A Szerbiai Mérnöki Kamara adatai szerint Európai Unióban évente az átlag energiafogyasztás 50–60 kilowattóra négyzetméterenként, míg Szerbiában, azokban az épületekben, ahol méréseket végeztek, 150–200 kilowattóra. Az új előírások szerint az épületek évente legfeljebb 65 kilowattórát fogyaszthatnak négyzetméterenként, míg a már meglévő, régi épületek 75 kilowattórát.
– A fenntartható fejlődés évek óta foglalkoztatja az energetikával, ökológiával és gazdasággal foglalkozó nemzetközi fórumokat. Probléma az energiaellátás bizonytalansága, környezetünk szennyezése és a globális éghajlatváltozás, amely a túlzott és irracionális energiafelhasználás következménye. Az EU 2002 decemberében elfogadta az Épületenergetikai Irányelvet (EPBD), amely előírja az épületek racionális energiafelhasználását, és általános irányelveket ad az épületek energiatakarékosságának számítási módszeréhez, előírja azon követelményeket, amelyeket az újonnan épülő, valamint felújítandó, meglevő épületeknek kell teljesíteni energiatakarékossági szempontból. Az Energetikai Közösség megalakulása után, amelynek Szerbia is tagja, az Európai Unió kiterjesztette saját belső energiapiacát Délkelet-Európára, és megnyitotta a terjeszkedés lehetőségét mindazok számára, akik erre hajlandóságot mutatnak. Az energiaszektorban az egyre jobban növekvő problémák egyes országokat arra sarkallnak, hogy az energiatakarékosság politikáját globális szinten kezeljék. Ezen erőfeszítés eredményeként jött létre 2007-ben az EU új energiapolitikájának cselekvési terve, melyben megfogalmazott célok az energiatakarékosság 20 százalékos növelése, a megújuló energiaforrások használatának 20 százalékos növelése a teljes energiafelhasználásban, a széndioxid-kibocsátás 20 százalékos csökkentése az 1990-es referenciaértékhez viszonyítva. Az előbb említett Épületenergetikai Irányelvek szerint a lakossági és szolgáltatói ágazat, melynek legnagyobb részét a lakóépületek alkotják, mintegy 40 százalékban vesznek részt a végső energiafelhasználásban, és az összes széndioxid-kibocsátás felét adják, ami duplája a motorjárművek és a repülőgépek széndioxid-kibocsátásának – magyarázta Rind Vitéz Edit szabadkai építőmérnök, aki egyike azoknak a mérnököknek, akik az energetikai tanulmányok kidolgozásával foglalkozik.
– Az épület akkor energiahatékony, ha minimális mennyiségű energiát fogyaszt a szükséges kényelem biztosításához, minimális környezetszennyezés mellett – mutatott rá Rind Vitéz Edit. – Az energetikai tanúsítvány, vagyis energia-útlevél az épület energiahatékonyságának igazolása. Az energia-útlevél olyan dokumentum, amely az adott épületkategóriára számított energiafelhasználási értéket tartalmazza, illetve az épület energiaosztályozását, valamint az adott épület energiateljesítményének növelésére az ajánlásokat. Az energia-útlevelet az energetikai tanulmány alapján adják ki. Az energetikai tanulmányok kidolgozását a Szerbiai Mérnöki Kamara által kiadott energetikai aláírási joggal rendelkező mérnökök végezhetik.
Szerbiában szeptember 30-tól lépett érvénybe az a rendelet, amely pontosan meghatározza az energetikai tanúsítványok kiadásának feltételeit. Ennek értelmében energetikai útlevéllel rendelkeznie kell minden új építésű épületnek, valamint régi épületnek is, amelyen felújítást, valamint energetikai felújítást végeznek. Magánépületeknél a bérbeadás esetén, továbbá minden tulajdonjog-változásnál kötelező lesz az energiatanúsítvány. A rendelet ugyanakkor néhány épületfajtát kiemel, amelyet felment ez alól. Ilyen például az 50 négyzetméter hasznos alapterületet nem meghaladó ingatlan.
– Az épületek nyolc energiaosztályba sorolhatók, az energetikai skála szerint A+-tól G-ig. Az A+ a leginkább energiatakarékos osztály. Az energetikai osztályt a fűtésre fordított energia éves értéke alapján határozzuk meg. Egy új épület energiaosztálya minimum C osztályú lehet, míg a meglévő épületek felújítása során legalább egy osztállyal kell feljavítani a meglevő energetikai osztályt – magyarázta a szakember. Hozzáfűzte: – Az energetikai útlevél azt tanúsítja, hogy az épület energiafelhasználása milyen hatékonyságú, azaz a betáplált energiából mennyi hasznosul. Minden új háznak van építkezési terve, illetve rendelkezik gépészeti, elektromos tervekkel, kiviteli részlettervekkel is. Alapvetően ezen műszaki paraméterek alapján készül el az energiatanúsítvány. Elengedhetetlenül fontos a felelős műszaki vezetői nyilatkozat, amely azt tanúsítja, hogy a ház valóban az adott terveknek megfelelő módon készült-e el. Régebbi épületek esetén már nehezebb a helyzet. Pedig itt is szükség van tanúsítványra, a fent említett esetekben, vagy ha például felújítási pályázatot adunk be. Ilyenkor a vizsgálatot kétszer kell elvégezni, egyszer a felújítás előtt, egyszer pedig utána, hogy láthatóvá váljon, a munka elérte-e a kívánt eredményt. A házak többségénél jellemzően nincs meg a felelős műszaki vezetői nyilatkozat. Ilyen esetben a mérnök a helyszínen méri fel az épületet. Az épületfelmérés és a tulajdonosok elmondása, valamint különböző műszeres vizsgálatok szolgálnak alapul (hőkamerával végzett felmérés). Ha nem lehet meghatározni, hogy az adott szerkezet miből épült, akkor esetleg kisebb feltáró bontásokat is el kell végezni.
Rind Vitéz Edit elmondta, az energiaárak emelkedése egyre több embert késztet arra, hogy felülvizsgálja, és szükség esetén korszerűsítse otthona energiafelhasználását.
– Ma egy átlagos háztartásban a felhasznált energia közel 75 százalékát a fűtési költségekre fordítjuk, ami a legtöbbször rosszul kivitelezett vagy elhagyott hőszigetelés, valamint a rosszul záródó és a minőségileg kifogásolható nyílászáróknak köszönhető. A legnagyobb hőleadó felületek mintegy 30 százalékban a külső falak, 25 százalékban a födémek, akár 25 százalékban a nyílászárók, 15 százalékban a pincék, és akár 10 százalékban a kémények. A cél, hogy az épületek energiafelhasználását minél alacsonyabb szintre csökkentsék a tulajdonosok, hiszen ezzel ingatlanuk értékét nagymértékben növelhetik. Mindez új építésű ingatlanoknál már kötelező, meglévő épületeknél pedig célszerű ilyen lépéseket tenni. Az épület energetikai felújítása, illetve a már energiatakarékos új épület kivitelezése a becslések szerint 5 százalékos többletköltséggel jár, ám ez csak egyszeri kiadás, míg az energiamegtakarítás hosszú távú, és az energiaárak emelkedésével egyre nagyobb mértékű. Így ez egy rövid távon megtérülő befektetés, az energetikai felújítás szintjétől függően 3-tól 8 éves visszatérülési idővel. Amellett, hogy tekintélyes anyagi megtakarításhoz vezet, életkörülményeink és komfortérzetünk növekedését is eredményezi, valamint nem elhanyagolható tény az sem, hogy csökken a környezetünkre gyakorolt negatív hatás, például alacsonyabb lesz a széndioxid-kibocsátás is – összegezte Rind Vitéz Edit.
***
A tanúsítvány kiadásához az új épület esetén szükség van a kiviteli dokumentációra: alaprajzok, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás, a gépész dokumentációra: fűtés-hűtés, szellőztetés, az energetikai igazoló számításokra, a felelős műszaki vezetői nyilatkozatra, amelyben igazolja, hogy az épület az energetikai számításban meghatározott kiviteli terveknek megfelelő gépészeti berendezésekkel, illetve megfelelő szerkezeti vastagságokkal, anyagjellemzőkkel kerültek kialakításra.
Meglévő épület esetén pedig szükség van az alaprajzra, metszetekre, homlokzatokra, az épületgépészeti dokumentációra – ha van, vagy az éves fűtési számla másolatára, továbbá a felmérési vázlatra, jegyzőkönyvre.
