Szerbia NATO-csatlakozásáról csakis a belgrádi államvezetés dönthet – jelentette ki a szerb fővárosban folyamatban lévő katonai találkozón tegnap Stéphane Abrial francia tábornok, a szövetséges transzformációban lévő vezérlés főparancsnoka. Szerbia a katonai találkozó után ugyanolyan közel áll majd az észak-atlanti szövetséghez, mint mondjuk Oroszország, állapította meg Dragan Šutanovac védelmi miniszter.
A NATO olyan szintű kapcsolatot szeretne kialakítani Szerbiával, amilyet az ország is elfogadhatónak tart, közölte Abriel.
– A NATO nyitott az együttműködésre, ugyanakkor tiszteletben tartja minden egyes szuverén állam döntését. Szerbia kulcsfontosságú szerepet tölt be a biztonságot illetően a Balkánon. Az észak-atlanti szövetég és Szerbia közötti kapcsolat erősítéséből az egész térségnek előnye származhat. Ne legyen félreértés: a partneri viszony nem azt jelenti, hogy a NATO mozgósít bizonyos országokat és harcba viszi katonáit, hanem stratégiai fegyver a biztonság hálózatának a kiépítésében. A partnerség nem a NATO váróterme – fogalmazott Abriel.
A francia tábornok a továbbiakban elmondta, hogy Szerbia katonai semlegessége nem zárja ki az együttműködés lehetőségét az észak-atlanti szövetséggel. Erre vonatkozólag példaként lehetne említeni Ausztriát, Svájcot és Finnországot, amelyek semleges országként együttműködnek a szövetséggel, hangsúlyozta Abriel.
– A világűrrel kapcsolatban még semmiféle jogi keret nem létezik. Ha ez a jogi keret egyszer megszületik, akkor a katonai erők is bekapcsolódhatnak az erre irányuló folyamatba – nyilatkozta Abriel.
Dragan Šutanovac védelmi miniszter elismerte, hogy a szerbiai polgárok többsége még mindig érzékenyen reagál a NATO-csatlakozással kapcsolatos hírekre. Szerbia a katonai találkozó után ugyanolyan közel áll majd az észak-atlanti szövetséghez, mint a többi részt vevő országok némelyike, szögezte le Šutanovac, és példaként Brazíliát, Oroszországot, Kuvaitot és Finnországot említette.
– A katonai találkozónak sokkal inkább kül-, nem pedig belpolitikai jelentősége van. Szerbia a jövőben megszilárdítja védelmi erőit, illetve a békemissziókban való részvétel által tekintélyét a világban. Az időszerű biztonsági kihívásokkal, kockázatokkal és fenyegetésekkel egyetlen ország sem képes egymaga szembenézni, szükség van az együttműködésre. Az izoláció egyetlen problémától sem véd meg bennünket – magyarázta Šutanovac.
A védelmi miniszter büszke arra, hogy részt vehet a Szerbiában valaha megtartott legnagyobb katonai találkozón. Šutanovac arra is emlékeztetett, hogy a Szerbia és az Európai Unió között a közelmúltban aláírt együttműködési megállapodás értelmében az ország részt vesz a békemissziókban. Ez csupán egy kis lépés az EU és az emberiség felé, de általánosságban véve nagy lépés Szerbia számára, véli Šutanovac.
Annak ellenére, hogy Abriel tábornok igen tartózkodóan nyilatkozott Szerbia NATO-tagságáról, Aleksandar Radić katonai elemző megállapította, hogy az észak-atlanti szövetség a soraiban szeretné látni Szerbiát. Ugyanakkor az ország a katonai találkozó után sem közelebb, sem távolabb nem áll a tagsághoz, mint előtte, szögezte le Radić, aki azt azért elismerte, hogy a találkozó házigazdájaként Szerbia legalább jóakaratát bizonyította.
– A szerb fél ezzel semmiféle kötelezettséget sem vállalt, azt sem, hogy változtat a dolgok jelenlegi állásán, illetve az ország katonai semlegességén. A NATO már réges-régen tudatta, hogy szeretné, ha Szerbia csatlakozna, ez azonban csakis Szerbiától függ. Az észak-atlanti szövetég komoly, szigorú szabályozású rendszer, amelyhez csakis akkor csatlakozhat egy ország, ha ezt maga is óhajtja – részletezte Radić.
Szinte ugyanígy nyilatkozott a belgrádi sajtónak a téma kapcsán Miroslav Lazinski, a Politika napilap jegyzetírója. Ő szintén megállapította, hogy a találkozó miatt Szerbia semmivel nem került közelebb az észak-atlanti szövetséghez.
A NATO valóban szeretné a soraiban látni Szerbiát, a csatlakozás azonban nem történik meg automatikusan egy konferencia megtartásával, hangsúlyozta Lazinski, a továbbiakban pedig arra utalt, hogy egy ugyanilyen katonai találkozót tavaly a semleges Finnországban tartottak meg, jövőre pedig a szintén semleges Svédország lesz a házigazda.
– Végül úgyis a nép dönt a NATO-csatlakozásról. Tekintettel arra, hogy a szerbiai civil szektorból kik lobbiznak a csatlakozás érdekében, nem hiszem, hogy a közvélemény hamarosan megváltoztatja állásfoglalását a katonai szövetséggel kapcsolatban. A szerbiai lakosság egyedül akkor vélekedne pozitívabban a NATO-ról, ha a szövetség közbenjárna annak érdekében, hogy az ország minél több hatáskört kapjon Koszovóban. Ellenkező esetben nehéz lenne meggyőzni az embereket arról, hogy a NATO-csatlakozással az ország területi integritását védjük, hiszen a NATO volt az, amely elvette országunk egy részét – fogalmazott Lazanski.
