Az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt szerdán bemutatott országjelentésében az EB nem javasolta, hogy az Európai Tanács tűzze ki Szerbia számára a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját. Az EB megállapítása szerint Szerbiának sokat kell tennie, hogy javuljon kapcsolata Koszovóval.
Štefan Füle, az EU bővítési biztosa közölte: az EU nem várja el Szerbiától Koszovó államiságának elismerését, a Belgrád és Prishtina közötti párbeszédnek viszont a következő fázisába kell lépnie.
A régión belüli megbékélés tekintetében igencsak hátrányosak a szerb államhatalom legmagasabb rangú képviselőinek bizonyos kijelentései – áll az országjelentésben. A megkérdőjelezhető nyilatkozatok vonatkozásában Tomislav Nikolić államfő azon megállapítását is kiemelték, hogy Srebrenicán nem történt genocídium.
– A választások megtartása és a kormány megalakulása után Szerbiának most már konstruktívan kell hozzáállnia a Prishtinával folytatott párbeszéd következő szakaszához, hogy látható és fenntartható haladást sikerüljön megvalósítania a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolat tekintetében. Ez kulcsfontosságú feladat Szerbia számára az európai integráció folytatásában – olvasható a jelentésben.
Az EB bizonyos témákat illetően elégedettebb hangnemben fogalmazta meg benyomásait. Így megállapították, hogy Szerbia folytatta a Stabilizációs és Társulási Megállapodás politikai feltételeinek teljesítését. Az általános választások rámutattak arra, hogy a demokrácia megerősödött az országban. Szerbia teljes mértékben együttműködik a hágai törvényszékkel, bár az illetékesek többet tehetnének azért, hogy azonosítsák a háborús bűnökkel vádolt személyek segítőit.
A jogállamiság és az igazságügy tekintetében az EB szerint Szerbia csak korlátozott haladást valósított meg az elmúlt egy évben. Az EB javaslata értelmében minél előbb ki kellene javítani az igazságügy reformjának hiányosságait. A polgárok bizalma felépítésének érdekében megfelelő intézkedésekkel kell erősíteni az igazságügy függetlenségét, elfogulatlanságát, szakmaiságát, felelősségét és hatékonyságát.
Az EB megállapítása szerint a korrupció és szervezett bűnözés elleni küzdelem területén szintén csak korlátozott lépéseket tett meg az ország. Hiányosságként emelték ki korrupcióellenes akcióterv és stratégia hiányát.
Szerbiában alapvetően tiszteletben tartják az emberi jogokat, ugyanakkor ezen a téren is kifejezettebb igyekezetre van szükség, áll a jelentésben, mint ahogyan az is, hogy az alkotmányban szavatolt gyülekezési és szabad véleménynyilvánítási jog ellenére az LGBT-közösség idén sem tarthatta meg a büszkeségnapi felvonulást Belgrádban.
– Az EU elvárja Szerbiától, hogy a Belgrád és Prishtina közötti párbeszédet a lehető legmagasabb szintre emeljék. A csatlakozási tárgyalások időpontjának kitűzése a párbeszéd eredményességétől függ. A párbeszéd és annak üteme, kimenetele a jövőben még inkább az európai uniós csatlakozás folyamatához fog kapcsolódni. A dialógus előmenetele kulcsfontóságú ahhoz, hogy Szerbia elnyerje a csatlakozási tárgyalások időpontját. A nemzetközi közösség számára az is fontos, hogy megoldódjon az észak–koszovói párhuzamos szerb intézményrendszer kérdése – magyarázta Füle.
Az országjelentéssel párhuzamosan nyilvánosságra hozták az EU 2012/2013-as bővítési stratégiáját is, amelyben a Szerbiának szentelt részben szintén a Belgrád és Prishtina közötti kapcsolat normalizálódását tüntetik fel elvárásként, valamint megjegyzik, hogy az észak-koszovói párhuzamos szerb intézményrendszer kérdését úgy kell megoldani, hogy a megoldás tiszteletben tartsa Koszovó területi integritását és a helyi lakosság szükségleteit. A két dokumentum egyenértékű egymással.
VESZÉLYBEN A PÁRBESZÉD FOLYTATÁSA
Ivica Dačić szerb kormányfőnek Vincent Degert, az EU szerbiai küldöttségének vezetője adta át az országjelentést, majd Dačić ezt követően azonnal kormányülést hívott össze.
A szerb kormányfőt leginkább Koszovó területi integritásának emlegetése zavarja. Emiatt a követelés miatt akár le is zárulhat a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd, közölte Dačić, hozzátéve: talán becsületesebb lenne, ha Szerbiától Koszovó függetlenségének elismerését követelnék.
– Először fordul elő, hogy egy hivatalos uniós dokumentumban Koszovó területi integritásáról beszélnek. Szerbia már októberben hajlandó lett volna politikai párbeszédet kezdeni Prishtinával, most azonban felmerül a kérdés: vajon Koszovó államiságának elismerésére akarnak-e rávenni bennünket. Jómagam még nem találkoztam szuverenitás nélküli területi integritással. Ha Koszovó területi integritásának elismerése új feltétel Szerbia számára, akkor ezt mi nem vagyunk hajlandóak teljesíteni. Nem áll szándékunkban erőszakos módszerekkel veszélyeztetni az úgynevezett adminisztratív vonalat. Eddig úgy értelmeztem, hogy Szerbiának a párbeszédet kell folytatnia, hogy ezáltal jobbá váljon a Belgrád és Prishtina közötti kapcsolat, abban azonban nem fogunk segédkezni abban, hogy Koszovó kiteljesíthesse függetlenségét. Ha félreértelmeztük az EU illetékeseinek megfogalmazását, akkor fenntartások nélkül folytatni fogjuk a párbeszédet Prishtinával. Várjuk a magyarázatot – részletezte Dačić, a folytatásban pedig még értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az EB szerinte semmiféle megértést nem tanúsított Szerbia Prishtinával kapcsolatos igyekezeteivel szemben.
Ognjen Pribićević elemző, Szerbia volt németországi nagykövete teljesen megérti Dačić reakcióját és felháborodását. Mint mondta: az elvárás, hogy Szerbia tartsa tiszteletben Koszovó területi integritását, jelentős mértékben lassíthatja Szerbia európai integrációs folyamatát. Természetes, hogy egy ehhez hasonló feltétel elfogadhatatlan Szerbia számára, magyarázta Pribićević, hozzátéve: igaza van Dačićnak, amikor azt mondja, hogy egy ilyen elvárásnak nem tehet eleget.
– Azt is el kell ismerni, hogy az országjelentésben feltüntetett bizonyos feltételek visszafogottabban alakultak, mint ahogyan arra számítottunk. A jelentésből nem tükröződik Németország kőkemény álláspontja, még ha Észak-Koszovóval és az adminisztratív vonal integrált ellenőrzésével kapcsolatban igencsak súlyos feltételeket határoztak is meg. Ugyanakkor ezekről a feltételekről diplomáciai szinten beszélhetünk és még eredményt is elérhetünk. Ugyanakkor a dokumentum, amelyben a területi integritást emlegetik, indokoltan aggasztja a szerbiai felet. Enélkül sokkal kedvezőbb irányt vehetnének a dolgok. Szerbia időt és teret nyerne a belső reformok végrehajtásához, magunkra összpontosíthatnánk, még ha tudjuk is, hogy mi vár ránk a folyamat végén feltételként. A jelentésben sok az összevisszaság és a kimondatlanság – nyilatkozta Pribićević.
A VALÓSÁG TÜKRE
Varga Lászlót, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselőjét, a képviselőház Európai Integrációs Bizottsága elnökének helyettesét nem lepte meg az országjelentés. Mint lapunknak nyilatkozta: a dokumentum összességében az elvártaknak megfelelően alakult, hiszen az aktuális szerbiai állapotokat rögzíti. Az országjelentés se nem jobb, se nem rosszabb, mint a valós helyzet, szögezte le Varga, kiemelve: Koszovó témáját illetően szintén csak a huzamosabb ideje ismert és egyértelmű elvárások köszönnek vissza a jelentésből.
– Szerbiától elvárják a Belgrád és Prishtina közötti eddigi megállapodások alkalmazását, a továbbra is nyitott kérdésekben pedig megoldásokat várnak. Emellett az EU egyértelműen megfogalmazta: elutasítják annak a lehetőségét, hogy Koszovó területét esetleg felosszák. Ezt takarja a területi integritás tiszteletben tartása megfogalmazás. Ha emiatt Dačić kijelentésének mentén valóban nem folytatódna a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd, akkor Szerbia ismét öngólt rúgna. Ha nem folytatódna a dialógus, akkor semmiféle kérdés nem oldódna meg és Szerbia egyfajta elszigetelődés útján indulna el, valamint jelentősen megromlanának viszonyai az unióval, illetve az EU tagállamaival. A Koszovó függetlensége ellen folytatott küzdelem semmiféle sikert nem eredményezhetne. Érdekes, hogy a szerbiai fél egy dologról nem beszél: a bővítési stratégiában van egy rész, amely arról szól, hogy a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatnak olyan módon kell normalizálódnia, amely nem teszi lehetővé, hogy a két fél közül bármelyik is akadályozza a másikat annak európai integrációs erőfeszítéseiben. Ez azt jelenti, hogy Koszovónak és Szerbiának is bele kell törődnie: egy adott pillanatban önálló országként lesz az EU tagállama – összegezte Varga.
Elvárás a pénzelésről szóló törvény
Vajdaság szintén helyet kapott az országjelentésben. Varga László elmondta: a dokumentumban megállapításként olvasható a Szerbiai Alkotmánybíróság döntése, amellyel Vajdaság bizonyos hatásköreit alkotmányellenesnek nyilvánították. Ezenfelül nem teljesített és teljesítendő feladatként, illetve integrációs feltételként említik a Vajdaság pénzeléséről szóló törvényt, annak elfogadását. A jelentésben szerepel a mondat, amely szerint az alkotmányellenes kötelezettség ellenére sem született meg, illetve került elfogadásra ez a törvény, magyarázta Varga.
– A vajdasági kormány elnöke kedden Brüsszelben azt nyilatkozta, hogy az országjelentés szuperlatívuszokban beszél Vajdaságról. Nekem nem sikerült rábukkannom ezekre a szuperlatívuszokra. A jelentés néhány helyen említi a tartományt. Egyrészről az etnikai viszonyokról beszél, amelyeket kielégítőként értékel, másrészről pedig a kisebbségi jogérvényesítésről tesz említést. Ennek vonatkozásában a jelentésben megállapítják, hogy Vajdaság előbbre jár, mint Szerbia más részei. Egyébként egyetlen olyan mondat nem szerepel a jelentésben, amely arról szólna, hogy Vajdaság valamilyen szempontból kiemelkedő helyet töltene be Szerbia többi részéhez képest az integrációs folyamatban – részletezte Varga.
Kérdésünkre, hogy mondjuk a pénzelésről szóló törvény hiánya akadályozhatja-e Szerbia integrációs útjának következő szakaszát, Varga közölte, hogy a csatlakozási tárgyalások időpontjának kitűzéséhez a koszovói kérdés megoldása az elsődleges feltétel. Amikor viszont elindulnak a tárgyalások, akkor ez a téma biztosan fel fog merülni és napirenden is marad, hiszen egy jogállamisági kérdésről van szó, magyarázta Varga.
