A volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai törvényszék bírói tanácsa szerdán szavazattöbbséggel elutasította Vojislav Šešelj felmentési kérelmét. A pártelnök ezt arra hivatkozva kérte, hogy szerinte nincs ellene bizonyíték. A 120 oldalas döntés szerint a bírói tanács számára az ügyészség elegendő bizonyítékot sorakoztatott fel arra vonatkozólag, hogy a Szerb Radikális Párt és a Szerb Csetnikmozgalom önkéntesei elkövették a vádpontokban feltüntetett bűncselekményeket, továbbá hogy Vojislav Šešelj nyilvános szereplései és a bűntettek között párhuzamot lehet vonni.
– A bírói tanács véleménye szerint az eljárás során elegendő bizonyítékot mutattak be, hogy egy értelmes bíró a vádlottat minden vádpontban bűnösnek találja – mondta Jean Claude Antonetti elnöklő bíró a döntés felolvasása után.
Šešeljt emberiesség elleni bűnökkel és a háborús szokásjog megsértésével vádolják, amelyeket a vádirat szerint 1991 és 1993 között Vajdaság, Bosznia-Hercegovina és Horvátország területén követett el. A vád szerint a Szerb Radikális Párt elnöke számos gyilkosságért, kínzásért, polgári személyek üldözéséért, embertelen bánásmódért, falvak felperzseléséért, erőszakos kitelepítésért, egyházi épületek elpusztításáért, valamint a magánvagyon és a közvagyon fosztogatásért felelős.
A bizonyítékok szerint Šešelj 1991 és 1993 között nemzetek közötti gyűlöletet és félelmet szítva ösztönzőleg hatott a szóban forgó bűntettek elkövetésére, emellett önkénteseket toborozott, majd küldött a frontra azzal az ideológiával, hogy „minden eszközt bevetve, bűntettekkel és száműzetéssel” harcoljanak Nagyszerbia létrehozásáért, állapította meg a törvényszék bírói tanácsa.
A döntést Frederik Harhoff és Flavia Lattanzi támogatta, az elnöklő bíró viszont „részlegesen más” álláspontot képviselt. Antonetti egyes vádpontok alól felmentette volna a vádlottat.
– A bírósági tanács megbizonyosodott arról, hogy hitelesek azügyészség bizonyítékai, melyek szerint Šešelj egy közös bűncselekmény elkövetésére szövetkezett bűnszervezet tagjaként követelte a nem szerb nemzetiségű lakosság elűzését – szögezte le az elnöklő bíró.
A döntés ismertetésekor Antonetti idézett Šešelj könyveiben feljegyzett beszédeiből és nyilatkozataiból is. A döntés szerint a törvényszék bírói tanácsa bizonyítottnak tekinti, hogy a vádlott tudatában volt, hogy a SZRP és a csetnikmozgalom önkéntesei bűntetteket követnek el.
– Ennek ellenére Šešelj folytatta a gyűlöletbeszédet – erősítette meg az elnöklő bíró.
A bíró felidézte a vádlott azon szavait is, hogy Szerbiában csupán 16 jó horvát él, a többit ki kell űzni. A bírói tanács szerint lehetetlen, hogy Šešelj a jog doktoraként ne tudta volna, hogy a faji, vallási és nemzeti gyűlöletszítás nemcsak a nemzetközi jogszabályok, hanem a volt Jugoszlávia törvényei értelmében is bűntettnek minősültek.
Jean Claude Antonetti elnöklő bíró a döntés indoklása után ismertette különvéleményét is, amely szerint egyes vádpontok alól felmentené a vádlottat. Bár nem pontosított, hogy mely vádpontok ezek, kiemelte: nem elegendőek a bizonyítékok, amelyek szerint Šešelj nyilvános beszédei ösztönzőleg hatottak volna a bűntettek elvégzésére. Ugyanakkor nem lát bizonyítékokat arra sem, hogy pontosan milyen alakulatok követték el a bűntetteket.
– Össze kellene vetni a fronton harcoló katonák katonakönyveit a pártkönyvecskékkel. A jelenlegi bizonyítékok szerint az SZRP önkéntesei nem a parancsnokságban foglaltak helyett – mondta az elnöklő bíró.
Antonetti szerint az sincs bizonyítva, hogy Šešelj közös bűncselekmény elkövetésére szövetkezett bűnszervezet tagja lett volna, amelynek Slobodan Milošević volt a vezére.
– Az, hogy önkénteseket küldött a frontra, nem jelenti, hogy tudott arról, hogy az önkéntesek bűntetteket fognak elkövetni. Álláspontom szerint Šešelj nem lehet egyben felbujtó és bűnös is. Csak az egyik lehet – érvelt a bíró.
Véleménye szerint a vádlottat fel lehetne menteni a gyilkosság, a kínzás, az embertelen bánásmód, a falvak felperzselése, az erőszakos kitelepítések, az egyházi épületek elpusztítása, a magánvagyon és a közvagyon fosztogatása vádpontok egyes részei alól, azt azonban nem részletezte, mire gondol pontosan.
Nataša Kandić, az Emberi Jogi Alap elnöke meglepetését fejezte ki a hágai törvényszék döntése miatt. Mint megjegyezte, Antonetti elnöklő bíró az eljárás során arról beszélt, hogy nem áll rendelkezésükre elegendő bizonyíték a vádpontok igazolására. Véleménye szerint Šešelj a védelmét szolgáló bizonyítékok bemutatása helyett a védőbeszéd lehetőségével fog élni, amelyben kifejti, hogy a törvényszék politikai intézmény.
– Ha ez megtörténik, gyorsan sor kerülhet az ítéletre, és ahelyett, hogy 20 vagy 30 éves börtönbüntetést kapna, olyan büntetést mérnek rá, amelynek köszönhetően már júniusban hazajöhet – vélekedett Kandić.
