Immár tizedszer nyitotta meg kapuit tegnap A magyar nyelv hivatalos használata a közigazgatási szervekben és az igazságügyben elnevezésű szakmai tanácskozás Palicson. A három napig tartó szemináriumot a Tartományi Oktatási, Jogalkotási és Nemzeti Közösségi Titkárság és a Magyar Nemzeti Tanács szervezte, témája a kötelmi, a polgári és a nemzetközi büntetőjog. Emellett a rendezvényen bemutatásra került a Nyelvi jogaink Szerbiában című kiadvány, amelyet olvasóink szerdai számunkban kaphattak kézhez. A részvevők egyperces néma felállással emlékeztek meg a napokban elhunyt Mádl Ferencről, az egykori köztársasági elnökről, aki a meghívott előadók listáján szerepelt.
A szemináriumot és a kétnyelvű közigazgatást Deli Andor, oktatási, jogalkotási és nemzeti közösségi titkár és Korhecz Tamás, az MNT elnöke méltatta, aki megjegyezte, hogy minden eddigi erőfeszítés ellenére sem sikerült a nyolcvanas évek közigazgatási kétnyelvűségét megközelíteni.
– Azt szeretnénk elérni, hogy a konferencia a jövőben része legyen egy akkreditált bírói képzésnek – szólt a tanácskozás szervezőinek terveiről az MNT elnöke.
Az előző évekhez képest újdonságot is hozott a szeminárium, hiszen nem csupán neves hazai és magyarországi előadók előadásait hallgathatják végig a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban dolgozó részvevők, hanem lehetőségük nyílik kerekasztal-beszélgetések révén feldolgozni, megbeszélni az adott témákat.
A szemináriumot Nata Mesarović, a Legfelsőbb Semmítőszék elnöke nyitotta meg, kiemelve, hogy a konferencián olyan fontos kérdéseket fognak érinteni, amelyek Szerbia egész igazságszolgáltatását érintik. Szavai szerint alkotmányos elv, hogy Szerbiában nem csupán a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód számít hivatalosnak. Megjegyezte, a vajdasági igazságszolgáltatásban 14,5 százalékban képviseltetik magukat a nemzeti közösségek nyelvei, és ebből a számból csak a magyar nyelv 7 százalékot tesz ki. Az újságírók korábbi kérdéseire reagálva a részvevőknek is elmondta: Vajdaságból – főként Szabadkáról és Topolyáról – az eljárások nyelvével kapcsolatban még nem érkezett hozzá panasz.
– A másik nép nyelvének ismeretével építhetünk ki csupán polgári társadalmat – vélte a semmítőszék elnöke.
Az MNT által kiadott Nyelvi jogaink Szerbiában című kiadvány Beretka Katinka, a testület hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa mutatta be.
– A célunk az volt, hogy minden nemzedék számára emészthető kiadványt hozzunk létre, amelynek nyolc tematikus fejezete nem csupán a hivatalos nyelvhasználattal, hanem a nemzeti szimbólumokkal, az oktatás nyelvével és a jogsértések esetleges következményeivel foglalkozik – méltatta a kiadványt a tanácsos.
Mint mondta, egy hagyományt szeretnének elindítani, hogy a kiadvány bővíthető legyen, a jelenlegi ugyanis az április 15-ei jogállapotokat tükrözi. Másik törekvésük, hogy a kiadvány egyéb elektronikus médiumokban is megjelenthető legyen.
Ezt követően Deli Andor tartományi közigazgatási titkár a tartományi közigazgatás szerkezetéről tartott előadást. Kérdésünkre, hogy a tartományi közigazgatás átszervezése hol tart, azt válaszolta, most készül az új munkahelyi besorolás, s azután az alkalmazottak megkapják munkakörükről szóló végzésüket. Ezt követően lehet csak tudni, hogy hányan lesznek munkaerő-felesleggé nyilvánítva.
– Most érünk az összevonás végéhez. A fő kérdés a vezető beosztású hivatalnokok számának csökkentése lesz, mivel nőnek a belső egységek egy-egy titkárságon belül, s ebből kifolyólag kevesebb felső és alsó szintű titkárra lesz szükség – magyarázta a tartományi jogalkotási titkár.
Mint megjegyezte, a létszámcsökkentéssel kapcsolatban nem tudna összegeket mondani, hogy mekkora megtakarításról lenne szó, de – mint hozzátette – egy segédtitkár fizetéséből másfél közhivatalnok bérét tudnák biztosítani.
