2024. július 17., szerda

Közleményháború

A demokraták szerint Nikolić a választások kiírásáról szóló kijelentéseivel az alkotmányosságot veszélyezteti, a haladók szerint pedig a demokraták félnek

A S zerb Haladó Párt szombatra hívta össze újabb tiltakozó nagygyűlését, amellyel azt szeretnék kikényszeríteni, hogy a hatalom kiírja a rendkívüli választásokat. Tomislav Nikolić p ártelnök szavaival élve, a haladók utolsó engedménye a jelenlegi hatalommal szemben, hogy az december 18-ára írja ki a választásokat, ellenkező esetben azt ő maga fogja megtenni. A Demokrata Párt szerint a haladók elnöke e bejelentésével az alkotmányos jogrendet veszélyezteti.

A Demokrata Párt közleménye szerint Tomislav Nikolić kijelentése, miszerint a törvénytől függetlenül kijelöli a választások időpontját, az alkotmányos jogrendet veszélyezteti, ugyanis törvény szabályozza, hogy ki és milyen módon írhatja ki a parlamenti választásokat. Kiemelik, a jogellenes hatalommegszerzés nemcsak a demokrácia alapelveivel összeegyezhetetlen, hanem az európai irányultsággal is.

– Egy Európa-barát párt tiszteli a törvényt, a parlamenti többséget és az ország érdekeit – olvasható a közleményükben. Mint megjegyzik, annak ellenére, hogy Tomislav Nikolić és Aleksandar Vučić nyilatkozataikbanbékés tüntetések mellett vállaltak kötelezettséget, ezzel olyan üzenetet küldenek a nyilvánosság felé, amelyben felfedezhetőek a rejtett és a nyílt erőszak elemei is.

A Szerb Haladó Párt közleményben válaszolt a Demokrata Pártnak. Szerintük a DP közleménye, amelyben a haladók elnökét és alelnökét azzal vádolják, hogy veszélyeztetik az ország alkotmányos jogrendjét, nem más, mint a polgárok egyre növekvő elégedetlensége miatti félelem, idegesség és pánik megnyilatkozása.

– A Szerb Haladó Párt elnökségének véleménye szerint a Demokrata Párt közleménye nyílt fenyegetés, amely nem csupán Tomislav Nikolić és Aleksandar Vučić ellen szól, hanem a demokratikus berendezkedés, az alapvető emberi és állampolgári jogok, valamint a politikai szabadság ellen is – áll a haladók válaszában.

Kiemelik, hogy a Demokrata Párt hazudik amikor azt állítja, hogy az SZHP vezetői erőszakra szólítanának fel, ugyanis a haladók által szervezett megmozdulásokon eddig sohasem történt rendbontás, miközben a demokraták tüntetésén megesett, hogy lincshangulat volt, emberek haltak meg és házakat gyújtogattak.

Dragan Todorović,a Szerb Radikális Párt parlamenti frakcióvezetője szerint nincs lényegbeli különbség Tadić és Nikolić között, azonban a Nyugat az utóbbit látná szívesebben hatalmon, ugyanis sokkal „együttműködőbb” lenne riválisánál és olyan dolgokat is megtenne, amit Tadić nem. Véleménye szerint mindketten washingtoni és brüsszeli parancsoknak engedelmeskednek. A feltevést, hogy az SZRP és a DP parlamenti együttműködési szerződést kötött, elutasította, kiemelve, hogy a radikálisoknak most nem érdeke a hatalomra jutás.

Ivica Dačić, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke bár szívesen lépne ismét koalícióra a Demokrata Párttal, nem zárja ki, hogy amennyiben a haladók kerülnének hatalomra, hozzájuk csatlakoznának.

Politikai elemzők szerint az SZHP szombatra összehívott nagygyűlésével nem fognak elegendő nyomást gyakorolni a jelen hatalomra, hogy az rendkívüli választásokat írjon ki. Đorđe Vuković, a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) programigazgatója szerint rendkívüli választások kiírására csupán akkor van lehetőség, ha felbomlik a jelenlegi koalíció. Slobodan Antonić szociológus szerint az SZHP-nek, amennyiben továbbra is konstruktív Európa-barát pártnak akar mutatkozni, nem marad fegyvere a nyomásgyakorlásra.

– A haladók Brüsszel miatt nem nyúlhatnak radikális megoldásokhoz, tehát a 16-i nagygyűlés nem hoz semmi újat a szerbiai politikai életben – vélekedett a szociológus.



JÖNNEK FEL A HALADÓK

A Faktor plus közvélemény-kutató intézet szerint a Szerb Haladó Párt népszerűsége márciusban 2,9 százalékkal növekedett, ellenben a Demokrata Párté 0,9 százalékkal csökkent. Kutatásuk szerint, ha most tartanák a választásokat, a polgárok 37,3 százaléka voksolna az SZHP-re, a választók 28,2 százaléka pedig a DP-re. A megkérdezettek 35 százaléka tartja szükségesnek a rendkívüli választások kiírását, 35 százalék ezt ellenzi.