A tartományi ombudsman arra a megállapításra jutott, hogy a Magyar Nemzeti Tanács és az oktatásügyi titkárság két alkalommal is szabálytalanul jártak el a zentai Gimnázium igazgatóválasztása alkalmával. Az intézmény iskolaszéke tavaly ősz eleje óta két alkalommal is Máriás Ildikót, a Gimnázium kémiatanárnőjét szavazta meg igazgatónak. Az iskolaszéki döntést az MNT-hez küldték véleményezésre, de az egyik alkalommal sem támogatta Máriás kinevezését. Végül Deli Andor jogalkotási, közigazgatási, nemzeti közösségi és oktatási titkár idén áprilisban Újházi Évát, az intézmény némettanárnőjét nevezte ki megbízott igazgatóvá.
Máriás Ildikó májusban kereste fel panaszával a tartományi ombudsman hivatalát. Az ismeretes tények alapján az ombudsman múlt héten ajánlást küldött az MNT-nek és a Deli vezette titkárságnak.
„Az MNT az igazgatóválasztás illetően mindkét alkalommal a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel ellenben járt el. A szóban forgó jogszabály 12. szakasza. 1. pontjának 5. bekezdése értelmében a nemzeti tanácsok azokban az oktatásügyi intézményekben, amelyekben a nevelési-oktatási tevékenység a nemzeti kisebbség nyelvén is folyik, előzetes jóváhagyását adják az intézmények igazgatója megválasztásához. Az MNT 2010 szeptemberében, majd 2011 márciusában végzést hozott arról, hogy nem adja előzetes beleegyezését Máriás Ildikó kinevezéséhez. Mindkét végzés magyarázatában az áll, hogy az előzetes belegyezés megadását azért utasítják el, mert Máriás Ildikót egy törvénytelenül megválasztott iskolaszék választotta meg. Az MNT ezenkívül azért is megkérdőjelezte Máriás Ildikó kinevezését, mert ő maga is tagja az iskolaszéknek. A tartományi ombudsman úgy véli, hogy amíg egy jogerős bírósági ítéletben nem nyer megerősítést az iskolaszék törvénytelen megválasztásának ténye, addig az adott iskolaszék döntései érvényesek.
A tartományi jogalkotási, közigazgatási, nemzeti közösségi és oktatási titkárság azzal a magyarázattal utasította el mindkét alkalommal Máriás Ildikó kinevezését, hogy az iskolaszéknek biztosítania kellett volna a kinevezéshez az MNT beleegyezését, és csak azután fordulhatott volna a titkársághoz. A tartományi titkár elmulasztotta megállapítani az MNT végzésének jogi hiányosságait. A titkárság úgy mérte fel a tényállást, hogy az iskolaszék nem szerezte meg az MNT előzetes belegyezését az igazgató kinevezéséhez. A Vajdaság Autonóm Tartomány hatásköreiről szóló törvény 60. szakasza 3. bekezdésében az áll, hogy ha a nemzeti tanács az iskolaszék az igazgató kinevezésének véleményezésére vonatkozó kérelmének átvétele utáni 15 napon belül nem juttatja el véleményét a titkársághoz, az olyan, mintha véleményét át sem adta volna, illetve ebben az esetben pozitív véleményt alkotott volna az igazgatókinevezésével kapcsolatban” – olvasható az MNT-hez és a titkársághoz eljuttatott négyoldalas ajánlásban.
Az ombudsman ajánlásában felszólítja az MNT-t és az oktatási titkárságot, hogy a zentai Gimnázium következő igazgatóválasztásakor, amelyre a törvényben meghatározott határidőn belül pályázat kiírása alapján kerül sor, tartsa tiszteletben az oktatásról, a nemzeti tanácsokról és a tartomány hatásköreiről szóló törvényeket és kizárólag a pályázó alkalmasságának függvényében állítsa beleegyezését, vagy bele nem egyezését.
VukašinovićÉva kisebbségügyi kérdésekkel megbízott tartományi ombudsmanhelyettes lapunknak elmondta, hogy a szóban forgó ügyben az MNT nem az igazgató személyéről döntött, hanem megvonta a döntést, mert úgy vélte, hogy az iskolaszéket törvénytelenül alakították meg.
– Az ombudsman állásfoglalása az, hogy az MNT nem foglalhat állást az iskolaszék törvényességével kapcsolatban, ez annak a bíróságnak a feladata, amely előtt ebben az ügyben már eljárás folyik. Az is egy lényeges részlete a történetnek, hogy az iskolaszék hatáskörébe nemcsak az igazgatóválasztás tartozik. Ha úgy vélik, hogy törvénytelen az iskolaszék, akkor annak minden más döntése törvénytelen. Nem lehet csak az igazgató megválasztása törvénytelen. Az MNT-nek indoklással az igazgató személyéről kellett volna véleményt alkotnia. A tartományi titkártól pedig elvártuk volna, hogy észrevegye az MNT aktusának hiányosságait. Mivel az MNT nem az igazgató személyét véleményezte, akkor a titkárságnak úgy kellett volna eljárnia, mintha a véleményezés pozitív lett volna – magyarázta Vukašinović.
Az ombudsmanhelyettes a folytatásban közölte, hogy remélik: az MNT és az oktatási titkárság is a törvényekkel összhangban jár el a következő igazgatóválasztás alkalmával.
Az ombudsmanhelyettes elmondta: az ombudsmani ajánlás kézbesítése után a címzetteknek 15 napjuk van reagálni az ajánlásra.
ÜTKÖZÉS A TÖRVÉNYEK KÖZÖTT
DeliAndor írásban fejtette ki véleményét a Magyar Szónak az ombudsmani ajánlás kapcsán.
– Az iskolaigazgató megválasztásának folyamatát az Oktatási kerettörvény és a Nemzeti tanácsokról szóló törvény is szabályozza. Sajnálatos tény, hogy az olyan iskolák vonatkozásában, amelyekben többségében kisebbségi tagozatok vannak és ilyen a Zentai Gimnázium is, a törvények eltérő eljárási folyamatot írtak elő. Az Oktatási kerettörvény ilyen esetben megelégedik a nemzeti tanács véleményével, míg a nemzeti tanácsokról szóló egyértelműen megköveteli a nemzeti tanács előzetes jóváhagyásának beszerzését. Egyértelmű a minőségi különbség a két aktus között, ugyanis míg a véleményezés nem kötelező jellegű, az előzetes jóváhagyás hiányában az iskolaszék nem hozhatja meg a végzést az igazgató megválasztásáról. Mindkét törvény egyenrangú és az eddigi gyakorlat megmutatta, hogy a köztük lévő kollízió nagy teret ad a különböző jogértelmezési elképzeléseknek és a politikai fondorlatoknak. A Tartományi Ombudsman minap kézbesített ajánlásában egyfajta jogértelmezési koncepciót prezentál, egyrészt az MNT, másrészt pedig a titkársági eljárás tekintetében. Jómagam elfogadhatónak tartom az Ombudsman ajánlásának azon részét, amely arra vonatkozik, hogy nemzeti tanács előzetes jóváhagyása az igazgató személyére és kompetenciájára kellene, hogy szorítkozzon, ugyanakkor hangsúlyoznám, hogy ennek a kérdésnek a végleges megválaszolása a már folyamatban lévő bírósági per tárgyát képezi, a törvény pedig ezt a kérdést nem részletezi. Az ajánlás azon része viszont, amely a tartományi titkárságra vonatkozik, az oktatási törvény rendelkezéseinek ad helyet és meg sem említi a nemzeti tanácsokról szóló törvényt. A nemzeti tanácsokról szóló törvény figyelmen kívül hagyása – amit a tartományi ombudsman javasolt – a gyakorlatot olyan irányba terelné, amely káros következményekkel járna a kisebbségi jogok megvalósítására az oktatás területén. Az ombudsman álláspontját azért tartom meglepőnek, mivel több előző esetben (pl. a verseci és fehértemplomi román érdekeltségű iskolák esetében) épp a nemzeti tanácsokról szóló törvény betartására szólította fel az önkormányzatokat. A titkárság a zentai igazgató megválasztásának folyamatában a nemzeti tanácsokról szóló törvény rendelkezéseit követte és megkövetelte az előzetes jóváhagyás meglétét. Mivel az MNT azt nem adta meg, nem állt módunkban az igazgató megválasztását megerősíteni. Mindezek okán úgy vélem, hogy semmiképp sem minősíthető egyértelműen törvényszegőnek a titkárság által lefolytatott eljárás, mint ahogy azt az ombudsman tette ajánlásában, hiszen tekintettel a törvények összehangolatlanságára, az egyik törvény alapján lefolytatott eljárást nem lehet a másik, eltérő rendelkezéseket tartalmazó törvény fényében elemezni. Sajnos a szerbiai jogrendben nem számítanak unikumnak az olyan esetek, amelyekben többféleképpen lehet törvényesen eljárni. A titkárság azt a törvényes utat választotta, amely kedvezőbb a kisebbségek számára – fejtette ki Deli.
Az oktatási titkár azt is megállapította, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény alkalmazása sok helyütt nagy ellenállásba ütközik. Vannak olyan próbálkozások, amelyek megkísérlik kizárni ennek a jogszabálynak az alkalmazását és helyette a kisebbségi szempontból gyengébb, kedvezőtlenebb törvényes megoldásokat helyezik előtérbe – véli Deli.
– Úgy gondolom, hogy egy ilyen jogi káoszban a legfontosabb a következetesség. A titkárság határozataival gyakorlatot épít és nem teheti meg, hogy egyes esetekben eltekintsen a nemzeti tanácsokról szóló törvény alkalmazásától, másik esetben pedig hivatkozzon arra – szögezte le Deli.
