2024. július 17., szerda

Ma dől el a Telekom sorsa

Egyes spekulációk szerint a Telekom Austrián kívül a Deutsche Telekom is részese lehet a szerbiai telekommunikációs piacnak

(www.telekom.rs)

Az ünnepek miatt a tervezettnél egy nappal később, ma ért véget a Szerbiai Telekom 51 százalékának eladására kiírt versenypályázatra beadott osztrák ajánlat javítására jóváhagyott 15 napos póthatáridő. Így ma várhatóan kiderül, kinek a tulajdonát fogja képezni a jövőben a telekommunikációs cégóriás. A Telekom Austria a spekulációk szerint mindenképpen érdekelt a szerb vállalat megvásárlásában, a számításokba egyedül a Szerbiai Telekom magas ára, valamint az esetleges mobiltelefonpiaci monopolhelyzet zavart bele.

A legalacsonyabb ár, amely alatt nem hajlandó a szerb kormány eladni a Szerbiai Telekom 51 százalékát, 1,4 milliárd euró. Ez azonban a Telekom Austria számára egyrészt túl magas ár, másrészt ha az osztrák cég megvásárolná a szerb közvállalatot, akkor monopolhelyzetbe kerülne, hiszen a szerbiai mobiltelefonhasználók 71,3 százaléka hozzá tartozna, a Telekom Austria ugyanis jelenleg a VIP Mobile tulajdonosaként van jelen a szerbiai piacon. A szabad versengésről szóló európai uniós előírások pedig nem engedélyezik a monopolhelyzetet. A bécsi Die Presse napilap tudósítása szerint az osztrák vállalathoz közelálló körök azt állítják, hogy a Telekom Austria azért érdekelt a szerb vállalat megvásárlásában, mert a közép-kelet-európai telekommunikációs piacon csupán mobilszolgáltatóként vesz részt, és ha részt szeretne venni a széles sávú internetpiacon is, szüksége lesz egy vezetékes hálózatra is.

Az osztrák napilap és egyes belgrádi újságok szerint az eladás tárgyát most egy 31 százalékot képező, a szerb állam tulajdonában lévő részvénycsomag képezi, továbbá az a 20 százalékot jelentő csomag, amely a görög OTE telekommunikációs vállalt tulajdonában van. A görög vállalat 30 százaléka pedig a Deutsche Telekom tulajdonában áll. Egyes spekulációk szerint az osztrák vállalat 840 millió eurót fizetne a szerb csomagért, az OTE 20 százalékos csomagjának fejében pedig eladná a németeknek a VIP Mobile vállaltot. A bécsi napilap szerint azért nem állt még elő új ajánlattal a Telekom Austria, mert az utolsó napig egyezkedtek a német óriásvállalattal.

Ha ez a forgatókönyv valósulna meg, akkor az osztrák cég megkapná a Szerbiai Telekom többségi tulajdonjogát, és monopolhelyzet nélkül lehetne részese a szerbiai mobiltelefonpiacnak, miközben a Deutsche Telekom is beléphetne a szerbiai piacra. Mindezt összefoglalva a szerb kormányt sem érné kár, kiemelték ugyanis: a Szerbiai Telekom 51 százalékáért 1,4 milliárd eurót kérnek, a versenypályázat e feltétele azonban állítólag vonatkozik a görög telekommunikációs cégre, amely viszont jóval áron alul adhatja el csomagját.

– A Szerbiai Telekom 51 százalékáért egymilliárd 400 milliót kértünk, ha pedig a 31 százalékáért 840 milliót kapunk, az megközelítőleg ugyanazt jelenti – fejtette ki hétfőn Jasna Matić egykori telekommunikációs miniszter.

Korábban szárnyra kapott a hír, hogy a szerb kormány és az osztrák cég már meg is egyezett, de ezt mindkét fél azonnal tagadta. A Telekom Austria sajtóközleménye szerint tegnapig nem adtak át módosított ajánlatot a szerb kormánynak. A közlemény viszont nem taglalja, hogy ma megteszik-e ezt. A Die Presse napilap, egy magát felfedni nem akaró belső személyre hivatkozva, azt állítja, az osztrák vállalat ma egy módosított – az elsődlegestől mindenképpen különböző – ajánlattal fog megjelenni Belgrádban.

A tavalyi évben megvalósított bevételek alapján a Szerbiai Telekom uralja a szerbiai mobilpiac 50,7 százalékát, a VIP részesedése 8,8 százalék, a Telenoré pedig a maradék 40,5 százalék, vagyis ezen ügylet nyélbe ütését követően az osztrákok ellenőrizhetnék a hazai piac 59,5 százalékát. Ha az előfizetők számát vesszük alapul, a megvásárlás után az Austria Telekomhoz tartozna a felhasználók 71,3 százaléka.

Mint ismeretes, a Szerbiai Telekom versenypályázatára több érdeklődő is jelentkezett és végül a Telekom Austria volt az egyetlen, amely árajánlatot is tett, az azonban nem volt megfelelő. Az osztrákok ugyanis alullicitálták a kezdőárat, 950 millió eurót lettek volna hajlandóak fizetni a többségi részvénycsomagért, további 450 millió eurót pedig három év alatt beruháztak volna a vállalatba.