2024. július 18., csütörtök

Katonai találkozó gyűlölködő fogadtatással

Az ellenzék szerint Szerbia térdre borult Brüsszel és Washington előtt – A radikálisok felgyújtották a NATO zászlaját

Tegnap Belgrádban megkezdődött az a háromnapos katonai találkozó, amelyen a NATO tagállamainak, partnerországainak, valamint a Békepartnerségnek, a Mediterrán Párbeszédnek (MD) és az Isztambuli Együttműködési Kezdeményezésnek (ICI) a képviselői vesznek részt. Valerij Gerasimov, az orosz hadsereg vezérkari főnökének vezetőhelyettese szintén jelen van a szerdán záruló tanácskozáson. A részvevők érkezésük napján az ellenzéki szerb politikum és a polgárok egy részének heves NATO-ellenes hangulatáról győződhettek meg.

A HIDAKRA VONULTAK

A Szerbiai Demokrata Párt képviselői már vasárnap is tüntetéssel fejezték ki véleményüket az euroatlanti szövetségről, tegnap pedig a belgrádi Száva-hídra és Branko-hídra vonultak ki hangoskodni.

A Száva-hídon elhelyeztek egy Soha a NATO-ba feliratú transzparenst, a Branko-hídon pedig sajtótájékoztatót tartottak. Az SZDP szerint Szerbia számára egyedül a katonai semlegesség a logikus megoldás. Koštunica követői szerint az, hogy Belgrádban szerveznek egy ilyen jellegű katonai találkozót, bizonyíték arra, hogy az államvezetés az euroatlanti szövetségbe vezetné az államot. Az SZDP ezért azt követeli Boris Tadić államfőtől és Dragan Šutanovac védelmi minisztertől, hogy tudassák a közvéleménnyel döntésüket az ország NATO-tagságával kapcsolatban.

Miloš Jovanović, az SZDP alelnöke szerint az államvezetés a találkozó szervezésével megszégyenítette az országot és lakosait. Andreja Mladenović, az SZDP belgrádi városi szervezetének elnöke pedig kijelentette, hogy a találkozót a vezérkar épületének romjaiban kellett volna megtartani. A szóban forgó épületet az 1999-es NATO-bombázás során érte találat.

Mladenović bejelentette: a párt tagjai ma is folytatják a tiltakozást, hogy megmutassák, Szerbia sohasem lesz NATO-ország, Belgrád pedig sohasem lesz NATO-város.

A Szerb Radikális Párt ennél radikálisabb módszerekkel fejezte ki nemtetszését. Ők az elnöki palota előtt gyülekeztek, és egy tiltakozó levelet szerettek volna átadni Tadićnak. A biztonságiak nem engedték őket az államfőhöz, amire válaszul felgyújtották a NATO zászlaját, és amíg az égett, felolvasták a levelet. Közben a Készüljetek, készüljetek csetnikek kezdetű dalt énekelték.

A levélben többek között az alábbi vádak állnak: Tadić miatt az ország megszállás alá került. Az államfő miatt az ország térdre borult Brüsszel és Washington előtt. Számunkra tűrhetetlen, hogy azok jönnek most Szerbiába, akik bombázták hazánkat, akik elrabolják tőlünk Koszovót, és akik megengedték, hogy Koszovóban gyilkoljanak bennünket és elrabolják szerveinket.

Az elnöki palotát őrző csendőrök elmondták, hogy beengedték volna a radikálisokat, de csak abban az esetben, ha egy küldöttséget alakítottak volna. Zoran Krasić, az SZRP képviselője azonban közölte, hogy mindannyian Tadić elé kívántak járulni. A radikálisok mintegy 100 tagjukkal gyűltek össze az elnöki palota előtt.

KIVIZSGÁLNI A BOMBÁZÁST

A Szerbiai Rádió és Televízió NATO-bombázásban elhunyt munkatársainak a hozzátartozói levélben fordultak az euroatlanti szövetség képviselőihez. A családtagok független vizsgálatot követelnek a szóban forgó légitámadás kapcsán.

– A vizsgálat keretében a NATO-nak fel kellene tárnia minden kapcsolódó dokumentumot és bizonyítékot az 1999. április 23-ai légitámadás kapcsán. Ki kell derülnie, hogy Slobodan Milošević és az akkori állami, illetve katonai szolgálatok mikor értesültek a NATO célpontjairól, valamint a támadások tervezett időpontjairól – olvasható a levélben.

Az áldozatok hozzátartozói a mai napig nem tudták meg, milyen típusú repülőgéppel bombázták az SZRTV épületét, s hogy a támadás során a pilóta kapcsolatban állt-e bázisával. Az sem derült még ki, hogy a támadásról készült-e esetleg légi felvétel, hangsúlyozták a hozzátartozók.

– Mi, az áldozatok hozzátartozói, úgy véljük, hogy a szerbiai emberek véleményét a NATO-ról nagy mértékben befolyásolná, ha kiderülne az igazság az SZRTV épülete elleni légitámadásról. Úgy gondoljuk, ha az euroatlanti szövetség segítené az áldozatok hozzátartozóit az igazság utáni kutatásban, az a szövetség tekintélyét is kedvezően befolyásolná – áll a levél folytatásában.

A hozzátartozók követelik, hogy a levelet olvassák fel a katonai találkozó első ülésén.

HASZON SZERBIA SZÁMÁRA

Vladan Živulović, a Szerbiai Atlanti Tanács elnöke nevetségesnek tartja a vádakat, hogy a katonai találkozó házigazdájaként Szerbia automatikusan a NATO-csatlakozás mellett kötelezte el magát, és lemondott katonai semlegességéről.

– Ez egy professzionális katonai találkozó, ahol nemcsak a NATO tagállamainak a képviselői, hanem mondjuk a Békepartnerség képviselői is megjelennek. Itt lesz Brazília, Oroszország, Pakisztán és Oroszország küldöttsége is. Valóban a NATO a fő szervező, de a találkozón olyan általánosan fontos témákról lesz szó, mint a globális biztonság és a világméretű együttműködés – magyarázta Živulović. Hasonlóképpen vélekedik Aleksandar Radić katonai elemző, aki szerint Szerbia egy stratégiai katonai találkozó házigazdájaként csakis előnyökre tehet szert.

– Azzal, hogy Szerbia meghívta a részvevőket, és ehhez elnyerte Washington támogatását, fontos referenciához jutott. Ebben a természetellenes helyzetben, amikor egyrészt katonai semlegességünkhöz ragaszkodunk, másrészt viszont saját határozatlanságunkat bizonyítjuk, egy kicsit mégis együttműködési szándékunkat támasztottuk alá – fogalmazott Radić.

A Liberális Demokrata Párt a találkozó apropóján ismét emlékeztetett arra, hogy az európai uniós csatlakozás egyik állomása a NATO-tagság. A párt ismét kijelentette, hogy Szerbiának szerintük az euroatlanti szövetségben a helye.