Nagy volt a megkönnyebbülés az eurózónában, amikor a görög parlament a múlt héten megszavazta azt a megszorító csomagot, amelynek függvényében az ország megkapta a 110 milliárd eurós hitelkeret esedékes, 12 milliárd eurónak megfelelő részletét. Bár az ellenzék és a görög polgárok hevesen tiltakoznak az újabb megszorítások ellen, az Európai Unióban nagy a remény, hogy az újabb infúziónak köszönhetően Görögország elkerüli a csődöt, vagyis nem kerül veszélybe az EU, illetve az euró stabilitása. Olli Rehn, az EU pénzügyi biztosa egyike volt azoknak, akik nagyon sürgették az újabb hitelt Görögország számára. Rehn szerint a görög pénzügyi válság más euróövezeti országokra való kiterjedését leginkább ezzel a hitellel lehet megakadályozni. Kilábalhat-e Görögország a válságból és ennek milyen hatása lesz az Európai Unióra és az euróra mint közös valutára – kérdeztük többek közöttRadovan Jelašićtól, a Szerbiai Nemzeti Bank egykori kormányzójától, aki jelenleg az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója.
Az Európai Unió immár másodszor hagyott jóvá Görögország számára támogatást. Ugyanakkor a gazdasági elemzők egy része úgy véli, hogy az ország így sem kerülheti el a csődöt. Ön szerint Görögország az újabb „infúziónak” köszönhetően megmenekül a legrosszabb forgatókönyvtől?
– Görögországnak be kell bizonyítania, hogy képes a GDP-hez viszonyítva 150 százalékra nőtt adósság terhét hosszú távon finanszírozni. Vannak országok, ahol az adóssági mutató még rosszabb (például Japán), de azoknak az országoknak elhiszik, hogy visszafizetik az adósságot. Szerintem Görögország esetében az adósság visszafizetése a gyakorlatban szinte lehetetlen és nem véletlenül került elő – mint egy varázskalapból – az utolsó pillanatban egy állítólagos privatizációs bevétel, amely a következő 5 évben kb. 50 milliárd eurót hozna a görög konyhára. Görögország – és egyben az EU – egyik vizsgáról a másikra bukik meg. Ezzel együtt párhuzamosan nő a nyomás a többi országra is, gondolok itt példának okáért Írországra, Portugáliára, Spanyolországra, illetve Olaszországra. Nemcsak magánszemélyek, hanem vállalatok is csődbe mehetnek, sőt országok is, ahogy ezt a volt Jugoszlávia kétszer is bebizonyította az utóbbi 30 év alatt. Hogy egy 10 millió lakosú Görögországgal miért foglalkozik ennyit az egész világ, annak csak egy oka van: az euró, illetve az Európai Unió jövője. Ennek a hétnek az elején a görög állampapírokra 16,3 százalék volt az éves hozam, amelyhez képest a szerb állam által fizetett kb. 5,1 százalékos kamat szinte eltörpül.
Mi történik, ha egy ország csődbe megy?
– Többek között az infláció, a befagyasztott betétek, az általános hitelblokád és a likviditás megszűnése a csőd főbb jellemzői. A szerbiai polgárok nagyon is jól tudják, hogy milyen az, amikor egy ország csődbe megy. Miután az 1984-es csődöt követően Szerbia 1991-ben másodszor is csődbe ment, az ország csak 2004-ben egyezett meg a Londoni Klub hitelezőivel. Addig az állam egyedül a Nemzetközi Valutaalaptól, illetve a Világbanktól vehetett fel nagyon szigorú feltételekhez kötötten pénzt.
Befolyásolhatja-e a görög válság az Európai Unió stabilitását, illetve magának az eurónak a stabilitását?
– Nemcsak az euró stabilitását befolyásolja, hanem egyben a svájci frank erősödésére is kihat. Az uniót illetően pedig annyit fűznék hozzá, hogy az EU bevezette a monetáris uniót fiskális unió nélkül, ennek a következményeit most fizeti a piac.
Lesz-e mindennek következménye az euróhoz kötött hitelekre nézve?
– Természetesen. A görög bankok jelentős regionális szereplők és stabilitásuk kihat egyes országok – főleg Románia, Bulgária és Szerbia – pénzügyi (makrogazdasági) stabilitására is. Negatív kihatása lesz a felárakra is, amelyet a külföldi befektetők elvárnak, amikor ezekbe az országokba fektetnek be. Ezenkívül a svájci frank erősödése is további fejfájást okoz majd mindenkinek.
Mennyire mélyül el majd az EU országaiban a görögországi helyzet miatt a bővítési félelem?
– Akarva-akaratlanul, de ezen a téren is lesz következménye a válságnak. A politikusok Görögországot sem tudják választóiknak „eladni”, egy nagyobb bővítést még kevésbé tudnának. Jelenleg a bővítés nem népszerű, habár remélem, hogy ennek a görög rémálomnak a politikusok gyorsan véget vetnek, és a kialakult helyzet nem súlyosbodik tovább.
A görög válság kiválthat-e dominóeffektust az EU tagállamaiban, illetve a Nyugat-Balkánon, régiónkban?
– A görög bankokon keresztül kiválthat, de remélem, hogy volt kollégáim a nemzeti bankokban már megfelelő gátakat emeltek.
