Magyarország Külügyminisztériumának és Szabadkai Főkonzulátusának, valamint a Szabadkai Zsidó Hitközség, a Szombat folyóirat, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a zentai Városi Múzeum, Zenta és Szabadka önkormányzatai, valamint a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE), az első független magyarországi zsidó civil szervezetek egyike, négynapos vajdasági látogatást szervezett magyarországi zsidók számára. A cél: megismerni a külhoni zsidó közösség múltját, kulturális örökségét. A MAZSIKE tavaly szervezett először hasonló körutat, akkor Kárpátaljára látogattak el, jövőre pedig várhatóan a szlovákiai Kassát tűzik ki úti célnak.
A 80 vendég először Zentára látogatott el, ahol előadást hallgattak a zentai zsidóságról. Innen vezetett útjuk Szabadkára, ahol a többnapos gazdag rendezvénysorozat és városnézés keretében pénteken délután megkoszorúzták a zsinagóga udvarán található holokauszt-emlékművet, majd ünnepélyes istentiszteleten vettek részt a 110 éves zsinagóga tiszteletére. Az istentiszteleten Markovics Zsolt szegedi rabbi működött közre. A magyarországi vendégek és a helyi érdeklődők végül az Etnofaun–Ágoston Béla-féle népzenei jazzkoncertet hallgatták meg.
Szombaton délelőtt vallási, történelmi és irodalmi tematikájú előadások segítségével ismerkedtek Vajdasággal a magyarországi vendégek. Lovas Ildikó író, az MNT kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa a kortárs vajdasági irodalomról beszélt, dr. Mészáros Zoltán történész az 1944-es bácskai vérengzésekről tartott érdekfeszítő előadást, Beszédes Valéria néprajzkutató Szabadka Kosztolányijával ismertette meg a magyarországi vendégeket, Dévavári Zoltán történész pedig a bácskai zsidóság történetét taglalta.
Félelem, kitaszítottság és otthontalanság – létélményként ezek az érzések akkor is jelen vannak a vajdasági irodalomban, ha már nem jelentik a valóság részét, fogalmazott Lovas, mondva: ezek az érzések, létélmények nem múlnak el és ilyen szempontból meghatározzák az alkotásokat, valamint azokat a kommunikációs és kapcsolódási pontokat, amelyek a vajdasági magyar írókat egymáshoz kötik, a Vajdaságból eltávozott írókat pedig otthonukkal, illetve egymással fűzik össze.
Mészáros elmondta: az európai civilizáció keményen megdolgozott azért, hogy megtörténhessen 1944. Az 1870-es években „fejlődésnek” induló gyűlöletkultúra, illetve gyűlöletbeszéd lassan, de biztosan, termékeny táptalajt biztosított ahhoz, hogy Hitler, az ügyes szónok és manipulátor, hatni tudjon az emberekre, magyarázta dr. Mészáros, hozzátéve, hogy Vajdaságban elmulasztották kidolgozni a területén élő számtalan nemzeti közösség együttélésének szabályait, amiből kifolyólag ez az együttélés soha nem is volt problémamentes. Ezért volt területünkön is „sikere” a gyűlöletbeszédnek, illetve ezért történhetett meg az, ami megtörtént a második világháborúban, illetve 44-ben – hallhatta az előadás hallgatósága.
