Június végén múlt egy éve, hogy megalakult az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács. Már dr. Korhecz Tamásnak, az MNT elnökének székfoglaló beszédéből is kiderült, hogy az új tanács fáradtságot nem ismerve kíván tevékenykedni a vajdasági magyar közösség érdekében. Négy területen dolgozták ki tevékenységi körüket, az ellátandó feladatokat: oktatás, művelődés, tájékoztatás és hivatalos nyelvhasználat.
Az akkor ígértek és az időközben teljesültek értékelése, valamint a témához fűződő kérdések kapcsán dr. Korheczet kérdeztük.
Mennyire sikerült az utóbbi tizenkét hónapban teljesíteni a mostani MNT felállása után megfogalmazott célkitűzéseket, feladatokat?
– A legtisztességesebb módja a visszatekintésnek, ha számba vesszük a Magyar Összefogás lista választási ígéreteit, illetve azokat a vállalásokat, amelyeket elnökként székfoglaló beszédemben magamra vállaltam. Érdemes területenként szemlélni az utóbbi egy évet:
OKTATÁS: Olyan szakpolitikát ígértünk, amelynek eredményeképpen látható, mérhető és a közösség erősödését, képzettségét fokozó intézkedéseket teszünk. Tavaly októberben elfogadtuk az oktatási stratégiát, majd attól kezdve annak teljesítésén dolgoztunk. Megígértük, hogy növeljük a magyarul tanuló általános, illetve középiskolások számát. Ezen a téren már egy év után is sikerült kimutatható eredményeket megvalósítani. Most, amikor beiskoláztatási programunk vége felé járunk, elmondhatjuk, hogy a szórványban a negatív demográfiai tendenciák ellenére is jelentősen több magyar gyermek iratkozott magyar iskolába, mint az előző években. Ehhez többek között az idén szeptembertől tovább bővítendő iskolabuszprogramunk is hozzájárult. A beiskoláztatás terén megtett előrelépések nem jelentik azt, hogy a következő években nem folytatjuk a magyarul tanuló diákok számának a növelésére irányuló tevékenységet. Második fontos vállalásunk az volt, hogy serkentjük a magyar fiatalok itthon történő sikeres továbbtanulását. Ebből a célból kidolgoztuk felsőoktatási ösztöndíjprogramunkat, amely most utolsó fázisához, az ösztöndíjak odaítéléséhez érkezett el. A figyelemfelkeltő mobilizációs kampány és az elektronikus felkészítő program meghozta a várt eredményt: kimutathatóan több magyar fiatal határozta el magát a továbbtanulásra és többen is jutottak be állami pénzelésen valamelyik hazai egyetemre, mint korábban. Persze ezután sem feledkezünk meg a fiatalokról, a felsőbb éves egyetemistáknak odaítélendő demonstrátori ösztöndíjakkal és a szerb nyelvi felzárkóztatási programmal igyekszünk segíteni az elsőéves egyetemisták tanulmányi előmenetelét. Az Európa Kollégiumnak szintén azt kell szolgálnia, hogy minél több magyar fiatal vállalja a továbbtanulást. Ezen a téren sajnos valószínűleg késik ígéretünk megvalósulása: minden erőfeszítésünk ellenére úgy tűnik, hogy az épület nem készül el a tanév kezdetéig. Az építkezés halad, felvállaltuk a pénzelés egy részét, de nem sikerült előteremteni a munkálatok befejezéséhez szükséges teljes összeget. Bízom abban, hogy a második szemeszter folyamán megnyitja kapuit a kollégium. Azt is megígértük, hogy létrehozzuk az MNT által alapított magyar oktatási intézmények hálózatát. Ez a folyamat is elindult: 36 kiemelt oktatási intézményt határoztunk meg és ezek közül 28 intézmény társalapítói jogainak az átvételét indítottuk el. A Kosztolányi Dezső és a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium esetében ez a folyamat be is fejeződött és az MNT társalapítóvá lépett elő. A maradék 26 iskola esetében sincsen fennakadás. Csütörtökön beszélgettem erről Žarko Obradović oktatásügyi miniszterrel, aki világosan kifejezte szándékát, hogy az általános iskolák esetében ez a folyamat a nyár folyamán befejeződik.
A Magyar Összefogás listán bejutott képviselők az elnök szerint jobbára személyi kérdések esetén tartózkodtak a vélemény nyilvánítástól
KULTÚRA: Egy évvel ezelőtt átlátható támogatási rendszer létrehozását helyeztük kilátásba, valamint megígértük, hogy kialakítjuk azoknak a magyar kulturális intézményeknek a hálózatát, amelyeknek az MNT lesz az alapítója vagy a társalapítója. Meg is történt 37 kulturális közintézmény kiemelése. Ezen intézmények közül 18 esetben elindítottuk a társalapítói jogok átvételét: bizonyos esetekben vagy befejeződött a folyamat, vagy a vége felé jár, de vannak olyan önkormányzatok, mint mondjuk Szabadka, ahol sajnos sáncháború alakult ki ezen a téren. Ez persze nem bátortalanít el bennünket és megpróbáljuk politikai szinten tisztázni a félreértéseket. Fontos, hogy a Vajdasági Magyar Nemzeti Színház ügye is elmozdult a holtpontról és elindult egy intézményes folyamat. Persze ez a történet sem lesz egyszerű, mivel több szereplővel kell számolni: magával a társulattal, Szabadka várossal, mint a Népszínház eddigi alapítójával, a tartománnyal mint alapítóval és az MNT-vel. Mi a magunk részéről folytatjuk a megkezdett folyamatot és igyekszünk be is fejezni. Fontos volt hivatásos színházaink tájolási programjának a támogatása is, valamint az, hogy kiemelt intézményeinknek a most elfogadott pótköltségvetésből hatmillió dinárnyi támogatást biztosítunk. A következő ülésen bemutatjuk a vajdasági magyar kulturális kalauzt, amely átfogó képet ad kulturális történéseinkről. Kiemelt intézményeinkről készült egy komplett internetes bemutatás és elindult a kulturális stratégiai összeállítása. Remélem, hogy év végéig sikerül befejezni a dokumentumot.
TÁJÉKOZTATÁS: Ezen a téren van talán a legkevesebb dicsekednivalója az MNT-nek. Az elmúlt egy év pozitív történése az volt, hogy társalapítójává váltunk a Pannon RTV-nek. Az ingyenes Képes Ifjúság és Hét Nap programot szintén a sikerek közé sorolnám. A vajdasági magyar tájékoztatási stratégia sajnos nehezen készül. Ennek objektív és szubjektív okai is vannak. Objektív ok, hogy korábbi tanácsosunk, aki már elkezdett ebbe az irányba gondolkodni, év elején lemondott tisztségéről. Az új tanácsos pedig más irányba kezdett el gondolkodni a stratégiát illetően. A közösségnek és a vajdasági magyar médiának nagy hiánya származik abból, hogy még nem készült el a stratégia.
HIVATALOS NYELVHASZNÁLAT: Ezen a téren a legtöbbet az emberek tájékoztatása terén tettük. Aktívan kampányoltunk annak érdekében, hogy a polgárok megismerjék jogaikat a nyelvhasználat terén. Az egyéni jogvédelmet szintén magunkra vállaltuk: számos panaszos esetében nemcsak tanácsot adtunk az ide vonatkozó jogokat, illetve jogorvoslatokat illetően, hanem mi oldottuk meg a panaszos problémáját. Hozzájárultunk ahhoz, hogy akik kétnyelvű anyakönyvi kivonatot kívánnak beszerezni, azok valóban egy szabályos űrlapot vehessenek át, méghozzá pluszköltségek nélkül. Nyelvhasználati Bizottságunk kidolgozott egy tájékoztató füzetecskét, amelyben nagyon közérthető módon világosítjuk fel az embereket jogaikról. Ez a füzetecske szinte minden magyar emberhez eljuthatott.
Két esetben nem sikerült betartani a korábbi vállalást: év elején június 1-jéig ígérték a Vajdasági Magyar Nemzeti Színház alapítási kérdéseit részletező határozatot, június 30-áig pedig a vajdasági magyar médiastratégia elkészültét helyezték kilátásba. Megfogalmazódott-e már újabb határidő erre a két dokumentumra vonatkozólag?
– A folyamatosan nem betartott határidők meghatározását Milutin Mrkonjić miniszter úrnak engedném át, ez az ő specialitása. Komolyra fordítva a szót, úgy gondolom, hogy mindkét esetben az ősz folyamán születnek majd meg a döntések. Elképzelhető, hogy a médiastratégia még a nyár végéig elkészül. Talán egy dolog fontosabb a határidők betartásánál: hogy ne fogadjunk el rossz, előkészítetlen dokumentumot. Tény, hogy mi sem vagyunk tévedhetetlenek és helyenként alábecsültük a feladat összetettségét, illetve bonyolultságát. Ugyanakkor szerencsére ez nem olyan területen történt, amelyen közvetlen és komoly következményei lennének a határidőbeli csúszásoknak.
Ha az összegzés után szembeállítjuk egymással a bizonyos területeken elért, valóban figyelemreméltó eredményeket és a néhány késésben lévő feladatot, akkor milyen osztályzatot adna az egyéves MNT-nek?
– Én egyedül hallgatóimat osztályzom. Saját magunk esetében ezt nem tenném, inkább a közvéleményre bízom ezt a feladatot. Kicsit úgy vagyok ezzel, mint az éjszakai vonatozással: az ember érzi, hogy tolat-e vagy előre halad-e a vonat, azt viszont nemigazán tudja felmérni, hogy milyen sebességgel. Ebben az esetben úgy érzem magam, mint a mozdonyvezető: érzi, hogy a motorok valóban magas fordulaton dübörögnek, érzi, hogy sok üzemanyag fogy, hogy halad a vonat. Azt viszont, hogy milyen sebességgel halad a vonat, csak a kívülállók tudják.
A nemzeti tanácsokról szóló törvény nincs teljes mértékig összhangban más fontos, mondjuk az oktatási vagy a művelődési jogszabályokkal. Mennyire nehezíti meg a jogérvényesítést a törvények közötti összhang hiánya és várható-e ezen a téren bármilyen előrelépés?
– Valóban vannak olyan összefésületlenségek a törvények között, amelyek gondot okoznak. Ugyanakkor vannak olyan terminológiai eltérések, amelyekből egyesek gondot csinálnak. Jogi, illetve normatív szempontból nem olyan nagy a probléma ezen a téren. Ezt az is bizonyítja, hogy ott, ahol létezik együttműködési szándék és nyitottság, ahol nem zsigerből próbálják megoldani a dolgokat, ott ezek a törvények nem okoznak gondokat. Egészében véve ezek a kollíziók nem teszik lehetetlenné sem az MNT, sem az intézmények hatékony működését. Persze léteznek olyan helyek, ahol a magyarok kollektív jogainak az érvényesítésével szemben van ellenállás, ott ezekbe a kollíziókba kapaszkodnak. Jogászként szeretném, ha ezek a törvények maximálisan összhangban lennének. Egyébként főleg a kultúráról szóló törvény a problematikus, az oktatásiban alapvetően egyetlenegy olyan pont van, amely alapja lehetne a félreértéseknek. Azt nem tudom, hogy a törvényhozó ki akarja-e és főleg mikor akarja kiküszöbölni ezeket az ellentmondásokat. Most van a parlamenti eljárásban az oktatási alaptörvény. A Vajdasági Magyar Szövetség képviselői be is nyújtották módosítási indítványaikat, amennyiben ezeket elfogadja a kormány, akkor már egyetlenegy pont sem ad majd teret a kollíziónak. A VMSZ saját politikai súlyának ismeretében persze a többi eltérés esetében is megpróbál majd eljárni.
A Magyar Nemzeti Tanács üléseit egyenes adásban közvetítette a szabadkai Pannon Televízió
Székfoglaló beszédében Ön arra kérte az MNT tagjait, hogy ne bólogató Jánosként vegyenek részt a munkában. „Arra kérem a tagokat, hogy kritikusan, konstruktívan, alaposan vitassanak meg minden napirenden lévő kérdést”, fogalmazott akkor. Az utóbbi egy év üléseit követve gyakran figyelhettük meg, hogy a Magyar Összefogás listáról MNT-be került tagok nem minden témát illetően képviseltek egy álláspontot, többször is ellenvéleményüknek adtak hangot valamelyik napirendi pont kapcsán, majd amikor szavazásra került sor, nem nemmel szavaztak, hanem tartózkodtak. A Magyar Összefogás tagjai nem szavazhatnak nemmel?
– A parlament működése szempontjából a tartózkodó szavazás egyenlő a nemmel. Ha a következményét vesszük a tartózkodó szavazásnak, akkor azt kell megállapítani, hogy az egy elegánsabb formába öntött nem. Tehát van egy nyilvános és egy elegánsabb nem. Amikor a parlamentben valamelyik képviselő tartózkodik a szavazástól, akkor valójában megpróbálja megbuktatni az előterjesztett döntést. Az, aki nem vesz részt a szavazáson, az már bonyolultabb téma, mivel valójában segítheti is a döntés megszületését. Úgy is lehet igennel szavazni, hogy valaki nem vesz részt az ülésen. Összegezve: a döntéshez szükséges létszámot nem veszélyeztető távolmaradás rejtett igen szavazat is lehet, a tartózkodás pedig rejtett nem szavazat. Ezzel kapcsolatban azért azt is elmondanám, hogy nekünk az MNT-ben a választóink felé egyfajta egységet kell mutatnunk, hiszen ők az egész listára szavaztak. Azokban az esetekben, amikor valamelyik döntés a Magyar Összefogás programjának a megvalósításával állt összhangban, nem is hallhattunk ellenvetést, nem láthattunk tartózkodó szavazást. Ez akkor fordult elő leggyakrabban, amikor valamilyen személyi kérdés, illetve kinevezés, tehát a programmal nem összefüggő téma volt napirenden. Az MNT-ben jelen levő pluralizmust az is bizonyítja, hogy a Magyar Összefogás részéről is érkeznek módosítási indítványok. Meg lehet fogalmazni eltérő véleményt és ezt el is lehet fogadtatni.
