek az időpontok esetleg nem felelnek meg, akkor Sallay előzetes egyeztetés alapján más időpontban is kész fogadni a polgárokat.
– A nehéz anyagi helyzet miatt valószínűleg mind több személy fordul majd hozzánk, hiszen a jogi tanácsadás bárki számára ingyenes. Az lenne a legjobb, ha az emberek addig keresnének fel a kérdéseikkel, amíg nem kezdeményeztek peres eljárást. Ha pedig ellenük indult peres- vagy büntetőeljárás, akkor az eljárás kezdeti fázisában kellene tanácsot kérniük. Ilyenkor még sokkal többet tehetek, mint amikor kész bírósági döntésekkel vagy határozatokkal fordulnak hozzám, hiszen az ítélet, főleg a másodfokú, az szentírás. Akkor érdemes tanácsot kérni, amikor egy lebonyolítandó jogügylet ötlete megfogalmazódott az emberek fejében – nyilatkozta Sallay.
Kérdésünkre, hogy az irodához fordulók legtöbbje eddig milyen típusú eljáráshoz kapcsolódóan kért tanácsot, Sallay elmondta, hogy főleg folyamatban lévő peres ügyeket illetően: vagyonjogi ügyekben, öröklés ügyében és a gyerektartási díj fizetésének elmaradása miatt. Utóbbit illetően sokan nem is tudják, hogy ha valaki nem fizeti a gyerektartási díjat, az bűncselekménynek minősül – magyarázta Sallay, hozzátéve, hogy az ilyen ügyekben érintett személyeket azonnal az illetékes ügyészséghez irányítja.
A FÖLDEKKEL GONDOK VANNAK
A vagyon-visszaszármaztatás és rehabilitáció terén működő jogsegélyszolgálathoz kapcsolódóan Maglajčić Ljiljana jogász elmondta, hogy az eddigi tapasztalatok szerint az érintettek legtöbbje a folyamat során a levéltári vagy a kataszteri fázisban torpan meg, persze nem saját hibájából kifolyólag.
– Az egyik ügyfél – beszámolója szerint – szeptemberben november 20-ra kapott időpontot a kataszterben, vagyis a várakozási idő több mint 60 nap. A vonatkozó törvény értelmében a különböző állami szerveknek legfeljebb 60 nap áll rendelkezésükre a kért dokumentumok kiállítására – részletezte Maglajčić.
A jogásznő értesülései szerint a szabadkai levéltárban és kataszterben nagyjából 1600 kérvény vár feldolgozásra. Volt olyan ügyfél, aki még január végén járt a CMH irodában, ott megtudta, hogy milyen dokumentumokat kell beszereznie, ezeket azonban csak mostanra sikerült összegyűjtenie.
– Kolléganőmmel naponta fogadjuk az érintetteket, átnézzük papírjaikat, és szükség esetén listázzuk, hogy mit is kellene még beszerezniük. Amikor a polgár összegyűjt minden dokumentumot, akkor a vagyon-visszaszármaztatási kérvény kitöltésében is segítünk. A Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökségtől érkező írásos visszajelzések értelmezését szintén szívesen vállaljuk. Nekem eddig nagyjából 250 ügyfelem volt – összegezte Maglajčić.
Kérdésünkre, hogy mik a legáltalánosabb, több esetben visszaköszönő problémák, a jogásznő a tagosított termőföldeket említette. Ezekkel kapcsolatban az a gond, hogy az elkobzott földek tagosítási masszába kerültek, megváltozott a földek felosztása, és nehéz megállapítani, hogy mi volt az eredeti parcellaszám.
– A gyakorlat megmutatta, hogy az ilyen ügyekben a vagyon-visszaszármaztatási kérvény átadása után nagyjából két hónap múlva a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség kéri a polgártól a tagosítási végzést és az eredeti parcellaszámot. Ezzel az a gond, hogy a kataszter nem köteles a szóban forgó dokumentumokat kiállítani. Magában a restitúciós törvényben is az áll, hogy a kataszter csak akkor adja ki a parcellaszámot, ha nem történt tagosítás. Ha pedig tagosítás történt, akkor a törvény megfogalmazásának értelmében a kataszternek elegendő csak egy bizonylatot kiállítania, hogy az elkobzott föld tagosítási masszába került. A tagosítási végzéssekkel pedig az a probléma, hogy senki sem tudja pontosan, hol is őrzik azokat ma. A Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség is tisztában van vele, hogy ez nem folytatódhat így. Véleményem szerint két megoldás van: vagy egy törvénymódosítással kötelezik a katasztereket a kért dokumentumok kiadására, vagy pedig nem követelik többé azokat – mondta el Maglajčić.
Megtudtuk, hogy elkobzott földterületekkel kapcsolatban még nem született érdemleges döntés, lakásokat, házakat vagy üzlethelyiségeket illetően, viszont már vannak jogerős végzések. Maglajčić két ilyen zentai esetről tud, valamint egyik szabadkai ügyfele, aki egy házat kér vissza, szintén eljutott a folyamat utolsó fázisáig, és úgy tűnik, hamarosan visszaítélik számára az ingatlant. Kérdésünkre, hogy az említett érintettek mikor rendelkezhetnek a végzéssel számukra megítélt ingatlan felett, Maglajčić közölte: értesüléseik szerint 2014 januárjában.
MEGCSAPPANT OPTIMIZMUSSAL
Józsa László szabadkai ügyvéd egyike azoknak a vajdasági ügyvédeknek, akik szerződéses viszonyban állnak a CMH irodával, és a restitúcióban, valamint rehabilitációban érintett polgárokat képviselik. Rehabilitációs ügyben eddig mintegy húsz érintettet irányítottak hozzá.
– A rehabilitáció terén nagy meglepetést okozott, hogy a nem peres rehabilitációs eljárásokban ellenérdekű félként szereplő ügyészségek minden egyes ügyben ellentmondtak a kérelmekre. Magának a rehabilitációs törvénynek az értelmében az ügyészségnek két lehetősége van: ha vitán felülinek látja a tényállást, akkor nem köteles elvitatni a rehabilitációs kérelmet. Az illetékes bíróság ebben az esetben úgynevezett törvényi rehabilitációt engedélyez. Amennyiben viszont az ügyészség vitásnak látja a tényállást, akkor ellentmond, és ekkor a bíróság tárgyalást tűz ki, ahol a kérelmező és az ügyészség nézeteit, jogi érvelésit konfrontálják egymással. Sajnos el kell mondanom: a törvényes lehetőség, hogy az ügyészség ne kifogásolja a kérelmet, a gyakorlatban nem érvényesül. Az eddig tapasztalt ügyészi eljárás nem követi a törvénynek azt a szellemét, amellyel kapcsolatban tavaly év végén meglehetősen egyértelmű kormányzati megnyilvánulások voltak. Mindennek fényében megcsappant az optimizmusunk. Főleg akkor, amikor láttuk, hogy a rendszerint kedvező elsőfokú bírósági határozatokat is az ügyészség fellebbezése követi – magyarázta Józsa.
Kérdésünkre, hogy eddig hány kedvező elsőfokú ítélet született, Józsa közölte: neki öt ilyen ügye van.
– Az ügyészség mind az öt ügyben fellebbezett. Az egyik ügyben az Újvidéki Fellebbviteli Bíróság már helyet is adott az ügyészi fellebbezésnek, módosította az elsőfokú bírósági határozatot, és elutasította a rehabilitációs kérelmet – mondta Józsa.
– A másodfokú döntés meghozása után már csak rendkívüli jogorvoslatra van lehetőség. Ha a rendelkezésre álló két típusú jogorvoslat közül egyik sem jár sikerrel, akkor nem marad más hátra, mint megfontolni az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárás kezdeményezését – fűzte hozzá Józsa.
