Száz nap telt el a kormány átalakítása óta. Több mint három hónappal ezelőtt azt hallhattuk, hogy az átszervezésre többek között a kormány hatékonyságának fokozása miatt van szükség. A kormánykoalíció akkor igen sok reformot beígért: az alapélelmiszerekkel való zavartalan ellátás, a foglalkoztatottság növelése, a közfogyasztás csökkentése, a gazdasági tevékenységek fokozása, több pénz a mezőgazdaságra, új beruházások, az európai uniós csatlakozás meggyorsítása, az igazságügy teljes reformja, harc a bűnözés és korrupció ellen, teljes körű együttműködés a hágai törvényszékkel.
Lapunk Márton Attila politikai elemzőt, Vera Didanović politikai szakújságírót és MijatLakićevićet, a Novi Magazin szerb nyelvű hetilap főszerkesztő-helyettesét kérdezte arról, hogy a hangzatos ígéretekből szerintük mi valósult meg.
HOMOGÉNEBB KORMÁNY
MártonAttila politikai elemző beismerte: ha nem olvas róla a sajtóban, akkor nem is tudta volna, hogy már száz nap telt el a kormány átalakítása óta, ebben az időszakban ugyanis semmiféle lényeges pozitívum nem történt. Az egyetlen kifejezetten nagy siker Ratko Mladić letartóztatása volt, amit azonban nem biztos, hogy az új összetételű kormánnyal kellene kapcsolatba hozni, állapította meg Márton. Hozzátette: annyit kapott az átalakítástól, amennyire már előre számított.
– Ebben az időszakban folytatódott a jogharmonizáció, de a fontos jogszabályok, mint mondjuk az önkormányzatok vagyonáról vagy a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvények még mindig a levegőben lógnak. Az igaz, hogy a kívülállók számára úgy tűnik: kevesebb a konfliktus a kormányon belül, amióta Dinkić nincsen ott, most homogénebbnek hat a kormány. A gazdasági életet illetően látom a legkevesebb történést. Szerintem pedig éppen ez a legfontosabb tényező. A mostani hatalmi pártok fennmaradása éppen attól függ, hogyan alakul a gazdasági élet az elkövetkező időszakban – magyarázta Márton.
A száz napra a földművesek útzárlata is rányomta bélyegét, már csak azért is, mert a tiltakozás összefüggésben áll az átalakítással, véli Márton.
– Az előző mezőgazdasági miniszter inkább a középgazdáknak felelt meg, az új miniszter viszont változtatna az eddigi politikán, nagyobb hangsúlyt fektetne az állattenyésztésre és a kisgazdák támogatására. Ez jelentős diszkontinuitás az eddigi politikához képest. Abba már nem bonyolódnék bele, hogy ez kinek jó vagy rossz, hiszen ez a gazdák egyéni érdekétől függ – fejtegette Márton.
FOLYTATÓDNAK AZ ÖSSZECSAPÁSOK
Hasonlóan nyilatkozott lapunknak VeraDidanović politikai szakújságíró is, aki szintén nem látja, hogy bármi érdemleges történt volna a kormányátalakítás óta eltelt száz napban. Sem a kormánykoalíción belüli kapcsolatokat, sem a kormány lépéseit illetően nem látni változást vagy eredményt, véli Didanović.
– Az átszervezés egyik indoka az volt, hogy a jövőben a kormány együttműködőbb csapattá váljon, és jobb benyomást keltsen a polgárokban. Szerintem ez nem valósult meg. Elég volt figyelemmel kísérni a napokban a parlamenti vitát, vagyis azt, hogy Mlađan Dinkić egyedül érvelt pártja törvénymódosítása mellett, a hatalmi koalícióból pedig senki sem állt mellé. Emellett Užicén történtek összecsapások a Demokrata Párt és a Dinkić által vezetett Szerbiai Egyesült Régiók között, mivel a város demokrata polgármestere leváltatta néhány közvállalat Dinkić-párti igazgatóját. Ezek csak az elmúlt néhány nap történései, de folyamatosan tanúi lehetünk a hatalmi koalíció pártjai közötti összecsapásoknak. Nekik pillanatnyilag az a legfontosabb, hogy minél ügyesebben helyezkedjenek a választások előtti időszakban. Ha pedig leginkább ez jellemzi a vezető pártok tevékenységét, akkor nem is számíthatunk a közös munka jobbá válására, s ezzel a kormány hatékonyságának a fokozódására sem – részletezte Didanović.
Az újságíró a folytatásban elmondta, hogy a kormány természetesen végzi a dolgát, törvényeket juttat a parlamentbe, de nem lehet azt állítani, hogy mindez az átalakítása nélkül nem történt volna meg.
Kérdésünkre, hogy mindennek alapján elképzelhető-e, hogy a kormányátalakítással a hatalmi koalíció csupán időt kívánt nyerni, hogy ne kelljen kiírni a rendkívüli választásokat, Didanović a következőket válaszolta:
– Ebből indultunk ki a kezdet kezdetén. Az átalakítást illetően sohasem volt világos, hogy ki mit akar. Végül már szinte úgy éreztük, hogy minden annak a bolhának a függvényében történik, amelyet a médiumok ültettek az államvezetés fülébe. Semmi sem történt, ami ezeket a feltételezéseket megcáfolná.
MEGŐRIZNI A NÉPSZERŰSÉGET
MijatLakićević, a Novi Magazin szerb nyelvű hetilap főszerkesztő-helyettese kijelentette: nem látja, hogy bármi érdemleges történt volna az átszervezés óta.
A régi-új kormány folytatta a korábbi politikát, egyedül a miniszterek közötti nyilvános vitáknak nem lehetünk mostanában tanúi, szögezte le Lakićević. Hozzátette: a kormány és a pártok tevékenysége csupán arra korlátozódik, hogy népszerűségüket minél inkább megőrizzék a következő választásokig.
– Szinte minden tárcavezető választások előtti kampányt folytat, a reformok elmaradnak, mintha ettől el is álltak volna. Az adópolitika terén nemhogy előrelépés nem történt, hanem mintha két évet visszautaztunk volna az időben. Az ide vonatkozó korábbi reformokat, mint mondjuk a vagyonadóval kapcsolatos változtatásokat, egyszerűen megsemmisítették. Nem valósult meg a közszféra reformja, és gazdasági téren sem történt előrelépés. Szinte mindennaposak a sztrájkok, és akárki vonul ki az utcára, majdnem mindannyian megkapják, amit kérnek, függetlenül attól, hogy követeléseik jogosak vagy sem – magyarázta Lakićević.
A Novi Magazin főszerkesztő-helyettese nem biztos benne, hogy ha a kormányátalakítás helyett inkább a rendkívüli választásokat írták volna ki, akkor bármi másképpen alakult volna. Ha inkább a választásokat írták volna ki, akkor egyedül az eddigi időszak egyetlen pozitív történése, Mladić letartóztatása, maradt volna el, véli Lakićević. Mint mondta, Szerbia a hágai vádlott letartóztatásával nagy lépést tett az Európai Unió felé.
Az a gond, hogy bár a jelenlegi kormány rossz, alternatívája még rosszabb, szögezte le Lakićević.
