A Szerbiai Képviselőház tegnap többek között a polgárok személyi jövedelemadójáról szóló törvénymódosításra beérkezett módosítási indítványokról vitázott. A törvénymódosítási javaslat szerint a mezőgazdaságban dolgozók számára beszüntetnék a mezőgazdasági és erdészeti kataszterből származó haszonra kivetett adót 2012-ben. A beterjesztő szerint ez serkentené a mezőgazdasági befektetéseket. Az adócsökkenés kiterjedne az önkéntes munkát vállalók térítményeire, valamint azokra a hallgatókra is, akik felsőfokú rendőrségi oktatásban vesznek részt. A köztársasági adminisztrációs illetékről szóló törvény módosítási javaslat szerint megszüntetnék az utólagos anyakönyvbe való bejegyzésekor fizetendő illetéket. A beterjesztő szerint ezzel kitöltenék a romák helyzetének fejlesztését támogató stratégia követelményeit az utólagos anyakönyvbe való bejegyzéssel kapcsolatban. A földműveseket érintő törvénymódosítással kapcsolatban Fremond Árpád , a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője nyilatkozott lapunknak.
– A törvényben eltörlik a mezőgazdasági terelők számára a kataszteri jövedelem után kivetett adót. Vagyis a mezőgazdászokra kivetett jövedelmi adót. Ezt az adót azonban 2004-től kezdve minden évben eltörölték. Annyi változás történ csupán, hogy most előre, már a következő évre is eltörlik a kataszterből származó jövedelemadót. Ez azonban jelentéktelen összeg, hiszen hektáronként mindössze 100–120 dinárról van szó.
Hogyan hathat ki a mezőgazdaság fejlődőséére az adó eltörlése?
– Véleményünk szerint ennek a jövedéki adónak az eltörlése nem fog kihatni a mezőgazdaság fejlődésére, semmi sem fog változni. Ez a megtakarítás nem jelent akkora összeget, amellyel ténylegesen serkenteni tudnák a befektetéseket, hiszen egy tízhektáros gazda esetében 1000 dinárról, egy százhektáros gazda esetében pedig 10 ezer dinárról beszélünk. Már a törvény magyarázatában is fel van tüntetve, hogy ez a jövedéki adó jelentéktelen összeg lenne és nem lenne kihatással az ország költségvetésére, de úgy érzik, hogy eltörlésével „talán” előre lehet valamennyire mozdítani a mezőgazdaságot. Ez korántsem akkora hír, mint amekkorának a kormány fel szeretné tüntetni, bár a gazdáknak mindenképpen könnyítést jelent. Ha ez olyan nagy összeg lenne, akkor az állam nem mondana le róla ilyen könnyen.
Ebből kifolyólag mi értelme van a szóban forgó adónak?
– A szóban forgó adóból számolják ki a lecsapolási illetéket, amely ennek az összegnek mintegy hatszorosa, vagyis hektáronként mintegy 6-700 dinár. Ezt az illetéket pedig továbbra is be kell fizetniük a gazdáknak. A termelők szerint ezt az illetéket kellene csökkenteni, hiszen a régióban 4 euró körül kérnek el vízlecsapolási illetékként. Tehát a valós problémát a vízlecsapolási illeték jelenti, de ennek csökkentése a tartomány hatáskörébe tartozik. A vízlecsapolási illeték befizetésére felszólító papírokon fel is van tüntetve, hogy mekkora lenne a jövedelmi adó, ugyanakkor az is fel van tüntetve, hogy azt nem kell befizetni.
