(Léphaft Pál)
A napokban közzétett szerbiai médiafejlesztési stratégia tervezete értelmében egyetlen médium tulajdonosa sem lehet az állam, vagy önkormányzat. A stratégia értelmében a kisebbségi médiumokat is magánosítani kellene. A dokumentum írói szerint ez az elképzelés nem veszélyezteti a nemzeti kisebbségek tájékozódását anyanyelvükön. A Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács elnökei másképpen vélekednek a dologról és bejelentették lapunknak, hogy mindent megtesznek a dokumentum módosítása érdekében.
– 18 hónappal a stratégia elfogadása után egyetlen médium tulajdonosa sem lehet az állam. Médium alapítója nem lehet: önkormányzat, területi autonómia, valamint olyan intézmény, vállalat, vagy egyéb jogi személy, amelynek az állam teljes egészében, vagy részben tulajdonosa. A magánosítás érdekében módosítani kell azokat a jogszabályokat, amelyek nem állnak összhangban e céllal. Kisebbségi médium tulajdonosa lehet jogi és természetes személy, valamint egyesület – olvasható a médiastratégia tervezetében, amely bárki számára elérhető a művelődési minisztérium honlapján. A dokumentum a 2016-ig terjedő időszakra vonatkozik.
Június folyamán Szerbia-szerte közvitákat szervez a minisztérium, majd ezután véglegesítik a dokumentumot, amely sajtóinformációk szerint június végén, vagy július elején kerülhet a szerb kormány elé.
Dr. Rade Veljanovski, a belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának professzora egyike volt azoknak a szakembereknek, akik részt vettek a stratégia kidolgozásában. Veljanovski elismerte lapunknak, hogy nincs tökéletes megoldás, abban azonban biztos, hogy a kisebbségi médiumokat ugyanúgy magánosítani kell, mint bármely másikat. Semmi sem indokolná a kivételezést – jelentette ki Veljanovski, majd hozzátette, hogy a dokumentum kidolgozása során a legfontosabb elv az európai mércékkel és tapasztalatokkal való összehangolás volt.
Az egyetemi professzor szerint az lesz a jövőben a legfontosabb, hogy ha a magánosított kisebbségi médiumok veszélybe kerülnek, akkor az állam azonnal lépjen közbe és biztosítsa a fennmaradásukat. A stratégiában egyébként nem kerül pontosításra, hogy a nemzeti tanácsok lehetnek-e médiumok alapítói. Veljanovski ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy a pontosításra nem is volt szükség, mivel a nemzeti tanácsok kvázi állami intézmények, amelyek képviselőit úgy választják, mint a parlamenti képviselőket, és amelyek állami támogatásból tartják fenn magukat. Vagyis a nemzeti tanácsokon keresztül is politikai nyomásgyakorlás áldozatai lehetnek a médiumok, és ezért a nemzeti tanácsok sem lehetnek alapítók – szögezte le Veljanovski.
LEGYEN VÉDETT VAD
Dinko Gruhonjić, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének (NDNV) elnöke csak részben ért egyet Veljanovskival. Gruhonjić úgy látja, hogy a magánosításra, és főleg a kisebbségi médiumok magánosítására, illetve helyzetére vonatkozó fejezetek a legrosszabbul megfogalmazottak a stratégiában.
Az NDNV elnökének állásfoglalása szerint azokat a kisebbségi médiumokat, amelyek alapítója valamely nemzeti tanács, semmiféleképpen nem lenne szabad magánosítani.
– Ezeknek a médiumoknak a pénzelésében azonban reformokat kellene végrehajtani. Szerintem a pályázat útján történő pénzelés lenne a legjobb megoldás, mivel az a minőség fokozására ösztönözné a médiumokat. Azt viszont nem gondoljuk, hogy a nemzeti tanácsoknak újabb médiumokat kellene alapítaniuk, vagy újabbak alapítói jogait átvenniük. Ha a nemzeti tanácsok túl széles monopolhelyzethez jutnak saját közösségük médiaszínterén belül, akkor az teret engedhet a politikai nyomásgyakorlásnak. Ez főleg azokon a közösségeken belül érvényes, ahol egy politikai párt dominál. Az önkormányzatok tulajdonában álló kisebbségi médiumokat illetően úgy vélem, hogy a nemzeti kisebbségek szerzett jogait – ebben az esetben a tájékoztatást – nem szabad veszélyeztetni és meg kell őrizni, de ez nem azt jelenti, hogy ezeket a jövőben is önkormányzati pénzekből kellene fenntartani. A pénzelést más módon is meg lehet oldani. Az államnak, mint tulajdonosnak, ki kell vonulnia a médiumokból, mivel csak így lehet egy többé-kevésbé működő médiapiacot kialakítani. Sok helyi médium munkatársa már egyáltalán nem ismeri az újságírás alapjait, és az embernek olyan érzése támad, mintha az önkormányzati hatalom propaganda irodájának munkatársaiként dolgoznának – részletezte lapunknak Gruhonjić.
Az NDNV elnöke elismerte, hogy az eddigi, jobbára sikertelen, magánosítások függvényében nagyon fontos, hogy a stratégiában, illetve az ennek függvényében kidolgozott akciótervben részletezésre kerüljön, hogy a média világa érzékeny terület. Egy médiumot sem lehet úgy magánosítani, mint egy vágóhidat. Az államnak felügyelnie kell a magánosítást, hogy ne kerüljön veszélybe a közérdek, és a polgárok szerzett joga – szögezte le Gruhonjić.
Az NDNV elnöke azt is kifogásolja, hogy a munkacsoport, a minisztérium nyomására, csupán másfél hónapot dolgozott a stratégián. Ennyi idő alatt nem lehet jó stratégiát összeállítani – állapította meg Gruhonjić. Reméli, hogy a közelgő közviták során sikerül kiharcolni a dokumentum kiegészítését, módosítását.
ÚJ HARC, AZONOS CÉL
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke nemtetszését fejezte ki a stratégia kapcsán. Mint mondta lapunknak: „Úgy tűnik, hogy ismét meg kell vívni a már korábban megvívott és lezártnak vélt harcokat a magyar nyelvű tájékozódás megőrzése érdekében.”
– Ha mindenhol a világon, így az európai országok nagy részében is működhetnek önkormányzati alapítású médiumok, akkor nem értjük, hogy ez Szerbiában miért nem valósulhat meg. Nem igaz, hogy az európai gyakorlat a magánosítás mellett szól. Magyarországon több mint száz médium önkormányzati alapítású, és ez más országokban is jellemző. Állításunk bizonyítása érdekében listázzuk a környező országok önkormányzati médiumait és ez lesz érvelésünk egyik alapja. Egyébként azonnal szeretném leszögezni, hogy a médiastratégia nem kötelező érvényű és végrehajtandó dokumentum, ezt a jövőben még át kell ültetni törvénybe. Persze nem lenne jó, ha a törvényhozás fázisában kellene megvívni csatáinkat. Számunkra nagyon fontos, hogy köztulajdonban maradjanak a helyi elektronikus médiumok, mert ahol korábban ezeket magánosították, ott ez mindenhol rossz megoldásnak bizonyult. Ezért nem értem, hogy miért kellene tovább vinni a rossz megoldásokat – összegezte Pásztor.
A VMSZ szerint a nemzeti tanácsi alapítású médiumokat illetően nem kell magánosítástól tartani. Megjegyzésünkre, hogy a médiastratégia íróinak egyike egészen mást állított, a VMSZ elnöke kijelentette, hogy a nemzeti tanácsok, így a Magyar Nemzeti Tanács is, lehet média alapítója.
Pásztor a folytatásban kijelentette, hogy már csak az országos médiastratégia miatt is nagyon fontos lenne, ha az MNT mielőbb befejezné a vajdasági magyar médiastratégiát, mert ennek a dokumentumnak irányadó, hozzáállást meghatározó álláspontnak kell lennie, amely mentén a későbbiekben a VMSZ eljárhatna a vajdasági magyar médiumok érdekében.
SEMMITMONDÓ ÁLTALÁNOSSÁGOK
Az országos médiastratégia jelenlegi formájában az MNT számára több okból kifolyólag is elfogadhatatlan – jelentette ki a Magyar Szónak dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke. Ebben a többnemzetiségű államban a dokumentum nagy általánosságok és semmitmondások szintjén foglalkozik a kisebbségi nyelvű tájékoztatással, illetve annak fejlesztésével, külön igényeivel és problémáival – állapította meg Korhecz, majd hozzátette, hogy a stratégia lenézi, megkerüli, lényegtelennek tartja a magyar nyelvű tájékoztatást is.
– A dokumentum arra sem ad választ, hogyan kellene az államnak biztosítania a kisebbségi médiumok külön költségvetési szükségleteit. Számunkra az is elfogadhatatlan, hogy a stratégia értelmében minden médiumot magánosítani kell és piaci viszonyokat kell felállítani. Csupán egy nagyon szűk közszolgálati jelenlétnek ad teret, ami az SZRTV-ben és a VRTV-ben ki is merül. A stratégiában igen homályos megfogalmazással a közérdekű tájékoztatást szolgáló civil alapítású médiáról is szó van. Mellébeszél, illetve tudatlanságát támasztja alá az, aki azt állítja, hogy ezek a megoldások az európai gyakorlatnak felelnek meg. Európa államai nemcsak nyelvi és etnikai sokszínűségüket tekintve különböznek egymástól, hanem a magánosítás, valamint az állami tulajdonban lévő médiumok vonatkozásában is – fogalmazott Korhecz, majd megerősítette, hogy az MNT megteszi módosítási javaslatait, illetve eljuttatja bírálatait a megfelelő személyekhez.
Tudatják majd, hogy különösen a magyar nyelvű tájékoztatás szempontjából miért nem elfogadható a stratégia, és mit kellene beleépíteni. Ha észrevételeik és ellenérveik nem találnak meghallgatásra, akkor a köztársasági parlamentben próbálják közvetetten megbuktatni a stratégiát, elsősorban a VMSZ és a többi kisebbségi képviselő közreműködésével – nyilatkozta Korhecz.
