Bizonyos pártok és politikusok már hosszú évek óta lobbiznak, hogy csökkenjen a kis értékű lopások határértéke. Úgy tűnik, igyekezetük a közeljövőben teremheti első gyümölcsét.
A büntető törvénykönyv hatályos rendelkezésének értelmében az ügyészség hivatalból csak akkor indít büntetőeljárást a rabló ellen, ha az eltulajdonított dolog értéke meghaladja a 15 ezer dinárt. Ellenkező esetben a rendőrség és az ügyészség keze is meg van kötve. A héten napvilágot látott sajtóhírek szerint a büntető törvénykönyv módosítási tervezetén ténykedő munkacsoport 10 ezer dinárt javasol a kis értékű lopások határértékeként.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti frakcióvezetője néhány héttel ezelőtt a képviselőházban Nikola Selaković igazságügyi minisztert szembesítette a Vajdaságban és az ország egyéb területein elszaporodó lopásokkal és ennek kapcsán megismételte a párt hosszú évek óta képviselt álláspontját: tűrhetetlen, hogy 15 ezer dinárig gyakorlatilag bárki lophat.
Pásztor akkor azt kérte, hogy a büntető törvénykönyv módosításával foglalkozó munkacsoport legalább 5 ezer és 3 ezer dinár közötti összegben határozza meg a kis értékű lopások határértékét. Az illetékes miniszter meg is ígérte, hogy a módosítás során ennek a kérdésnek a megoldására is gondolni fognak.
A témához kapcsolódó aktuális hírre reagálva Pásztor lapunknak nyilatkozva kifejtette: az, hogy, elégedettek-e a lehetséges 10 ezer dináros határértékkel, attól függ, hogy hogyan állnak hozzá a kérdéshez.
– Ha úgy közelítjük meg a témát, hogy a javaslat értelmében 10 ezer dinárig továbbra sem indulna hivatalból eljárás az elkövető ellen, akkor az a VMSZ számára elfogadhatatlan, hiszen nem látunk nagy különbséget a 10 ezer dinárig és a 15 ezer dinárig „tolerált” lopás között. Ha viszont olyan szempontból közelítjük meg a témát, hogy hosszú idő után végre sikerült kimozdítani ezt a kérdést a holtpontról és az elmúlt években tapasztalt elutasítást követően eljutottunk odáig, hogy az igazságügyi minisztérium által kinevezett munkacsoport ezzel a kérdéssel is hajlandó szembenézni, illetve lépéseket megtenni, akkor okunk van az optimizmusra. Természetellenes, hogy az országban, ahol 550 ezer kisnyugdíjas 15 ezer dinárnál kevesebb bevételből kénytelen havonta megélni és ahol az áprilisi mutatók szerint 26 százalékos a munkanélküliség, 15 dinárig szabad lopni. Egyébként egyelőre csak a munkacsoport tervezetéről van szó, tehát van még mozgásterünk. A következő hetekben is folytatjuk a tárgyalásokat az igazságügyi miniszterrel erről a kérdésről. A VMSZ álláspontja szerint az lenne az elfogadható megoldás, ha a felső határérték legfeljebb 5 ezer dinár lenne, az ennél kisebb értékű lopások esetén pedig szabálysértési eljárás indulna hivatalból. Ez azt jelenti, hogy semmit sem lehetne büntetlenül ellopni. A VMSZ álláspontja szerint az állam és a hatóságok semekkora értékig nem tolerálhatják a lopást. A nulltoleranciát alkalmazó európai országokban hasonlóan működik a dolog: mondjuk egy-két eurónyi értékű dolog ellopása szabálysértési eljárást von maga után, a nagyobb értékű lopások pedig büntetőeljárást. Mindennek a kivitelezéséhez persze szükség lenne a szabálysértési törvény meghozatalára is, hiszen Szerbiának jelenleg nincsen olyan jogszabálya, amely számba venné az összes lehetséges szabálysértést. Reméljük, hogy a büntetőtörvénykönyv módosítási javaslata még év vége előtt a parlament elé kerül, hiszen az elmúlt évek példája azt mutatja: az őszi és téli hónapok folyamán megtöbbszöröződnek a kis értékű lopások – mondta el Pásztor Bálint.
Az igazságügy témájához kapcsolódóan Pásztor egy másik kedvező hírről is beszámolt: az igazságügyi miniszterrel folytatott beszélgetések értelmében nagy az esély arra, hogy legalább Zentára, Óbecsére és Topolyára visszakerülnek az önálló bíróságok.
A bíróságok hálózatáról szóló törvény módosításán szintén most dolgozik a felhatalmazott munkacsoport, magyarázta Pásztor, hozzátéve, hogy Zenta tekintetében már biztos a bíróság visszaállítása, a többi település tekintetében pedig attól függ, hogy az országos szinten néhány éve megszüntetett 104 bíróságból hányat állítanak összesen vissza. Az előző kormánnyal ellenben az aktuális államhatalom figyelembe veszi a VMSZ álláspontját, hogy a kisebbségi nyelvhasználat nagyon fontos szempont a bíróságok hálózatának meghatározásakor. A jelenlegi bejelentések értelmében ezt a törvényt is év végig kellene elfogadnia a parlamentnek.
