Ivica Dačić a Štefan Fülével folytatott beszélgetés után elégedetten nyilatkozott arról, hogy a bővítési biztos megerősítette: az EU sem az európai integráció, sem a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd tekintetében nem fogalmazott meg új feltételeket. Ha Szerbia folytatja a párbeszédet Prishtinával, akkor a tárgyalások jellege státus-semleges marad, hangsúlyozta Dačić.
– Számunkra az volt a legfontosabb, hogy megtudjuk: hogyan is kell értelmeznünk Koszovó területi integritásának emlegetését. Nem volt egyértelmű, hogy az EU esetleg új feltételhez köti-e Szerbia csatlakozási folyamatát. Ha ez lett volna a helyzet, akkor Szerbia nem fogadhatta volna el az új feltételt. Az EU szerencsére csak az várja el Belgrádtól, hogy érezhetően és fenntarthatóan javítsa kapcsolatát Prishtinával. Ha ez valóban így van, akkor fenntartások nélkül folytatni fogjuk a tárgyalást Prishtinával. Szerbia számára is jobb, ha a problémákat tárgyalóasztal mellett oldhatja meg. A felek egyoldalú intézkedései mindkét oldal számára hátrányosak. A Belgrád és Prishtina közötti politikai párbeszédnek a lehető legmagasabb szinten kell megvalósulnia. Ismétlem: az eddig ismert feltételek és elvárások mellett semmiféle új kritériumot nem tartunk elfogadhatónak. A következő időszakban folytatni fogjuk az egységes állampolitika megfogalmazását. Ebben a folyamatban a szerb kormány és parlament, valamint az államfő is részt fog venni – összegezte Dačić.
A miniszterelnök a folytatásban sajnálatát fejezte ki amiatt, amiért Szerbia az idén biztosan nem tudja meg a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját, viszont reményét fejezte ki, hogy az EU illetékesei legkésőbb a következő év folyamán meghatározzák a tárgyalások megkezdésének időpontját.
A csatlakozási tárgyalások Szerbia európai mércékhez való igazodását hozzák magukkal, hangsúlyozta Dačić, hozzátéve, hogy a tárgyalások az egyedi témákat, mint amilyen a nemzeti érdek, is érintik. Szerbia hajlandó párbeszédet folytatni az EU-val, ugyanakkor az államvezetés elvárja, hogy az Európai Bizottság legyen tekintettel Szerbia egyedi problémáira, fogalmazott Dačić, hozzátéve: Szerbia egyetlen olyan feltételt sem fogadhatna el, amely Koszovó államiságának elismerését jelenti.
FÜLE: SZERBIA MÉG GYORSÍTHAT
Az EB státus-semleges marad a koszovói probléma megoldásának tekintetében, nyomatékosította a tárgyalást követően Štefan Füle, hozzátéve: Szerbia azonnal megtudja a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját, amint látható lépést valósít meg a kulcsfontosságú kérdések területén és egyértelmű, valamint tartós fejlődés lesz megfigyelhető a Belgrád és Prishtina közötti kapcsolat tekintetében. Füle szerint az Európai Tanács már jövőre kitűzheti Szerbia számára a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját.
– Úgy érzem, hogy a legfontosabb üzenet, amit ma tolmácsolhattam a szerb államvezetésnek, az az, hogy Szerbia gyorsan haladhat a csatlakozási tárgyalások kitűzése felé. Meg vagyok róla győződve, hogy Szerbia kész nagyobb sebességre váltani az EU felé vezető úton. A koszovói kérdés megoldásán kívül három másik területen fontos haladnia az országnak: az illetékeseknek stratégiát kell kidolgozniuk a sikertelen igazságügyi reform kijavítására, fokozott igyekezettel kell viszonyulniuk a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez és biztosítaniuk kell a tájékoztatási eszközök szabadságát. Ezenfelül nagyon fontos, hogy a szerb társadalom legérzékenyebb rétegei, mint mondjuk a romák és az LGBT-közösség, ugyanazokat a jogokat élvezzék, mint bárki más. Lényeges biztosítani a Szerbiai Nemzeti Bankhoz hasonló intézmények függetlenségét és építőjelleggel hozzáállni a regionális együttműködéshez – összegezte Füle.
A Koszovó területi integritásának emlegetéséről beszélve a bővítési biztos közölte: nem Koszovó államiságának elismeréséről van szó, hanem arról, hogy az EU számára szóba sem jöhet Koszovó felosztása. Füle abbeli elvárásának adott hangot, hogy Szerbia alkalmazni fogja a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalások során elfogadott korábbi megállapodásokat, valamint konstruktívan fog hozzáállni a még fennálló problémák megoldásához.
A tárgyalások folytatásával kellene kiépíteni egy elfogadható kapcsolatot Belgrád és Prishtina között, emelte ki Füle, hozzátéve: a kapcsolatoknak addig a szintig kell normalizálódniuk, hogy később egyik fél se akadályozhassa a másikat az európai integráció folyamatában.
Tomislav Nikolić köztársasági elnök is fogadta Fülét. Megbeszélésükön azt kérte a bővítési biztostól, hogy – amennyiben az unió valóban szeretné Szerbia csatlakozását – változtassa meg a jelentés azon részét, amelyben Koszovó integritásáról esik szó. Füle elmondta, a területi integritás megfogalmazás nem utal a státusra, s kiemelte, arról van szó, hogy Európa már 2005 óta ellenzi Koszovó felosztását – áll Nikolić elnök sajtószolgálatának közleményében.
ÚJ TÁRGYALÁSI PLATFORM
Boris Tadić, a Demokrata Párt elnöke továbbra is rossz hírként értékeli, hogy az EU elvárása szerint az észak-koszovói problémák megoldása során Szerbiának tiszteltben kell tartani Koszovó területi integritását. Először említik az EB országjelentésében Koszovó területi integritását, ez semmiféle módon nem kedvező Szerbia szempontjából, fejtegette Tadić, hozzátéve: emiatt fontos, hogy minél előbb kidolgozzák a szerb államfő és kormányfő által is bejelentett tárgyalási platformot és megoldási modellt. Új kezdeményezésekkel kell hozzálátni a koszovói probléma megoldásához, magyarázta a DP elnöke, nyomatékosítva, hogy Szerbia európai integrációjának tekintetében ennek a kérdésnek a megoldása a legfontosabb.
– A szerb államvezetésnek és politikumnak figyelmesen kell alakítania a politikai helyzetet és ugyanilyen figyelmesen kell hozzáállnia a problémák megoldásához. Világossá vált, hogy a Dačić által is több alkalommal emlegetett megoldás, amelynek értelmében a szerbek lakta Észak-Koszovó Szerbiához, a főleg albánok lakta dél-szerbiai községek pedig Koszovóhoz kapcsolódnának, sem az EU, sem az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára nem elfogadható. Az unió egyik tagországa sem támogatja Koszovó felosztásának az ötletét, még azok sem, amely országok nem ismerték el Koszovó függetlenségét. Szerbia integrációs folyamatára nézve bizonyos vezető uniós politikusok megállapításai sem kedvezőek. Ezek közé a kijelentések közé sorolom Miroslav Lajčak azon megállapítását is, hogy Szerbia nem elkötelezett az európai integráció tekintetében. Az ehhez hasonló megállapításokat a legfontosabb szerbiai intézmények az utóbbi hónapokban kinyilvánított álláspontjával magyarázom – részletezte Tadić.
A Szerbiai Demokrata Párt egyenesen a Koszovó területi integritása megfogalmazás módosítását követelte az EB-től, illetve a Belgrádban tartózkodó Fülétől. A területi integritás összefügg az államisággal, érvelt Slobodan Samardžić, az SZDP köztársasági parlamenti frakciójának vezetője. Füle válaszként közölte: a megfogalmazás marad.
***
Az igazságügy reformjával kapcsolatos kedvezőtlen megállapítások tekintetében Nikola Selaković igazságügyi miniszter közölte, hogy a rossz osztályzatért egyedül az igazságügyi reform végrehajtóit kell okolni. Selaković megismételte korábbi kijelentését, hogy a rossz reformot nem a reform reformjával fogják kijavítani, ugyanakkor az illetékesek a lehető legrövidebb időn belül megteszik a kellő lépéseket.
A következő intézkedés valószínűleg egy ötéves stratégia, valamint egy akcióterv kidolgozása lesz, magyarázta Selaković, hozzátéve, hogy a korrupció és szervezett bűnözés elleni küzdelem tekintetében szintén új mechanizmusokat fognak kidolgozni.
***
Bár Ivica Dačić csütörtökön már békés hangulatban fogadta Fülét, a Telegraf internetes hírportál értesülései szerint a szerdai kormányülésen tajtékozott a kedvezőtlen országjelentés, valamint a Koszovó területi integritásának emlegetése miatt. A kormányfő állítólag azt mondta, hogy Szerbiának hátat kellene fordítania az EU-nak, amely csak zsarolja az országot és újabbnál újabb teljesíthetetlen feltételeket fogalmaz meg irányába.
Milutin Mrkonjić közlekedési miniszter és Velimir Ilić, az építésügyi és városfejlesztési tárca vezetője a Telegrafnak nyilatkozva megerősítették, hogy Dačić az idézettek szerint fogalmazott.
Szerbia Európa része, Szerbia hajlandó együttműködni, ugyanakkor értelmetlenség elvárni az országtól, hogy tartsa tiszteletben Koszovó területi integritását, nyilatkozta Ilić a Telegrafnak, hozzátéve: Szerbia Dačićtyal az élen fogja folytatni útját az EU felé.
Maga Dačić egyébként cáfolta, hogy az idézettek szerint szólalt volna fel a kormányülésen.
