A köztársasági parlament Adminisztrációs Bizottsága tegnapi ülésén úgy döntött, hogy indítványozza a képviselőháznak a Szerb Radikális Párt négy képviselője mentelmi jogának megvonását. Nemcsak a szerb közvélemény és politikai elemzők vélik úgy, hogy Szerbiában túlságosan gyakoriak a visszaélések ezen a téren: az Európai Bizottság ajánlásában a mentelmi jog intézményének átfogalmazását indítványozta a szerb államhatalomnak. Az igazságügyi minisztérium szerint ehhez többek között a büntetőtörvénykönyvet kell módosítani.
Az Adminisztrációs Bizottság Momčilo Duvnjak, Dragan Aćimović, Gordana Paunović Milosavljević és Momir Marković radikális pártbeli képviselők mentelmi jogának megvonását javasolja a parlamentnek.
Duvnjak Kruševacon a községi képviselő-testület ülésén rátámadt és bántalmazott egy másik képviselőt, valamint akadályozta a Szerbiai Villanygazdaság munkásait, amikor azok ki akarták kapcsolni házánál a villanyáramot. Aćimović a gyanú szerint személyi dokumentumot hamisított, Paunović Milosavljević egészségügyi alkalmazottként kenőpénzt kért, Marković pedig Zimonyban tisztségviselőként visszaélt hivatali helyzetével és pályázat kiírása nélkül vett fel alkalmazottakat. Mind a négy esetben igazságügyi szerv kérte a szóban forgó személyek mentelmi jogának megvonását.
Sajtóinformációk szerint Duvnjak dicsekedhet a legtöbb bűnvádi feljelentéssel: szám szerint 13 alkalommal tettek ellene feljelentést. Duvnjak minden alkalommal mentelmi jogára hivatkozva kerülte el a bírósági eljárást.
Nenad Konstantinović, az Adminisztrációs Bizottság elnöke elmondta, hogy a tegnapi döntés semmilyen formában nem befolyásolja a többi parlamenti képviselő mentelmi jogának kérdését, amelyet egyébként a parlamentről szóló törvény is szabályoz.
Boško Ristić, aki a Demokrata Párt egyik tagja a bizottságban, kijelentette, hogy a képviselőket csak a parlamentben tett kijelentéseik kapcsán védheti a mentelmi jog, a bűncselekmények, vagy egyéb, nem verbális összetűzésnek jellemezhető cselekmény elkövetése esetén nem élvezhetnek kivételt.
A radikálisok válogatott vádakkal próbálták megkérdőjelezni a bizottság döntését. Többek között azt állították, hogy az igazságügyi szervek már Tomislav Nikolić, a Szerb Haladó Párt elnökének az esetében is kérték a mentelmi jog megvonását, amikor az rágalmazta Vojislav Šešeljt, az SZRP elnökét. Erről a kérvényről azonban nem tárgyalt a bizottság – érveltek a radikálisok.
A radikálisok azt állítják, hogy a képviselőikkel szembeni eljárás politikailag motivált: a választások előtti évben a DP így próbálja csökkenteni az SZRP népszerűségét. Az SZRP képviselői azt is közölték, hogy az igazságügyi szervek nem mostanában kérték szóban forgó négy képviselőjük mentelmi jogának az eltörlését. Világos, hogy azért rukkolnak elő csak most ezzel az üggyel, mert közelednek a választások – állítják a radikálisok.
KERESIK A MEGOLDÁST
A parlamenti képviselők mentelmi jogának intézménye, illetve annak mértéke, megvalósulása nem először vita tárgya. Az Európai Bizottság is úgy véli, hogy Szerbiában korlátozni kell ennek intézményét, többek között a korrupció visszaszorítása érdekében.
Slobodan Homen, az igazságügyi minisztérium államtitkára a közelmúltban bejelentette, hogy a minisztérium már megalakította azt a munkacsoportot, amelynek a büntetőtörvénykönyv és büntetőeljárásról szóló törvény módosítását kell kidolgoznia. A módosítások alkalmával figyelembe veszik az EB ajánlásait a parlamenti képviselők, a szerb kormány tagjainak, a bírák és ügyészek, valamint az Alkotmánybíróság bírái mentelmi jogának kérdésére vonatkozólag – közölte Homen.
Az államtitkár szerint az a legproblematikusabb az ide vonatkozó hatályos szabályozásokat illetően, hogy az ügyészség, bíróság kérvényét valamelyik parlamenti képviselő mentelmi jogának megvonására először a parlament Adminisztrációs Bizottsága kapja kézhez, illetve a bizottság kezében van az első döntés. A bizottság túlságosan nagy felhatalmazással bír ezen a téren – véli Homen, aki ezzel a megállapítással az EB véleményére és ajánlására utalt.
– A mentelmi jog intézményének átfogalmazása és korlátozása miatt elkerülhetetlen bizonyos törvények módosítása. Ettől azonban még nagyobb gond az alkotmány, amely szavatolja a parlamenti képviselők mentelmi jogát. Azt szeretnénk, ha a büntetőtörvénykönyvet, valamint a büntetőeljárásról és a képviselőházról szóló törvényeket úgy sikerüljön módosítani a mentelmi jog átfogalmazása érdekében, hogy az továbbra is megfeleljen az alkotmányban foglaltaknak. Ha ez nem sikerül, akkor az alkotmányt is módosítani kell – magyarázta Nenad Konstantinović, valamint azt is elmondta, hogy a parlament hamarosan megalakítja a képviselőházról szóló törvény módosításának kidolgozásával megbízott munkacsoportot.
NEMZETKÖZI GYAKORLAT
A parlamenti képviselők mentelmi joga a mai értelemben vett parlamentarizmussal egyidős intézmény. Valamely formája nemcsak megjelenik, hanem nagy hagyományokkal is rendelkezik a fejlett demokráciák mindegyikében.
A szerb alkotmány értelmében a parlamenti képviselők mentelmi jogot élveznek és nem vonhatják őket büntetőjogilag felelősségre véleményük kimondása, vagy a parlamentben történő szavazás miatt. Semmilyen képviselői munkájukkal összefüggésbe hozható cselekményért nem vonhatóak büntetőjogilag felelősségre.
A parlamenti képviselőt, aki mentelmi jogára hivatkozott, a parlament beleegyezése nélkül nem lehet vizsgálati fogságba helyezni és nem lehet ellene büntető eljárást folytatni, vagy bármilyen más eljárást, amely függvényében a bíró elzárást rendelhet el büntetésként. A parlamenti képviselőt egyedül akkor lehet vizsgálati fogságba helyezni a parlament engedélye nélkül, ha olyan bűncselekmény elkövetése közben éri tetten a rendőrség, amely bűncselekmény öt évnél hosszabb ideig tartó elzárással büntethető. A volt Jugoszlávia tagállamainak alkotmánya a szerbiaihoz hasonlóan rendezi a szóban forgó kérdést. Ugyanakkor nem Szerbia az egyetlen ország, ahol a parlamenti képviselők alkalomadtán visszaélnek a mentelmi jog intézményével és ahol a civil körökből is egyre hevesebb a tiltakozás emiatt. Június végén Mihály Róbert fiatal polgári aktivista Pozsonyban sátrat vert a szlovák parlament épülete előtt és néhány napos éhségsztrájkkal tiltakozott a szlovák képviselőket védő mentelmi jog, illetve az ennek függvényében történő visszaélések ellen.
