„Egy gyerek még nem elegendő!” – ezzel a mondattal ösztönzött minket annak idején az egyetemen a biológiatanárunk, rámutatva arra, hogy bátran vessük bele magunkat a családalapításba, hiszen a családi élet akkor teljes, ha megvan a gyermekáldás is, ugyanakkor rávilágított társadalmunk egyre súlyosabb kórjára, a fehér pestisre.
Akkor alig figyeltem kedves tanárom mondatára, hiszen a nagybetűs Életem elején jártam még, inkább az egyetemi vizsgák foglalták le a figyelmem, majd a munkába állás foglalkoztatott, később pedig az, hogy a munkahelyen álljam meg a helyem... vagyis valahogy a családalapítás az egyetemi évek után is hosszú éveken keresztül másodlagos volt. Az élet ennek ellenére zajlott körülöttem, vagy éppen kifejezetten a közelemben, és ismerőseim által vagy éppen munkámból kifolyólag egyre többször találkoztam a gyermekvállalás problémáival, a meddőség fogalmával, vagy éppen a mesterséges megtermékenyítés lehetőségeivel, az orvosi segítség nélkülözhetetlenségével. Azt kell megállapítanom, hogy nagyon sokan, és egyre többen nem azon gondolkodnak, hogy hány gyermeket vállalhatnak, hanem csak azt kívánják, hogy legalább egy gyermek szülei lehessenek.
Nem hivatalos adatok szerint Szerbiában megközelítőleg 300 ezer pár küzd meddőségi problémával, amit a szakemberek szerint szintén a stressz, a rossz életmód, a szennyezett környezet vagy éppen az a tény okoz, hogy a párok egyre előrehaladottabbak korban, sokszor negyven körül gondolkodnak el a családalapítás lehetőségén.
Az elvégzett vizsgálatok alapján a meddőség 30 százalékában a férfinél fellépő sterilitás okoz gondokat, ami viszont ennél is aggasztóbb arány, az a több mint 40 százalék, amikor nem lehet meghatározni a meddőség okait. Ennek ellenére, a gyerek után vágyó párok majdnem 90 százalékában a meddőség kezelhető, gyógyszeresen vagy éppen a reproduktív szervek funkciójának sebészi helyreállításával, illetve mesterséges megtermékenyítéssel.
Az állami politika egyre többet hangoztatja a gyermekvállalás támogatását, a népesség növelésének fontosságát. Azért mondom, hogy hangoztatja, mert igaz, jól jön a családi pótlék vagy éppen az újszülöttek pénzbeli támogatása, esetleg az elsős diákok iskolai felszerelésének biztosítása, ám ez mind csupán akkor segít, ha már megvannak a gyermekneveléshez szükséges körülmények. De hogy mi előzi meg ezt az egészet, azt csak a szülők tudják megmondani. A biztos körülményekhez biztos háttér kell, talán ez az oka annak, hogy a párok egyre később adják a fejüket a családalapításra. Ekkor pedig újabb gondokkal kell szembenézni, korunk betegségével, a meddőséggel.
A népességpolitikához tartozik a mesterséges megtermékenyítés támogatása is. A jelenlegi adatok szerint az ország területén 600 pár vár arra, hogy állami költségen elvégezhessék a mesterséges megtermékenyítést. Hiszen nem olcsó ez sem. Szerbiában 3-4 ezer euróért végzik el ezt a beavatkozást. Még Csehországban ilyen drága a mesterséges megtermékenyítés, a környező országokban ennél ezer-kétezer euróval olcsóbb. Az ország területén, amióta lehetőség nyílt az állami költségvetésen történő mesterséges megtermékenyítést elvégeztetni, 2006 óta megközelítőleg 7000 pár vett részt a programban, és csupán 30 százalékuknál volt sikeres a beavatkozás. Az érdeklődés nagy, az állami intézmények nem tudnak ennek az igénynek eleget tenni. Tavaly hat magánklinika vett részt még ebben a programban, ám a szerződést az idén már nem hosszabbították meg velük. Csak az idén augusztusban írták ki a pályázatot, amikor olyan klinikák kapcsolódhattak volna be az állami támogatott mesterséges megtermékenyítési programba, amelyek 350 párnál tudták volna elvégezni a beavatkozást. Ezt a pályázatot azonban megsemmisítették azzal az indokkal, hogy a pályázatot benyújtó klinikák nem tesznek eleget a követelményeknek. Ugyanakkor kiderült, hogy a magánklinikák minden megkezdett eljárás után kérték az állami támogatást, az egészségbiztosítási alap pedig a mesterséges megtermékenyítést az elvégzett fázisonként szeretné fizetni, azzal, hogy a teljes 3000 eurót csak akkor kapná meg a magánklinika, ha már befejeződött a megtermékenyítés. Az egészségbiztosítási alap és a magánklinikák közötti vitát szeptemberben egy újabb pályázat követte, amit újra megsemmisített az egészségbiztosítási alap, ezúttal azzal az indokkal, hogy nagy az érdeklődés a mesterséges megtermékenyítés iránt, így a 350 pár helyett 400 párnak szeretnék megadni a lehetőséget, hogy bekapcsolódjanak ebbe a programba.
Komolytalan hozzáállást sugallnak az állami és a magánintézmények is, a párok érdekei és a népességpolitika pedig közben egyre inkább a háttérbe szorul. Az idő viszont múlik, és egyes párok elvesztik a lehetőséget a családalapításra, hiszen az előírások szerint csak addig vehetnek rész ebben a programban, amíg a pár női tagja nem tölti be negyvenedik életévét.
