A napokban hozta nyilvánosságra legújabb jelentését az Európai Unió szakosított, dublini székhelyű szervezete, az Eurofound Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért. Elemzését a nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő, úgynevezett NEET (not in education, employment, or training)-fiatalok (jellemzők, költségek és szakpolitikai válaszlépések Európában) témakörében végezte.
„A gazdasági recesszió súlyosan érintette az ifjúság foglalkoztatási kilátásait: a fiatalkori foglalkoztatás jelenleg az Eurostat által valaha jegyzett legalacsonyabb szinten áll. A NEET fogalmát a fiatalok körét érintő gazdasági inaktivitás jobb megismerése érdekében hozták létre. Ez a jelentés megvizsgálja a NEET-csoporthoz tartozás jegyeit, és felméri a NEET-fiatalok gazdasági és társadalmi költségeit. Vizsgálja továbbá, hogy a tagállami szakpolitikák és intézkedések hogyan segíthetik a fiatalokat abban, hogy megvethessék lábukat a munkaerőpiacon.” – olvasható az alapítvány honlapján.
Részletes elemzésében megállapítja, hogy a NEET-státus az egyén, a társadalom és a gazdaság vonatkozásában egyaránt hátrányos következményekkel jár, ugyanakkor számos szociális következménye is lehet, például az elégedetlenség, a fiatalkori bűnözés vagy a mentális és fizikai egészségügyi problémák…
Ijesztő adat, hogy a fiatalok munkaerőpiacról való kikerülése 2011-ben 153 milliárd euró gazdasági veszteséget okozott. Még ijesztőbb, hogy a fiataloknak jelenleg mindössze 33,6 százaléka dolgozik! A vizsgált korosztályban, a 15–29 éves korúak között 14 millió fiatalnak nincs állása vagy képzettsége, illetve nem tanul.
Tegyük hozzá, hogy mindez az Európai Unió tagállamira vonatkozik, és hogy elég nagy eltérések vannak közöttük is: Hollandiában és Luxemburgban például csak 7 százalék a fiatal munkanélküliek aránya, Bulgáriában, Görögországban, Írországban, Olaszországban, Romániában és Spanyolországban viszont 17 százalék. (Ki érti ezt? Spanyolországban ugrásszerűen növekszik a munkanélküliek száma, napilapunkban pedig többször is megjelent egy hirdetés, mely szerint kettős állampolgársággal rendelkezőket keresnek narancsszedésre Spanyolországba, és mennek is Vajdaságból a munkabrigádok!)
Válaszlépésként az Európai Bizottság útjára indította a Mozgásban az ifjúság elnevezésű, az Európa 2020 stratégia részét képező kiemelt kezdeményezést, valamint a Több lehetőséget a fiataloknak kezdeményezést, hogy felszabadítsa az ifjúságban rejlő potenciált, és hogy összehangolt fellépésre szólítsa fel a tagállamok hatóságait, üzleti vállalkozásait, szociális partnereit és az Európai Uniót. Az EB Út a munkahelyteremtő fellendülés felé című foglalkoztatási csomagja hangsúlyozza, hogy a rövid távú megoldások nem elegendőek.
Mivel az Eurofound szerint Magyarország is különösen veszélyeztetett ország, ezért több foglalkoztatási program indult a pályakezdők megsegítésére. A gyakornoki program keretében például mikro-, kis- és középvállalkozások kaphatnak majd 9 hónapon keresztül teljes vagy részleges bér- és járuléktámogatást, ha gyakornokot vesznek fel. A nonprofit szervezetek fiatal, elsősorban pályakezdő munkanélküliek alkalmazásához kaphatnak bértámogatást 12 hónapon keresztül. Már működik az Első munkahely garancia program, mely keretében október közepéig több mint 8000 kérelem érkezett be, és 6627 pályakezdő már munkába is állt.
Természetesen az oktatás, képzések szerepét is hangsúlyozzák a problémamegoldásban, mialatt Szerbiában elsősorban azt kellene elérni, hogy egyáltalán általános iskolába járjanak a gyerek. Itt ugyanis minden 13. gyermek abbahagyja az általános iskolát, vagy el sem kezdi. A 18 és 24 év közöttiek 30 százaléka megszakította tanulmányait. Akkor ők vajon mennyire NEET-fiatalok?!
„A NEET-fiatalokat a politikai és társadalmi elidegenedés veszélye is súlyosabban érinti, lesújtóan alacsony politikai érdeklődés, politikai és társadalmi szerepvállalás, illetve alacsony bizalomszint jellemzi” – állapítja meg az Eurofound.
Elveszett generációról beszélnek az EU-ban, mert ezek a fiatalok nemcsak nem dolgozhatnak, és emiatt majd a mostani középkorúaknak nem lesz nyugdíjuk – mert ugyan ki fizetné, ha ők nem fogják? –, hanem fészket sem rakhatnak, nem alapíthatnak családot.
Gyerekkorunk óta sulykolták belénk, hogy a társadalom alappillére a család. Márpedig ha pillér nélkül maradnak a társadalmak, akkor nem egyetlen elveszett generációról beszélhetünk, hanem elveszett generációkról és társadalmak elveszettségéről. Abba pedig bele se merek gondolni, hogy ha már az unió fejlett tagállamai is ennyire tehetetlenek ezzel a problémakörrel szemben, akkor mi hol kullogunk majd utánuk, ha egyáltalán kellő figyelmet fordít végre valaki a szerbiai pályakezdőkre, a mi NEET-fiataljainkra.
