Az állami nőgyógyászati rendelőkben háromévente jelentkezhetnek a nők méhnyakrák-megelőzési vizsgálatra, a mellrák kiszűrésére pedig kétévente van joga a nőnek – ingyen. Magánorvoshoz is lehet menni, hozzávetőlegesen 50 euróért.
A kötelező egészségügyi biztosításból származó egészségvédelemre való jogot taglaló és a participációról szóló idei évi szabályzat a primáris ellátásra vonatkozó prevenciós előírásai szerint a 15 évnél idősebb nők a betegségmegelőzési nőgyógyászati vizsgálatot, valamint a méhnyakrák korai felismerésére vonatkozó vizsgálatokat háromévente egyszer végezhetik el az egészségügyi biztosító terhére, a mellrák korai feltárására irányuló vizsgálatot pedig kétévente egyszer. Ez a szabályzat felháborodást váltott ki, a szakemberek azonban azt állítják, ez a rendelkezés egyáltalán nem számít újdonságnak, és nem is korlátozza a nőket semmiben.
Mint azt a Szabadkai Egészségházak jogi szolgálatán megtudtuk, ezeket a törvényes rendelkezéseket országos szinten határozzák meg a Köztársasági Egészségügyi Biztosító Alap általános rendelkezésével összhangban. A jelenleg is érvényben levő ez évi rendelkezés február 21-én jelent meg a Hivatalos Lapban, és február 29-én lépett hatályba. Mint azt a jogi szolgálaton megtudtuk, bár szeptember folyamán módosították a rendelkezést, nagyobb változások nem történtek. Vagyis a szabadkai Anya-és Gyermekgondozó nőgyógyászati osztályán eddig még erre a rendelkezésre hivatkozva senkit sem utasítottak vissza.
Dr. Zorica Zrnić, az Anya- és Gyermekgondozó nőgyógyászati osztályának főorvosa lapunknak elmondta, hogy a szabályzat csak útmutatóként szolgál. Ebben a szabályzatban a betegségmegelőzésre vonatkozó vizsgálatokat szabályozták.
– A nő ugyan háromévente vehet részt prevenciós vizsgálaton, ám ez nem zárja ki, hogy a nőgyógyásza javaslatára ezeket a vizsgálatokat gyakrabban elvégeztesse. Vagyis az egészségbiztosítási alap csupán a preventív vizsgálatokra vonatkozóan jelöli meg a kontrollok számát. Amennyiben a nőgyógyász úgy ítéli meg, hogy gyakoribb vizsgálatra van szükség, akkor ezt a vizsgálatot már nem betegségmegelőző vizsgálatként kezeljük, hanem mint általános vizsgálatot. Mi még nem kaptunk semmilyen értesítést az egészségügyi minisztériumtól, amellyel korlátoznák az elvégzett vizsgálatok számát, vagyis nincs ok aggodalomra, minden páciensnél elvégezzük a vizsgálatot, ahogy korábban is tettük – mondta dr. Zorica Zrnić.
A napokban a médiában megjelent, hogy más egészségházakban erre a szabályzatra hivatkozva visszautasítják a vizsgálatok elvégzését. A Köztársasági Egészségbiztosítási Alap szerint ez a jelenség a szabályzat rossz értelmezése miatt van. A kidolgozásában a köztársasági szakbizottság, az egészségügyi minisztérium és a Batut intézet és a egészségbiztosítási alap is részt vett. A szabályzatban csupán azokat a kritériumokat definiálták, ami alapján egy nő megelőző vizsgálatra mehet. Az egyik kitétel pedig arra vonatkozik, hogy háromévente egyszer fedezi a biztosító a megelőző nőgyógyászati vizsgálat költségeit. Az egészségbiztosítási alap szerint minden nőgyógyász köteles megvizsgálni minden beteget, illetve a rendszeres vizsgálatot évente el kell végezni, ez pedig tartalmazza a mintavételt, vagy a Papanikolau-tesztet, a kolposzkópos vizsgálatot, vagy a mellvizsgálatot is. Kiemelték, hogy a nőgyógyász rendeli el a vizsgálatok gyakoriságát a páciens egészségügyi állapotával összhangban.
Slavica Dukić Dejanović, egészségügyi miniszter asszony szerint pedig minden nő elmehet, és el is kell mennie hathavonta nőgyógyászati vizsgálatra, egészsége megőrzése érdekében.
A méhnyakrák a második leggyakoribb betegség a világon. A betegek számát tekintve Európában Szerbia az élen jár, annak ellenére, hogy a méhnyakrákot szűréssel időben fel lehetne ismerni és gyógyítani, mégis a nők körében a második leggyakoribb rosszindulatú daganat. A legtöbb esetben azoknál a negyven éven felüli nőknél fedezik fel, sokszor azonban a fiatalabbaknál is, akik nem jártak rendszeresen nőgyógyászati vizsgálatra, illetve nem végezték el a rendszeres szűrővizsgálatot – az úgynevezett Papanicolaou-tesztet (Papa-tesztet). A kutatások szerint Szerbiában a legtöbb fiatal 15–17 éves korban kezd nemi életet élni. Sok esetben túlságosan szabad nemi életet élnek, és nem viselnek gondot arról, hogy valamilyen fertőzést kaphatnak el, közben pedig ezeknek a fiataloknak a 24 százaléka egy éven belül valamilyen nemi fertőzést szerez. Ezért a szakemberek szerint szükséges, hogy a fiatalok a nemi élet megkezdésével egy időben ellátogassanak a nőgyógyászhoz, aki egyidejűleg elvégzi a nemi fertőzések vizsgálatát és a Papa-tesztet is.
A méhnyakrák általában igen lassan, hosszú évek során fejlődik ki, akár 10 év is szükséges az előrehaladott méhnyakrák kialakulásához, ezért ez az egyik legkönnyebben felfedezhető, kiszűrhető és gyógyítható rosszindulatú daganatfajta. A korai stádiumban felfedezett méhnyakrák százszázalékos biztonsággal kezelhető, ezért nagyon jelentős a megelőzés, illetve a tünetmentes állapotban, korai stádiumban történő felfedezés. A szűrővizsgálatot a nemi élet megkezdésekor, illetve legkésőbb 18 éves kortól ajánlatos évente egyszer elvégezni (írta január 25-i számunkban dr. Túró Lídia, az újvidéki Egyetemista-egészségvédelmi Intézet orvosa).
Ezeknek a tények tudatában, vagyis a megelőzés szerepe mellett és annak ellenére, hogy általános vizsgálatot bármilyen gyakorisággal elvégezhet bárki, mégis kétségbeejtő, hogy a megelőző vizsgálatra háromévente egy vizsgálatot fedez az egészségügyi biztosító. A szakemberek szerint ugyanis a betegség elkerülésének leghatásosabb módja éppen a megelőzés.
